Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Gábor Polony x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Szilvia Fekete, Dóra Szabó, László Tamás, and Gábor Polony

Absztrakt:

Egészségünket a szervezetünkben és a bőrünkön élő sokszínű mikrobaközösség jelentősen meghatározza. A normálflóra tagjai közötti egyensúly elengedhetetlen az egészség fenntartásában. Az újgenerációs szekvenálás gyors, szenzitív módszer, amely a mikrobiom egészének vizsgálatára alkalmas előzetes hipotézis nélkül, és információt ad a rezisztenciáról és a virulenciáról is. Ennek a módszernek a segítségével lehetővé vált betegségekben a patogén baktériumok, illetve az ezek szaporodását gátló, úgynevezett protektív baktériumok azonosítása. A mikrobiom változásainak feltérképezése segít új terápiás célpontok meghatározásában és az antibiotikumok célzott kiválasztásában. Széles spektrumú antibiotikum használatakor a normálflóra hasznos tagjai is kipusztulnak, ami visszatérő vagy krónikussá váló fertőzések kialakulásához vezet. A fül-orr-gégészeti infekciók a leggyakoribb fertőző betegségek az emberi szervezetben és az antibiotikum alkalmazásának vezető okai világszerte. Az egészséges emberben, illetve a fül-orr-gégészeti betegségekben előforduló baktérium-összetétellel kapcsolatban számos molekuláris biológiai vizsgálat történt az utóbbi években. A szerzők ismertetik az egyes fül-orr-gégészeti anatómiai régiók normálflórájának tagjait, és különböző patológiás állapotokban a baktérium-összetétel változásait is összefoglalják. Orv Hetil. 2019; 160(39): 1533–1541.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A musculus (m.) stapedius és a m. tensor tympani (TT) inának átvágása egy minimálinvazív sebészi lehetőség a Ménière-betegség sebészi terápiájában. A feltételezett hatásmechanizmus szerint a tensor tympani medializálja a stapest az ovális ablakban, és ennek, valamint a stapediusínnak az átvágása befolyásolja a belső fül nyomásviszonyait Ménière-betegségben. Célkitűzés: Dizziness Handicap Inventory (DHI) – szédülésterheltségi skála – és Tinnitus Handicap Inventory (THI) – fülzúgásterheltségi skála – segítségével annak megállapítása, hogy a tenotomia hogyan befolyásolja a Ménière-betegek életminőségét. Módszer: Diagnosztizált, egyoldali Ménière-betegeket vizsgáltunk (22 beteg), akik előzetes beleegyezésük után tenotomia műtéten estek át, általános vagy helyi érzéstelenítésben. A betegek a műtét előtt, a műtét után 3 hónappal és egy évvel töltöttek ki kérdőívet, és beszámoltak betegségük tüneteiről. Statisztikai analízis: A statisztikai analízis az IBM SPSS V24-es programmal készült. Mivel a vizsgált paraméterek nem mutattak normáleloszlást, nemparametrikus tesztet (Mann–Whitney-féle U-teszt) alkalmaztunk. Szignifikanciaszintnek minden esetben a p<0,05 értéket tekintettük. Eredmények: A DHI-értékek minden betegben szignifikánsan csökkentek, azaz életminőségük jelentősen javult. Elmondásuk szerint szédüléses rohamaik ritkábbá váltak, rövidültek. A fülzúgás szignifikánsan csökkent. Minden beteg állapotjavulásról számolt be. Következtetés: Bár a műtét hatásának patomechanizmusa (a stapes medializációjának csökkenése az ovális ablakban) nem teljesen tisztázott, és az utánkövetési idő sem hosszú, a rohamok súlyosságának csökkentésével a tenotomia ígéretes, minimálinvazív sebészi lehetőségnek tűnik a konzervatív terápiára rezisztens, Ménière-betegségben szenvedő betegek életminőségének javításában. Orv Hetil. 2020; 161(5): 177–182.

Open access

Korai posztoperatív ízérzészavar középfülsebészeti beavatkozásokat követően

Early postoperative gustatory dysfunction after middle ear surgery

Orvosi Hetilap
Authors: László Székely, Anita Gáborján, László Tamás, and Gábor Polony

Bevezetés: A modern középfülsebészeti beavatkozások egyik fontos célja a hallás javításán felül a posztoperatív életminőség optimalizálása is. A leggyakoribb posztoperatív szövődmények közé tartozik az átmeneti vagy végleges ízérzészavar, mely a chorda tympani anatómiai elhelyezkedéséből adódó sérülési kockázattal magyarázható. A fenti szövődmény jellemzőinek részeletes ismerete a betegek tájékoztatásához és a legjobb intraoperatív döntéshozatalhoz is megkerülhetetlen. Célkitűzés: A korai posztoperatív időszakban kialakuló ízérzészavarok vizsgálata. A különböző műtéti típusok, valamint a műtét során bekövetkezett chorda tympani manipulációnak az ízérzésváltozásra gyakorolt hatását kívántuk tisztázni. Módszerek: A pácienseket prospektív módon a beavatkozás előtt és annak másnapján kitöltött kérdőívek segítségével vizsgáltuk. 15 betegnél stapesműtét, 28 betegnél tympanoplastica történt. Vizuális analóg skála (VAS, 0–10) és egyszerű eldöntendő kérdések segítségével vizsgáltuk a változást. A manipulációkat 5 kategóriára osztottuk az ideget ért behatás mértéke alapján. Eredmények: A tympanoplasticákat és a stapesműtéteket összehasonlítva nem volt különbség a posztoperatív ízérzési panaszok között (VAS: 9 vs. 9,1; p = 0,861). A ’0’, ’1’ és ’2’ csoportban az átlagos VAS-érték 10, 9,26 és 8,5 volt. A „manipuláció nélküli” (0) és a „jelentős fokú manipuláció látható sérülés nélkül” (2) csoport között szignifikáns különbséget találtunk (VAS: 10 vs. 8,5; p = 0,039). A stapesműtétes csoportban ízérzésre vonatkozó jelentős szövődmény (VAS<5) nem jelentkezett. Megbeszélés: Megfelelő mikroszkópos fülsebészeti technika mellett relatíve alacsony szövődményszámot találtunk, a műtéti típus nem befolyásolta a vizsgált szövődményrátát. Következtetés: A posztoperatív ízérzészavar kialakulása alacsony szinten tartható, a chorda tympani megőrzése a legtöbbször lehetséges. A panaszok kialakulásának mértéke az idegmanipuláció mértékével összefüggést mutatott, a műtéti típussal viszont nem. Orv Hetil. 2022; 163(23): 920–925.

Open access