Search Results

You are looking at 1 - 10 of 43 items for

  • Author or Editor: Gábor Németh x
Clear All Modify Search

A méheltávolítás egyike a legtöbbet végzett nőgyógyászati operatív beavatkozásoknak. A műtét leggyakoribb javallata a tüneteket okozó, jóindulatú méhdaganat, a myoma, az endometriosis, valamint a méh és a kismedencei szervek süllyedése, a prolapsus. A méheltávolítás elvégezhető hüvelyi vagy hasi úton, valamint laparoszkópos segítséggel is. A beavatkozás megválasztásakor az operáló orvosnak mérlegelnie kell a beteg érdekeit, valamint azt, hogy az adott helyzetben melyik megoldás alkalmazható legbiztonságosabban. Az utóbbi években a laparoszkópos megoldások száma egyre növekszik. Orv. Hetil., 2014, 155(29), 1152–1157.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A növekvő császármetszés-frekvencia világszerte egyre inkább az érdeklődés fókuszába került. A császármetszések számának csökkentésére a császármetszést követő sikeres hüvelyi szülés bizonyos esetekben kiváló módszer. Célkitűzés: A hüvelyi szülést befolyásoló tényezők, a szülés/indukció körülményeinek, kritériumainak, rövid, illetve hosszú távú előnyöknek és következményeknek a retrospektív áttekintése. Módszer: A császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatos nemzetközi ajánlások és a hozzá kapcsolódó, „PubMed”, „MEDLINE”, „Cochrane” adatbázisokban 1996–2016. között megjelent közlemények feldolgozása. Eredmények: Az ajánlások, közlemények eredményeit áttanulmányozva kijelenthető, hogy az álláspontok bizonyos pontokban nem egységesek, viszont a császármetszést követő hüvelyi szülés egy kiváló lehetőség a szövődmények elkerülésére, a császármetszések számának csökkentésére. Következtetések: Fontos lenne hazánkban egy egységes ajánlást megfogalmazni a császármetszést követő hüvelyi szüléssel kapcsolatosan, ami a gyakorlatban dolgozó szülész-nőgyógyász mindennapi munkáját, a legjobb döntés meghozatalát segíti. Orv Hetil. 2017; 158(30): 1168–1174.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A kismedencei szervek süllyedésének (POP) előfordulási aránya az életkor előrehaladtával növekszik, és az idősödő nőpopuláció jelentős többségét érinti. Az elmúlt évtizedben széles körben elterjedtek a POP rekonstrukciója céljából alkalmazott szintetikus transvaginalis háló (TVM)-műtétek. Az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) által 2008-ban, majd 2011-ben kiadott figyelmeztetést követően a hálóműtétek számában drasztikus csökkenés volt megfigyelhető, ugyanakkor mind a mai napig nem érhető el megfelelő hatékonyságú műtét. Célkitűzés: A tanulmány célja a klasszikus, háló nélküli és háló felhasználásával történő kismedencei helyreállító műtétek hatékonyságának összehasonlítása volt POP-csökkentő és antiincontinens (anti-SUI-) hatás, valamint intra-, peri- és késői (36 hónap) posztoperatív komplikációs ráta alapján. Módszer: 2013. január és 2014. január között összesen 120, II–III. stádiumú, mellső-középső kompartmentsüllyedésben és genuin stresszincontinentiában szenvedő, műtéti