Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Gábor Pataki x
  • All content x
Clear All Modify Search

The amazing adventures of Ambrus Járom

Dilemmas faced by artists of peasant origin in the Sixties

Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae
Author: Gábor Pataki

In the first half of the 60s a conflict between modern art and traditional folk art culture can be detected. The resolution of this conflict could be imagined in the form of a synthesis of the two (following the model of Béla Bartók in music). This study offers some examples of this conflict and attempts at its consolidation in the art of János Orosz (folk surrealism), Mihály Schéner (individual transformation of folk art), Miklós Halmy (search for ‘archetypal roots’), etc. The paper finally deals with the fading possibility of the reconciliation of the neo-avant-garde and folkish/rural tendencies, as well as the negative connotations of the failed attempts to achieve it.

Restricted access
Antik Tanulmányok
Authors: Elvira Pataki, Melinda Székely, Zsuzsa C. Vladár, Gábor Bolonyai, and Dániel Bácsatyai
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Nagy, Gábor Mogyorósy, Csongor Kiss, István Pataki, Shemirani Amir Houshang, and Éva Oláh

A thromboembolia ritkán előforduló betegség gyermekkorban. Leggyakrabban újszülött- és adolescens korban észlelhető. Incidenciája az irodalmi adatok szerint 5,1/100000 élveszülés. Közleményükben a szerzők 1996 és 2006 között a Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Intenzív Osztályon diagnosztizált és kezelt hét thrombosisos újszülöttnél (2,5/1000 felvétel) tapasztalt kórlefolyást ismertetik és tapasztalataikat összegzik. A hétből három esetben a thrombosis már intrauterin kialakult. Mindhárom esetben igazolódott az anyai thrombophilia, más rizikófaktor (infekció) csak egy betegnél szerepelt. Az újszülöttek in vivo, illetve post mortem vizsgálata során egyik esetben sem igazolódott az anyáéval azonos típusú thrombophilia. Mindezek alapján a szerzők feltételezik, hogy az anyai thrombophilia okozta hajlam talaján egyéb, eseteikben nem igazolható provokatív faktorok szerepelhetnek kórokként. Tapasztalataik alapján javasolják a thrombophiliás anyák és magzataik terhesség alatti fokozott ellenőrzését.

Restricted access

Összefoglaló. Bevezetés: A COVID–19-járvány az egész világon elterjedt. A járvány Európában való első megjelenése során megfigyelhető volt, hogy a terjedés mértéke kisebb azokban az országokban, ahol a tuberkulózis elleni védekezésül kiterjedt BCG-vakcinációt végeznek. Célkitűzés: A jelen munkában olyan összefüggéseket igyekeztünk feltárni, amelyek befolyásolták a járványterjedés paramétereit, különös figyelemmel a BCG-vakcinációs gyakorlatra. Módszerek: A világ összes olyan országára vonatkozóan, ahol megfelelő minőségű statisztikai adatok álltak rendelkezésünkre, vizsgáltuk a járvány terjedésének első hullámát. A mozgóátlagolt járványgörbéken elemeztük a járvány időtartamát, a tetőzés mértékét, a fertőzöttek és a halálesetek egymillió lakosra vetített számát. Figyelembe vettük az országok gazdasági mutatóit (GDP, légi forgalom, a tengeri hajózás mértéke). Statisztikai analízis: A vizsgált paraméterek nem mutattak normális eloszlást, így nemparaméteres próbákkal (rangkorreláció, Kruskal–Wallis ANOVA) statisztikai kapcsolatot kerestünk a járványterjedés mértéke, a BCG-vakcináció és más paraméterek között. Eredmények: A járvány gyorsan elterjedt a világon, de mégis, február első három hetében a terjedésben egy szünet volt megfigyelhető. A járványhullám Európában nagyjából egyszerre ért véget. A járvány által leginkább azok az országok érintettek, ahol nem alkalmaztak rendszeres BCG-vakcinációt, bár a képet bonyolítja, hogy ezek az országok gazdaságilag többnyire fejlettek. A halálozási rátában nem mutatkozott ilyen különbség. Következtetés: Statisztikailag igazolható tény, hogy a vakcinációt végző országokból az első hullám alatt kevesebb fertőzöttet jelentettek; az ok-okozati összefüggés bizonytalan, hiszen az országok múltja, szokásai, társadalmi berendezkedése, gazdasági fejlettsége nem azonos. Eredményeink alátámasztják az összehasonlító kontaktkutatás fontosságát annak tisztázására, hogy a BCG-oltás hogyan befolyásolja az emberek vírussal szembeni érzékenységét, valamint a vírus terjesztésének, továbbadásának képességét. Orv Hetil. 2021; 162(4): 123–134.

