Search Results

A környezetbiztonság a turizmusbiztonság mindeddig kevesebb figyelmet élvező azon tényezője, amely a többi biztonságfaktorra is érdemi hatást gyakorolva képes növelni az utazások észlelt vagy valós kockázatát, illetve veszélyét. Környezetbiztonság alatt értünk minden olyan tényezőt, amely alapvetően a Föld belső és külső erőivel, az élő és élettelen természettel áll összefüggésben, és puszta léte vagy annak változásai fenyegetettséget jelentenek a turizmusipar eredményes működésére. Mivel a szakirodalom mindeddig adós maradt a turizmusbiztonság környezeti aspektusainak holisztikus tárgyalásával, a tanulmány arra vállalkozik, hogy elméleti keretbe ágyazva, a jelenségek és folyamatok megértését elősegítendő modelleket alkotva és egy archetipikus esettanulmány felhasználásával rendszerszerűen mutassa be a természeti környezet és a turizmus nexusának biztonsági vonatkozásait.

Summary. The paradisiac boom that tourism meant for nation states came to an abrupt end by the spring of 2020, due to the emergence of a globally spread pathogen. Integrations across nation states have all played a role in addressing the epidemic and mitigating its negative effects on tourism. The most important aim of this study is to explore the extent to which V4 countries can build on each other’s tourist flows during the Covid-19 relaunch. After a thorough elaboration of the literature, the number of bednights was analysed using the tourism statistical databases of the World Tourism Organization (UNWTO), EuroStat and the European Travel Commission (ETC). The countries belonging to the Visegrád Cooperation are in a privileged position, as they had meaningful and safe tourism traffic with each other even before the epidemic, so all market participants have significant experience of “friendly” tourism in the region.

Összefoglalás. A turizmus 2010 óta töretlen globális konjunktúrája 2020 tavaszán a COVID–19 világjárvány miatt megszakadt és a legoptimistább becslések szerint sem tér egyhamar vissza. A járványhelyzet kezelésében és a turizmusra gyakorolt negatív hatásainak enyhítésében a nemzetállamok feletti integrációk, a különböző regionális együttműködések, valamint a kormányközi megállapodások egyaránt szerepet játszottak. A Visegrádi Együttműködés (V4), a kelet-közép-európai régió együttműködését, gazdasági-társadalmi felzárkózását elősegítő, 1991-ben létrehozott integráció kiemelt figyelmet szentel a COVID–19 járvány gazdasági-társadalmi következményeinek kooperatív orvoslására, kitüntetetten a biztonságos turistaáramlás feltételeinek megteremtésére. A jelen tanulmány célja kettős, egyrészt annak feltárása, hogy a V4 országok a COVID–19 járványt követő újraindítás során milyen mértékben építhetnek az egymás között megvalósuló turistaáramlásokra, másrészt a turizmusbiztonság és a geopolitika határmezsgyéjén húzódó elméleti tudás bővítése. Ennek érdekében a szakirodalom, valamint a téma napi szinten változó aktualitásaira való tekintettel a szaksajtó feldolgozását követően a World Tourism Organization (UNWTO), az EuroStat és a European Travel Commission (ETC) turizmusstatisztikai adatbázisának felhasználásával elemezzük az érintett országokban realizálódó vendégéjszakák számát és a kölcsönös vendégforgalomban rejlő kibontakozási potenciált. A V4 országok együttműködése már a járványt megelőzően is a gazdaságfejlesztés területén bontakozott ki a legintenzívebben, így a normalitáshoz való visszatérés során is várható, hogy a tagállamok kihasználják a kelet-közép-európai integrációban rejlő előnyöket. A COVID–19 járvány miatt súlyos válságba került turizmus a gazdaságfejlesztés azon területe, ahol a Visegrádi Együttműködés több évtizedes tapasztalatokkal és eredményekkel rendelkezik, így a földrajzi és kulturális közelség, az országok közötti turistaforgalom rendszerváltás előtti időkre visszanyúló tradíciói, a turisztikai szolgáltatások kedvező ár-érték aránya tekinthetők azon versenyelőnyöknek, amelyekre az újraindítás eredményesen építhető. A közelséget akár a távolság, akár az idő dimenziójában értékeljük a V4 országok feltétlenül profitálhatnak a közelség nyújtotta előnyökből. A térség közbiztonsága kielégítő, a V4 országok állampolgárai – a „helyismeretük” okán is – a kevésbé veszélyeztetett utazók közé tartoznak. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák 2019. évi mutatóit figyelembe véve kölcsönös érdeklődés mutatkozik egymás országainak turisztikai desztinációi és attrakciói iránt, amely potenciálra a normalitásba való visszatérés során, illetve azt követően is biztosan építhet a térség.

Abstract

The study seeks to explore how blockchain technology enables the creation of new ideas for ventures and to examine the activities of founders and entrepreneurial teams in shaping those ideas. We adopted several theoretical frameworks – external enablers theory, dynamic capabilities (DCs), and dynamic managerial capabilities (DMCs) – to explain the interaction of the actor-independent and actor-dependent factors in the process of new firm formation. We analysed four Hungarian blockchain start-ups that operate across financial services, cryptocurrency trading, crypto asset management, energy, information technology, and identity industries and create high value-added and cross-industrial offerings for Hungarian and foreign markets. Using qualitative study research results, the study develops the model of external enablers, founders' and firm capabilities and new venture creation. We identify three interconnected external enablers – namely, market volatility associated with the growing popularity of cryptocurrencies and the underlying blockchain technology, the properties of blockchain, and the ideology behind the technology – and discuss the role of entrepreneurs' DMCs and sensing and seizing activities in discovering and shaping these enablers into profitable business ideas.