ellátásra került beteg adatait elemeztük. TVM-műtéten 60 nőbeteg, Kelly–Stoeckel-vaginoplasticán további 60 nőbeteg esett át. A műtéti komplikációkat Clavien–Dindo (CD)-rendszer segítségével határoztuk meg. Eredmények: A mellső hüvelyfali süllyedés megszüntetésével (91,6% vs. 63,3%; p<0,001), továbbá anti-SUI tekintetében (90% vs. 55%, p<0,001) a TVM-műtéttel szignifikánsan jobb eredményt lehetett elérni, mint a Kelly–Stoeckel plasztikai műtéttel, ugyanakkor hálókilökődés a vizsgált 36 hónapos utánkövetés alatt 8,33%-ban fordult elő. A Clavien–Dindo-beosztás szerinti perioperatív szövődmény tekintetében a két csoport között szignifikáns eltérés nem igazolódott (p = 0,405). Következtetés: A hüvelyi hálóműtétek jó eredménnyel és elfogadható rövid és hosszú távú szövődményprofillal alkalmazhatók mind POP-rekonstrukció, mind a POP-ot kísérő genuin SUI megszüntetése céljából. A helyes indikációs kör betartása, a tökéletes műtéttechnika elsajátítása ugyanakkor megkerülhetetlen a tökéletes operatív eredmény eléréséhez. Orv Hetil. 2018; 159(10): 397–404.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A fiatalkori szexualitás és az azzal kapcsolatos nemkívánatos következmények megelőzése világszerte probléma. Hazai és nemzetközi felmérések egyaránt kimutatták, hogy a serdülők egyre fiatalabb korban esnek át az első szexuális aktuson. Célkitűzés: A kérdőíves felmérés és az interaktív szexuális oktatás során szerzett tapasztalatok, valamint a témához kapcsolódó nemzetközi irányelvek alapján annak meghatározása, hogy milyen módon és milyen ismeretek átadásával tudnak az orvosok – háziorvosok, házi gyermekorvosok, szülész-nőgyógyászok stb. – bekapcsolódni a fiatalok szexuális nevelésébe. Módszer: A vizsgálat önkitöltéses, papíralapú kérdőíves felmérés formájában történt 13–18 éves általános, illetve középiskolás lányok (N = 868) körében 2009 és 2016 között. A kutatás során serdülőkorú lányok szexuális aktivitását, fogamzásgátlással, szexuális úton terjedő fertőzésekkel kapcsolatos ismereteit, nőgyógyászattal (például rákszűrés) összefüggő tapasztalatait mértük fel nőgyógyász szakorvos által tartott szexuális oktatás előtt. Eredmények: Minden 4. lány már 14 évesen vagy korábban átesett az első szexuális aktuson, ugyanakkor szexuális ismereteik hiányosnak bizonyultak, és jelentős volt azoknak az aránya, akik ugyan éltek már szexuális életet, de még soha nem voltak nőgyógyászati vizsgálaton. Következtetés: Az eredmények felhívták a figyelmet a reprodukciós élet oktatási, nevelési hiányosságaira, amelynek javítása összetett feladat, megoldásához szükség van a hazai egészségügyi és oktatási rendszer szemléletváltására, a tudományos bizonyítékokon alapuló irányelvek elfogadására, követésére. A szexuális nevelésben minden olyan egészségügyi dolgozónak részt kell vállalnia, aki a munkája során serdülőkkel találkozik. Ugyancsak elengedhetetlen a szexuális nevelésnek az oktatásba való folyamatos beépítése, kisgyermekkortól egészen a fiatal felnőtt korig. Orv Hetil. 2019; 160(13): 494–501.