Summary. Introduction: The new type of coronavirus (SARS-CoV-2) epidemic is widespread throughout the world. During the outbreak of the pandemic in Europe it was revealed that the rate of spread was lower in countries where extensive BCG vaccination is used to protect against tuberculosis. Objective: In the present work, we sought to explore relationships that influenced epidemic spreading parameters, with particular reference to BCG vaccination practice. Methods: We examined the first wave of the spread of the epidemic for all countries in the world where adequate quality statistics were available. We analyzed the duration of the epidemic, the extent of the peak, the number of infected people, and the number of deaths per million inhabitants with the moving average of epidemic curves. We took into account the economic indicators of the countries (GDP, air traffic and extent of maritime shipping). Statistical analysis: The examined parameters did not show a normal distribution, so we looked for a statistical relationship with non-parametric tests (rank correlation, Kruskal–Wallis ANOVA) between the extents of epidemic spread, BCG vaccination and other parameters. Results: The epidemic spread rapidly around the world, but still, in the first three weeks of February, there was a pause in the spread. The first wave of epidemics ended roughly at the same time in Europe. Those countries are the most affected by the epidemic where regular BCG vaccination has not been used, although the picture is complicated by the fact that these countries are mostly economically developed. There was no such difference observable in the mortality rate. Conclusion: Although this work clearly demonstrates that during the first wave of the pandemic, fewer infections were reported worldwide in countries where BCG vaccination is obligatory, however, the causal relationship is uncertain, as the countries’ past, customs, social organization and economic development are different. Our results support the necessity of comparative contact tracing to clarify how BCG vaccination affects people’s susceptibility to this new type of coronavirus as well as their ability to spread and transmit the virus. Orv Hetil. 2021; 162(4): 123–134.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Csaba Dzsinich, László Szentpétery, Gabriella Nagy, Tibor Pataki, Gábor Darabos, and László Barta

Összefoglaló. Complex aortaaneurysmáról beszélünk, ha az több, egymástól anatómiailag nem elválasztható aortaszegmentumra terjed, és/vagy az aneurysma egy vagy több életfontosságú mellékág szájadékát is magában foglalja. Kettős vagy többszörös aortaaneurysmák egymástól sebészileg jól szeparálható elváltozásokat jelentenek. Míg a complex elváltozások egy ülésben vagy időben, egymást néhány nappal követő beavatkozással kezelendők, addig a kettős/többszörös aneurysmák szeparált megoldásokkal uralhatók. E kiterjedt elváltozások kezelése jelentős javallati és technikai kihívásokkal társul. A kezelési lehetőségek széles spektrumával rendelkezünk. Korábban a nagy sebészi traumával, jelentős morbiditással és mortalitással járó nyitott műtétek nagy rizikóval terhelt betegeken siker reményében nem voltak elvégezhetők. Napjainkban a sebészi és endograft technikákkal végzett hybrid műtétek, illetve a tisztán endovascularis megoldások a kiterjedt elváltozások kezelésének javallatát jelentősen kiszélesítették. Dolgozatunkban ismertetjük a lehetséges, és az általunk már alkalmazott technikákat, valamint azokat a lehetőségeket, amelyeket a rohamos technikai fejlődés kínál.

Summary. Complex aortic aneurysms extend to more aortic segments, and/or include one or more orifices of highly important side branches. Meanwhile complex aneurysms need reconstructive solutions in one sitting or hybrid procedures timely close to each other, multiple aneurysms can be treated technically and timely separated. Previously, open surgery was the only opportunity to intervene, which was associated with significant surgical trauma and was not suitable for high risk patients when devastating complications were likely. Recently combination of lower risk surgery with endovascular treatment options – the so called hybrid techniques – resulted in that indications for treatment remarkably widened. In addition, permanent technical progress made available pure endovascuar solutions, so a wide range of surgical procedures provide number of options for treatment. In this paper we report on the treatment options of complex aortic aneurysms, and present our own relevant experience.

