Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Gábor Kardos x
  • All content x
Clear All Modify Search

Lamm Vanda: A Nemzetközi Bíróság kötelező joghatósági rendszere [The Compulsory Jurisdiction of the International Court of Justice]. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2005. 331 p

Restricted access

Abstract

A szájfenéki tumorok radikális műtéti megoldása után visszamaradó defektusok egyik jól ismert rekonstrukciós alternatívája a fibula osteocutan lebenyének szabad átültetése mikrosebészeti technikával. E lebeny ellátó erének anatómiája jól ismert, azonban igen ritkán ugyan, de előfordulhat nem várt variáció is. Esetünkben egy T4 stádiumú gingivatumor miatt végzett centrolateralis mandibularesectio utáni rekonstrukcióról számolunk be. Az eset érdekessége, hogy a felhasznált fibula és a hozzá tartozó bőrsziget külön érnyélről kapta vérellátását az arteria tibialis posteriorból. Kettős szabadlebeny-átültetés történt a szabad fibula esetében autológ peronealis arteria és vena graft pótlással. Az esetet irodalmi raritása és a műtéttechnikai megoldás miatt tartjuk közlésre érdemesnek.

Restricted access
Society and Economy
Authors: Dzsenifer Halmai, Gábor Kardos, and Alexandru Moise
Restricted access

Diversity of TTV1 was assessed in the head and neck region in patients with potentially malignant (oral lichen planus, oral leukoplakia) and malignant lesions (oral and laryngeal squamous cell cancers) and was compared to that found in the uterine cervix (cervical atypia and cervical cancer) by directly sequencing the NG061-063 segment of ORF1. These sequences were classified by the formerly used genogroupgenotype system as well as by the newly accepted species classification by aligning with the corresponding region of the type sequences of the 29 TTV species. All sequences obtained during the study clustered together with the TTV1 type sequence; to express diversity within TTV1, genotypes and subtypes of the former classification were used.The commonest subtypes were 2c followed by 2b, 1a and 1b. Subtypes 2b and 2c were evenly distributed among cervical samples; subtype 1a was more frequent in patients with cervical atypia or cancer. Subtypes 2c was more frequent than 2b in head and neck lesions. In conclusion, genotype and even subtype distribution may be important in association with diseases, therefore using this classification for characterization of intraspecies diversity of TTV1 is proposed.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Lilla Magyari, Edit Anna Garab, Gábor Zemplén, Péter Kardos, and Noémi Hahn

Nyelv és/vagy evolúció: Lehetséges-e a nyelv evolúciós magyarázata? [Derek Bickerton: Nyelv és evolúció] (Magyari Lilla); Történelmi olvasókönyv az agyról [Charles G. Gross: Agy, látás, emlékezet. Mesék az idegtudomány történetéből] (Garab Edit Anna); Művészet vagy tudomány [Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája] (Zemplén Gábor); Tényleg ésszerűek vagyunk? [Herbert Simon: Az ésszerűség szerepe az emberi életben] (Kardos Péter); Nemi különbségek a megismerésben [Doreen Kimura: Női agy, férfi agy]. (Hahn Noémi);

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: Ferenc Takács, Ilona Kardos, Ágnes Czeti, Dóra Aczél, Sarolta Illés, Alexandra Balogh, Júlia Gaál-Weisinger, Gábor Szalóki, and Gábor Barna

Absztrakt:

A krónikus limfoid leukémia (CLL) a leggyakoribb felnőttkori leukémia a fejlett országokban. A CLL egy indolens lefolyású, gyógyíthatatlan betegség, mely a kezelést követő relapszusokkal járhat, emiatt a betegek folyamatos követése szükséges. Az elmúlt évek bővülő terápiás lehetőségei (pl.: alemtuzumab, venetoclax) lehetővé tették a daganatos sejtek mennyiségének tartós és drasztikus csökkenését, ezért szükségessé vált a visszatérő betegség minél érzékenyebb detektálása. Erre nyújt lehetőséget a minimális, újabban mérhető reziduális betegség (minimal residual disease: MRD) meghatározása áramlási citometriai és molekuláris genetikai vizsgálati módszerekkel. Az MRD-szint és a túlélés összefüggését vizsgáló klinikai tanulmányok egyértelművé tették, hogy az alacsonyabb MRD-szint hosszabb túléléssel jár együtt. Bár az MRD meghatározása jelenleg nem a klinikai rutin része, amennyiben a jelenleg még futó klinikai vizsgálatok eredményei indokolttá teszik meghatározását, áramlási citometriai módszeren alapuló vizsgálata a rutin diagnosztika része lehet majd.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Nagy, Marianna Ábrók, Noémi Bartha, László Bereczki, Emese Juhász, Gábor Kardos, Katalin Kristóf, Cecilia Miszti, and Edit Urbán

A mikrobiológiai diagnosztika területén kevés technikai fejlesztés volt az elmúlt évtizedekben, amely olyan rohamos fejlődést hozott volna a baktériumok és gombák fajszintű (speciesszintű) identifikálásában, mint a „matrix-assisted laser desorption ionization time-of-flight” tömegspektrometria. A klinikai mikrobiológiai gyakorlatban ennek jelentősége felbecsülhetetlen, hiszen a kórokozó ismerete jelentősen befolyásolja a terápiás választást még az antimikrobás szerrel szembeni rezisztencia meghatározása előtt. A hagyományos speciesmeghatározás számos, a környezeti hatások által befolyásolt biokémiai reakción alapszik és sok esetben igen időigényes folyamat. A speciális tömegspektrometriás módszer néhány perc alatt elvégzi a kitenyésztett baktérium vagy gomba pontos identifikálását a konzervált riboszomális fehérjék tömegspektrometriás mérése alapján. Emellett a módszer alkalmazásának lehetőségét számos más új területen is kutatják. Így például a pozitív hemokultúrákból történő direkt kórokozó-meghatározás segítségével hamarabb megkezdhető a szeptikus beteg célzott antibiotikumkezelése. Lehetőség van a kórokozó direkt azonosítására pozitív vizeletmintából, esetleg egyébként steril testnedvekből, vagy megkísérelhető szelektív dúsítást követően Salmonella kimutatása székletből. Az izolált baktériumok „extended spectrum beta-lactamase” és karbapenemáztermelésének gyors kimutatása segítheti a terápiás választást. Ez a tömegspektrometriás módszer a közeljövőben a klinikai mikrobiológiai diagnosztika más területein is teret nyerhet, így például használható lehet a dezoxiribonukleinsav és a ribonukleinsav analízisére, gyors komplett rezisztencia meghatározására és más proteomikai alkalmazásokra is. A közlemény rövid áttekintést kíván adni ennek az új technikának a klinikai mikrobiológiai diagnosztikában való jelenlegi alkalmazhatóságáról. Orv. Hetil., 2014, 155(38), 1495–1503.

Open access