Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Gábor Mogyorósy x
Clear All Modify Search

Célkitűzés: A közlemény célja a szakirodalom áttekintésével összefoglalni az auditról szóló közlemények kritikus értékelésének legfontosabb szempontjait. Módszertan: A Medline (PubMed), a Science Direct és az Ingenta Select elektronikus adatbázisokban való keresés mellett a szerzők a szakkönyvek és szaklapok kézi áttekintésével gyűjtötték össze a releváns publikációkat. A narratív irodalmi áttekintés 1985 és 2005 között publikált angol nyelvű közleményekre támaszkodik. Eredmények: A szakirodalomban meglepően kevés releváns cikket sikerült fellelni. A klinikai auditra vonatkozó közlemények kritikus értékelése során mindenképpen mérlegelni kell, hogy a) a szerzők hiteles és releváns kritériumok és standardok alapján végezték-e az auditot; b) a minősítést reprezentatív mintán egységesen alkalmazták-e; és c) a kapott eredmények fontosak-e, és általánosíthatók-e a saját klinikai gyakorlatra. A tanulmány akkor értékes számunkra, ha az eredmények segítenek saját gyógyító-ápoló tevékenységünk minőségének folyamatos javításában. Konkluzió: Az ajánlott szempontok elősegíthetik egyrészt a klinikai audit jó minőségű kivitelezését, másrészt az eredmények széles körű megismertetését a szakmai közönséggel, illetve jó minőségű és releváns publikációk fellelését.

Restricted access

Absztrakt

Az egészségügy egyik nagy problémája napjainkban, hogy számos betegségnek nincs igazoltan hatásos kezelése, emiatt ugyanazon kórképpel kapcsolatban gyakran kórházról kórházra más terápiás döntések születnek. Egyre nagyobb szükség van olyan áttekintő közleményekre, amelyek tudományos módszerekkel összegzik a szakirodalomból nyert információkat. A szerzők célja, hogy áttekintő közlemény keretein belül bemutassák a hagyományos narratív összefoglalók korlátait, és szélesebb körben megismertessék a hazai szakemberekkel a minőségileg új, megbízhatóbb eredményeket biztosító rendszerezett áttekintő közlemények módszertanát és jelentőségét. A rendszerezett áttekintő közlemények olyan transzparens, tudományos módszertannal, protokoll alapján készülő magas szintű átfogó tanulmányok, amelyek az elkészítésük során végzett részletes, alapos kutatómunka révén tartalmazzák az összes fellelhető irodalom kritikus értékelését és tudományos igényű szintézisét egy adott témával kapcsolatban. A szisztematikus irodalmi áttekintések segítségével a legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok ismeretében, az egyéni klinikai tapasztalat felhasználásával hozhatunk diagnosztikus és terápiás döntéseket, amelyekre az egészségügy és az egészségpolitika számos területén nagy szükség van. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1523–1531.

Restricted access

Az utóbbi néhány évtizedben ugrásszerű fejlődést mutató gyermek-szívsebészeti, illetve -kardiológiai ellátás területén napjainkban joggal merül fel az igény a kezelés eredményességének betegszempontú elemzésére. Az életminőség-mérésekkel kapcsolatos szakmai elvárások, illetve azok felhasználási lehetőségei gyakran ismeretlenek a gyakorló orvosok számára. A gyermekkori mérések számos nehézsége, a korrekt vizsgálatok alacsonyabb száma miatt ez különösen igaz a gyermekgyógyászat területére. Cél: A gyermekkardiológia területén zajló életminőség-mérésekkel szemben támasztott alapvető szakmai elvárások és az eddigi vizsgálatok eredményeinek klinikai szempontú ismertetése. Módszer: Irodalmi áttekintés felnőtt-, illetve gyermekkorú, szívfejlődési rendellenességgel született vegyes populációs és speciális betegcsoportok körében végzett életminőség-mérésekről, a vizsgálatok fő eredményeinek és alapvető módszertani jellemzőinek bemutatásával. Következtetés: Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint az életminőség-méréseknek helye van a gyermekkardiológiai ellátásban. Megfelelően kivitelezett mérésekkel a gondozás színvonala javítható.

Restricted access

Háttér: Az orvosi szakirodalomban egyre nagyobb számban megjelenő, életminőséggel kapcsolatos közlemények értő és kritikus elemzése, a vizsgálatok klinikai gyakorlatban való elterjedése csak a módszerekkel kapcsolatos szakmai elvárások ismeretében valósulhat meg. Cél: Az életminőség és az egészségfüggő életminőség legelfogadottabb meghatározásainak, a mérések alkalmazási lehetőségeinek és a mérőmódszerek belső jellemzőinek ismertetése. A gyermekkori életminőség-mérés nehézségeinek, illetve a megvalósítás lehetőségeinek hangsúlyozása. Gyakorlati útmutatás korábbi eredmények értékeléséhez és vizsgálatok tervezéséhez. Módszer: Az egészségfüggő életminőség mérésének módszertanával, a kulturális ekvivalencia lehetőségeivel és a gyermekkori mérésekkel foglalkozó szakirodalom áttekintése, a leggyakrabban előforduló problémák kiemelésével, a jelenlegi szakmai elvárásoknak megfelelő mérőmódszerek bemutatásával. Következtetés: „Patient-reported outcome” mérésekkel, köztük az egészségfüggő életminőség mérésével az egészségügyi ellátás színvonala javítható. Különböző betegcsoportok vizsgálatára az általános és betegségspecifikus modullal rendelkező módszerek alkalmazása javasolt. A nyelvi, kulturális ekvivalencia és az eredmények nemzetközi összehasonlíthatósága az adaptálásra vonatkozó szakmai irányelvek pontos betartásával, a mérőmódszerek belső jellemzőinek ellenőrzését szolgáló pszichometriai próbák elvégzésével valósulhat meg. Gyermekkori mérések során minél fiatalabb életkortól a gyermek és a szülő párhuzamos megkérdezésére kell törekedni.

