Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Gábor Pintér x
Clear All Modify Search

Tanulmányunkban négy, egymáshoz több szempontból közel álló segítő szakmát tárgyalunk, ezek: a pszichológiai tanácsadás, a mentálhigiéné, a klinikai pszichológia és a pszichoterápia. Az adott szakma képzettséget szerzett gyakorlója: a tanácsadó szakpszichológus, a mentálhigiénés szakember, a klinikai szakpszichológus és a pszichoterapeuta (szakpszichológus vagy szakorvos). Munkánkban vázoljuk az adott szakma jogi, képzettségi hátterét, az elvárható kompetenciákat, a tevékenység legfontosabb területeit és az egyes képzési rendszereket. Sok szempontra igyekszünk figyelni, amikor összevetjük mindezeket. Az érett személyiség szintjeit, a beavatkozások hatótényezőinek rendszerét és a munkaformák különbségének főbb dimenzióit gondoljuk át. Főképp a tanácsadás és mentálhigiéné, illetve a tanácsadás és a pszichoterápia különbözőségével foglalkozunk. Végül néhány gondolatot fogalmazunk meg a tanulmányunkba bevont segítő szakmák fejlődésének trendjeiről és az előttük álló feladatokról, valamint a köztük levő együttműködés jelenéről és lehetséges jövőjéről.

Open access

Lactating crossbred Holstein-Friesian dairy cows (n = 331) were started on an Ovsynch regimen 68 ± 8.2 days after calving; 200 µg GnRH intramuscularly (i.m.) on Days 0 and 9, and 35 mg prostaglandin F2a i.m. on Day 7. Thirty-eight and 31 cows (11.5 and 9.4%, respectively) were in oestrus on Days 0 to 6 and 7 to 8, respectively, and inseminated, and the remainder were fixed-time inseminated (on Day 10). For these three groups, pregnancy rates (60-65 days after breeding) were 31.6, 38.7 and 34.0%, respectively (P = 0.82) and calving rates were 100, 100 and 89.9% (P = 0.23). In a preliminary trial, twelve lactating cows (45 to 60 days postpartum) with inactive ovaries were given 1500 IU eCG i.m.; 10 were in oestrus within 10 days after treatment (and inseminated) and eight of these were pregnant (30 days after breeding). The Ovsynch program resulted in acceptable reproductive performance in cyclic cows and eCG treatment has considerable promise for inducing oestrus in anoestrous cows.

Restricted access
Authors: Eszter Danka, Gábor Tamás Pintér, Márton Keresztúri and György Szabó

Absztrakt:

A krónikus, nem bakteriális multicentrikus osteomyelitis ritka steril gyulladásos csontelváltozás, amely a legtöbbször a hosszú csöves csontokat érinti, de létrejöhet más csontokban is. A mandibulában az esetek 1,5–3%-ában fordul elő. A maxillofacialis sebészeti irodalomban az elnevezéssel kapcsolatban nincs egységes álláspont, bizonyos fokú konfúzió észlelhető. A dolgozat célja bemutatni a betegséget és az ezzel kapcsolatos kutatásokat, információkat az arc-állcsont sebészetre koncentrálva. Két esetet retrospektíve tárgyalnak, mindkettőnek a mandibulájában többszörös elváltozás volt. Klinikailag, radiológiailag, hisztológiailag nem bakteriális eredetű idült, többgócú csontgyulladást lehetett megállapítani. A betegség mindkét esetben több évig tartott. A dolgozat egy 17 és egy 43 éves nő kapcsán tárgyalja a krónikus, nem bakteriális, multicentrikus recidiváló osteomyelitis diagnosztikus kritériumait: állcsontfájdalom és -duzzanat, radiológiailag többszöri gyulladásos elváltozás. A komputertomográfos vizsgálat az érintett mandibularész típusos expanzióját, a csontvelő sclerosisát, kis gócokban rosszul meghatározható felritkulásokat és a periosteum lamelláris reakcióját mutatta. Mindkét beteg esetében hosszú eredménytelen antibiotikus kezelés történt, a gyulladás többszöri fellángolásával. A megfelelő kezelés után, amely nonszteroid gyulladáscsökkentőkből, majd szteroidból állt, hosszú fájdalom- és gyulladásmentes időszak következett be. A krónikus, többgócú, nem bakteriális eredetű osteomyelitis ritkán fordul elő az állcsontokban, de valószínű, hogy korrekt diagnózis esetén az irodalomban leírtaknál gyakoribb lehet. A tipikus ismétlődő fájdalom és duzzanat, a hosszadalmas lefolyás a radiológiai ismérvekkel együtt megadja a kórismét, és a kezelésben elkerülhető lehet az eredménytelen antibiotikus terápia és a többszöri biopszia. A megfelelő gyógymód: a nonszteroid gyulladáscsökkentők vagy szteroidok, minimáldózisú fenntartó kezeléssel. Orv Hetil. 2018; 159(43): 1761–1766.