Open access

In the present series of cases, 8 laparoscopic cryptorchidectomies and 4 laparoscopic ovariectomies were carried out in sedated standing horses. Sedation involved a lesser anaesthesiological risk than does general anaesthesia. As compared to laparotomic exposure, the minimally invasive laparoscopic intervention provided better visualisation, shorter operative time and faster recovery. The blood vessels supplying the testes and ovaries and the suspensory ligaments of the organs were sealed and cut with EnSeal®, an adaptive bipolar electrosurgical blood vessel- and tissue-sealing device. The clinical use of the blood vessel- and tissue-sealing device proved to be successful in all cases. Gradual separation of the intact tissue from the treated, compacted, dehydrated and homogenised tissue areas and occlusion of the lumen of blood vessels treated with the device could be observed in all histological sections. To the best of our knowledge, this is the first report on the use of EnSeal® for laparoscopic cryptorchidectomy and ovariectomy in horses.

Restricted access

The goal of this study was to investigate the fetal renal vascularization during the third trimester of gestation and the perinatal outcome in pregnancies diagnosed with hypertension. Depending on the medical history, the cases were divided into two groups: chronic hypertension (CHT) group and gestational hypertension (GHT) group. The vascularization and the volume of kidneys were observed in prenatal period by three-dimensional ultrasound. We monitored gestations and perinatal complications. Renal volume and vascularization were detected in 45 cases complicated by GHT and 21 cases with CHT during the 20-month study period. The alteration in fetal renal volume and vascularization may be an in utero cause of subsequent intrauterine and neonatal complications, such as cesarean section because of fetal distress (36%), perinatal infection (24%), treatment in neonatal intensive care unit (39%), or increased perinatal mortality (1%) in affected cases. The results demonstrate that fetuses with depressed vascularization of medullae had 1.5 times the risk of an abnormal outcome compared with the control group. The volume of kidneys had a strong correlation with their vascularization. Detailed ultrasound examinations of renal parenchyma appear to be useful for the prenatal diagnosis of intrauterine hypoxia, allowing the detection of potential pathological fetal conditions in utero.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Emőke Adrienn Hompoth, Annamária Töreki, Veronika Baloghné Fűrész and Gábor Németh

Absztrakt:

Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tünetek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmények: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedülálló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139–146.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Norbert Pásztor, Borbála Eszter Hegyi, Attila Badó and Gábor Németh

Absztrakt:

A világ egyes részein a népesség nagyarányú növekedése komoly gazdasági és népegészségügyi kihívást jelent, míg más országokban a hatékony fogamzásgátlási igényt személyes motivációk határozzák meg. A jelenleg széles körben hozzáférhető fogamzásgátlási módszerek java része a nők feladata, míg igen korlátozott azoknak a módszereknek a száma, amelyekért a férfi a felelős. Korábbi tanulmányok alapján ismert, hogy a terhességek jelentős hányada nem kívánt terhesség, illetve, hogy lehetőség esetén a férfiak a fogamzásgátlásban nagyobb szerepet vállalnának. Többek között emiatt indultak el az elmúlt évtizedekben olyan vizsgálatok, amelyek egy megfelelő férfi hormonális fogamzásgátlási módszer kifejlesztését tűzték ki célul. A módszer alapja a külsőleg bevitt hatóanyaggal az agyalapi mirigy folliculusstimuláló és luteinizáló hormon elválasztásának gátlása, amely következményesen gátolja a here tesztoszteron- és spermiumtermelését is. A témában megjelent tanulmányok először tesztoszteronszármazékot, majd annak elégtelensége miatt tesztoszteron-gesztagén kombinációt alkalmaztak, később megjelentek a szintetikus androgén vegyületek is. Az elért eredmények egyelőre nem teszik lehetővé az ilyen jellegű fogamzásgátló módszerek biztonságos, széles körű alkalmazását, de a jövőben elképzelhető, hogy az akadályok leküzdését követően, a fogamzásgátlás területén a férfiak is több lehetőséget kapnak. Orv Hetil. 2017; 158(46): 1819–1830.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A méhen belüli növekedési restrikció (IUGR) kialakulása az esetek egy részében anyai vagy magzati okokra és számos esetben lepényi okokra (csökkent lepényi keringés) vezethető vissza. Célkitűzés: Célkitűzésünk a csökkent lepényi erezettség/keringés és a császármetszésarány, illetve a klinikai kimenetel közötti összefüggés vizsgálata volt, továbbá megfelelően hitelesített és reprodukálható módszer használata a placenta in vivo funkcionális vizsgálatára, amely később a rutin-terhesgondozásba is beépíthető. Módszer: Prospektív eset-kontroll vizsgálatunkba 254, második és harmadik trimeszterben lévő várandóst vontunk be, akiknél vascularisatiós indexet (VI), áramlási indexet (FI) és vascularisatiós áramlási indexet (VFI) mértünk 3 dimenziós power Doppler- (3DPD) technikával. Eredmények: A VI-középérték 3,7% (3,2%–4,2%) volt az IUGR- és 10,1% (8,6%–10,9%) a kontrollcsoportban (p = 0,001). Az FI középértéke 40,0 (39,7–42,5) volt az IUGR- és 45,1 (44,1–53,1) a kontrollcsoportban (p = 0,012). A VFI esetén ezeket az értékeket 2,2-nek (2,1–2,4) és 4,8-nek (4,4–5,3) (p = 0,001) mértük. Következtetések: A 3DPD-indexek alkalmasak lehetnek az IUGR-terhességek kiszűrésére, a kórkép hátterében lévő megváltozott keringés vizsgálatára. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1008–1013.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: József Gábor Joó, Ákos Csaba, Miklós Németh and Zoltán Langmár
Open access