Restricted access

A szerzők közleményükben beszámolnak a Pediatric Quality of Life Inventory™ (PedsQL™) gyermekkori egészségfüggő életminőség-mérő kérdőív kardiológiai moduljának magyarországi validálási folyamatáról. Háttér: A PedsQL™ 2–18 éves korú gyermekek egészségfüggő életminőségének mérésére kifejlesztett, a jelenlegi szakmai elvárásoknak magas szinten megfelelő moduláris kérdőív. Magyarországon gyermekkardiológiai betegcsoportban még nem számoltak be egészségfüggő életminőség-mérésről. Célkitűzés: Gyermekkardiológiai betegek életminőségének mérésére alkalmas mérőmódszer adaptálása és tesztelése. Módszer: Validálási folyamat nemzetközi irányelveket követő szekvenciális eljárással. Előtanulmány 105, gyermekkardiológiai betegségben szenvedő gyermeken. Eredmények: Az általános teljes életminőség-indexet minden korosztályban a pszichés domének befolyásolták negatív irányba a gyermek- és szülőválaszok esetén egyaránt. A legmagasabb értékeket a szociális jellemzőkre vonatkozó doménnél kaptuk. A betegségspecifikus kérdőíven a szülők minden korosztály esetén, a gyermekek közül viszont csak az 5–7 éves korosztály számolt be kifejezett betegséget kísérő szorongásról. A kognitív és kommunikációs problémák a 8–18 éves gyermekek önértékelése szerint jelentősek. A gyermekek és szüleik véleményazonossága korfüggő, a különbség az életminőség pszichoszociális dimenzióiban kifejezettebb. A szívműtétnek nincs önmagában negatív hatása az életminőségre, az állandó gyógyszerszedés azonban rontja. Következtetés: További módszertani vizsgálatok szükségesek az adaptált PedsQL™ kardiológiai modul magyar verziójának pszichometriai teszteléséhez. A nemzetközi irányelveket követő adaptálási folyamat részletes ismertetése segítheti a „patient-reported outcome” (PRO) vizsgálatok hazánkban való elterjedését.

Restricted access
Interventional Medicine and Applied Science
Authors: Gábor Mogyorósy, Enikő Felszeghy, Tamás Kovács, Andrea Berkes, László Tóth, György Balla and Ilma Korponay-Szabó

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Nagy, Gábor Mogyorósy, Csongor Kiss, István Pataki, Shemirani Amir Houshang and Éva Oláh

A thromboembolia ritkán előforduló betegség gyermekkorban. Leggyakrabban újszülött- és adolescens korban észlelhető. Incidenciája az irodalmi adatok szerint 5,1/100000 élveszülés. Közleményükben a szerzők 1996 és 2006 között a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Intenzív Osztályon diagnosztizált és kezelt hét thrombosisos újszülöttnél (2,5/1000 felvétel) tapasztalt kórlefolyást ismertetik és tapasztalataikat összegzik. A hétből három esetben a thrombosis már intrauterin kialakult. Mindhárom esetben igazolódott az anyai thrombophilia, más rizikófaktor (infekció) csak egy betegnél szerepelt. Az újszülöttek in vivo, illetve post mortem vizsgálata során egyik esetben sem igazolódott az anyáéval azonos típusú thrombophilia. Mindezek alapján a szerzők feltételezik, hogy az anyai thrombophilia okozta hajlam talaján egyéb, eseteikben nem igazolható provokatív faktorok szerepelhetnek kórokként. Tapasztalataik alapján javasolják a thrombophiliás anyák és magzataik terhesség alatti fokozott ellenőrzését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Éva Rákóczi, Sándor Görögh, János Grubits, Melinda Erdős, Ferenc Garzuly, Katalin Hahn, Krisztina Bencsik, László Vécsei, Csilla Trinn, Éva Kristóf, Gábor Mogyorósy, Beáta Tóth and László Maródi

A Fabry-kór X-kromoszómához kötött öröklődésmenetű, több szervet érintő, ritka, lysosomalis tárolási betegség, amelyet a GAL gén mutációja, az α-galaktozidáz A-enzim elégtelen működése okoz. Az enzimhiány következtében lipid lebontási termékek (glikoszfingolipidek) halmozódnak fel a kiserek endothel sejtjeiben, a simaizomsejtekben, a leukocytákban, és a fibroblastokban. A betegséget a bőrön, a szemben, az idegrendszerben, a vesében és a szívben sokszínű szervi eltérések jellemzik. A Fabry-kór leggyakoribb klinikai megjelenési formái az acroparesthesia, az angiokeratoma, a corneahomály, valamint különféle cardialis, renalis és cerebrovascularis megbetegedések. A 2003 óta Magyarországon is elérhető enzimpótló kezeléssel a betegség progressziója lassítható. A szerzők közleményükben 31 beteg férfi és hordozó nő klinikai adatait foglalják össze. A 31 főből 15 férfi, 16 nő, az elhunytak száma 5 fő (4 férfi, 1 nő). A nők egynegyede tünetmentes. A 7 gondozott család mindegyikében sikerült azonosítani a betegségokozó mutációt; 3 családban új mutáció igazolódott. Enzimpótló kezelésben 12 beteg részesül, közülük 8 férfi, 4 nő.

Restricted access