Open access
Authors: P. Horváth, M. Petrekanits, I. Györe, Zs Kneffel, B. Varga-Pintér and Gábor Pavlik

In the authors’ earlier study the relative aerobic power of Hungarian top-level male water polo players was found to be smaller than that of other top-level athletes, while their echocardiographic parameters proved to be the most characteristic of the athlete’s heart. In the present investigation echocardiographic and spiroergometric data of female top-level water polo players were compared to those of other female elite athletes and of healthy, non-athletic subjects. Relative aerobic power in the water polo players was lower than in endurance athletes. Mean resting heart rates were the slowest in the water polo players and endurance athletes. Morphologic indicators of the heart (body size related left ventricular wall thickness and muscle mass) were the highest in the water polo players, endurance and power athletes. In respect of diastolic functions (diastolic early and late peak transmitral flow velocities) no difference was seen between the respective groups.These results indicate that, similarly to the males, top-level water polo training is associated with the dimensional parameters of the heart rather than with relative aerobic power. For checking the physical condition of female water polo players spiroergometric tests seem to be less appropriate than swim-tests with heart rate recovery studies such as the ones used in the males.

Restricted access
Authors: Gábor Pavlik, Zs. Major, B. Varga-Pintér, M. Jeserich and Zs. Kneffel

Importance of the athlete’s heart has been arisen in the last decades.

  1. Consequences of the sedentary way of life are the most threatening through the impairments of the cardiovascular system. Endurance performance is mostly limited by the characteristics of the athlete’s heart. Sudden death of the athletes is always associated with cardiac disorders.
Main characteristics of the athlete’s heart can be divided into morphologic, functional and regulatory ones.
  1. The main morphologic characteristics are the physiologic left ventricular (LV) hypertrophy and a richer coronary capillary network. The functional adaptation contains a better systolic and diastolic function, modified metabolism and electric characteristics. The most easily detected modification is the better LV diastolic function. Adaptation of the cardiac regulation is manifested mostly by a lower heart rate (HR).
Summarizing: the athlete’s heart is an enlarged but otherwise normal heart characterized by a low heart rate, an increased pumping capacity, and a greater ability to deliver oxygen to skeletal muscle.

Restricted access
Authors: Ilona Szmirnova, Emese Gellérd, Gábor Tamás Pintér, György Szmirnov, Zsolt Németh and György Szabó

Absztrakt:

Bevezetés: A szellemi fogyatékosok fogászati ellátása egyre nagyobb kihívások elé állítja az egészségügyet. Magyarországon mintegy 100 000 olyan értelmi fogyatékos van, akik speciális ellátásra szorulnak. Célkitűzés: Retrospektív vizsgálatunk célja, hogy nemzetközi összehasonlításban összefoglaljuk a Semmelweis Egyetem (SE) Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának Rehabilitációs Osztályán az utóbbi 5 évben ellátott szellemi fogyatékos betegek demográfiai adatait, a beteganyag összetételét és a terápiás eredményeket. Módszer: A súlyos értelmi fogyatékosok fogászati ellátása csak altatásban lehetséges. A SE Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fogászati Klinikáján az utóbbi 5 évben 1717 felnőtt értelmi fogyatékos beteget kezeltek altatásban. (Enyhe, közepes, súlyos értelmi fogyatékosokat, Down-kórosakat, autistákat, epilepsziás és pánikbetegeket.) Eredmények: A legfontosabb eredmény, hogy úgy tűnik, az akut fogászati, szájsebészeti ellátás csaknem megoldott. Az ezeket a betegeket segítő alapítványokkal, szervezetekkel jó kapcsolatrendszer alakult ki. Megmutatkozott viszont az az óriási szükséglet, amely az értelmi fogyatékos betegek prevenciójával, gondozásával kapcsolatos. Következtetés: Magyarországon még nem született olyan felmérés, amely ezeknek a betegeknek a fogászati ellátási szükségleteit objektíve felmérte volna. Nemzetközi viszonylatban viszont több ilyen közlemény ismert. Ezek alapján megállapítható, hogy mind a cariesfrekvencia, mind a parodontalis betegségek előfordulása növekszik a korral és a retardáltság mértékével. A szájhigiéné nem kielégítő, a betegek, illetve gondozóik nem kapnak kielégítő információt, csak nagyon kevesen vesznek részt megfelelő képzésben, nem motiváltak a szájüregi egészség megőrzésében. A fogászati ellátás – az akut esetek kivételével – nem kielégítő. A kezelésben a prevenció érdekében szorosan együtt kell működni az erre szakosodott civil szervezetekkel, alapítványokkal, gyógypedagógusokkal, pszichiáterekkel. Orv Hetil. 2019; 160(35): 1380–1386.

Open access
Authors: István Láng, Zsuzsanna Kahán, Tamás Pintér, Magdolna Dank, Katalin Boér, Gábor Pajkos, Zsolt Faluhelyi, Béla Pikó, Sándor Eckhardt and Zsolt Horváth
Restricted access