Open access
Magyar Sebészet
Authors: Csaba Dzsinich, Lajos Zsíros, Gábor Vallus, Péter Berek, Gabriella Nyiri, Sándor Pellek, János Görög, László Szentpétery, and Tibor Pataki

Absztrakt

A mellkasi aorta sérülése a traumatológia egyik legsúlyosabb fejezetét alkotja. A nyílt és transmuralis aortasérülés helyszíni halált okoz, a mellkasi aorta tompa sérülése azonban gyors szállítással, diagnosztikával és megfelelő kezelési taktikával az esetek egy részében eredményesen kezelhető. Az aorta tompa sérülése politrauma része, a beteg sorsát az aorta sérülésének súlyossága a társsérülésekkel együtt jelentősen befolyásolja. A prioritások meghatározása alapján dönthetünk a kezelés mikéntjéről és ütemezéséről. Az azonnali, a szubakut és a konzervatív kezelés lehetőségei változatosak, alkalmazásuk kiválasztása nagy tapasztalatot és megfelelő, egyénre szabott terápiás terv követését teszi szükségessé. A kórkép változatossága egységes vezérfonal kialakítását nehezíti, ezért fontosnak tartjuk saját tapasztalataink összefoglalását és a vonatkozó irodalom áttekintését.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dzsinich, Miklós Vaszily, Gábor Vallus, Máté Dzsinich, Péter Berek, László Barta, Gábor Darabos, Gabriella Nyiri, Gabriella Nagy, Tibor Pataki, and László Szentpétery

Bevezetés: Az aortacoarctatio előfordulása 10 000 élve született gyermek közül 4 esetben várható. Isthmicus és atípusos, az aorta bármely szakaszán kialakuló változatait ismerjük. Számos sebészi és endovascularis megoldás ismert. Mindkét megoldás után késői szövődmények jelentkezhetnek, mint recoarctatio vagy aneurysmaképződés. Célkitűzés: A szerzők az aortacoarctatio késői szövődményeivel és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatos saját tapasztalatok elemzését tűzték ki célul. Módszer: 32 beteg kórtörténetének retrospektív elemzését végezték, akiknél 1990–2014 között gyermekkorban végzett coarctatioműtét szövődményének ellátására került sor 8–42 évvel a műtét után. Eredmények: 28 esetben a foltplasztika leszakadása okozott álaneurysmát, 2 esetben aortobronchialis fistulát, 2 betegnél anastomosisdisruptiót, 2 esetben graftstenosist. A distalis aortaív hibrid műtétét végezték 23 esetben, aortoaorticus isthmicus graft interpositiót 5 esetben, új aortoaorticus bypasst 2 esetben, új subclavioaorticus bypasst, graftfoltplasztikát és iliorenalis bypasst 1-1 esetben. Egy esetben hárítottak el intraoperatív vérzést és egy betegnél emphysemás bullaruptura miatt kétszer kényszerültek thoracotomiára. Következtetések: A szerzők rendkívül fontosnak tartják a betegek évenkénti ellenőrzését. A késői elváltozások kezelésében egyre inkább a hibrid műtétek kerültek előtérbe, de egyes súlyos esetekben továbbra is nyitott műtét jelentette a megfelelő megoldást. Orv. Hetil., 2014, 155(30), 1189–1195.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Dzsinich, Miklós Vaszily, Gábor Vallus, Péter Berek, László Barta, Máté Dzsinich, Gábor Darabos, Gabriella Nyiri, László Szentpétery, Tibor Pataki, and Gabriella Nagy

Bevezetés: Az arteriosclerosis generalizált érbetegség, de egyes verőérszakaszokon eltérő súlyossággal jelentkezhet. Speciális ritka megjelenési formája az aorta atheromás fekélyképződése, ami hajlamosít subintimalis bevérzésre, dissectióra, álaneurysma-képződésre és rupturára (akut aortaszindróma). Célkitűzés: A szerzők célja a kórkép kezelésével szerzett tapasztalatok ismertetése. Módszer: A szerzők osztályán 10 212, szív-ér rendszeri betegség miatt operált beteg közül 18 esetben találtak penetráló ulcust a thoracalis aorta különböző szakaszain. Az aorta ascendensen, az aortaíven, az aorta descendensen és thoracoabdominalis aortán kialakult elváltozásokat több esetben számos társbetegség súlyosbította. Nyolc beteg tünetekkel, 10 tünetmentes állapotban került felfedezésre. Eredmények: A lokalizációtól függően megválasztott nyitott (n = 4), hibrid (n = 7) és endovascularis (n = 7) beavatkozásokat végeztek. A korai posztoperatív szakban egy beteget veszítettek el. Két betegnél az aneurysmazsák endograft körüli telődése miatt nyitott műtét vált szükségessé, amely után a betegek zavartalanul gyógyultak. Következtetések: A szerzők tapasztalata szerint e veszélyes kórkép időben felfedezve a rendelkezésre álló technikai lehetőségek révén jó eredménnyel kezelhető. Orv. Hetil., 2014, 155(12), 461–468.

Restricted access