Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Gábor Sámuel x
Clear All Modify Search

Pausanias művének hetedik könyvében, Patrai városának ismertetése során két helyi történetről is tudósít. Az egyik egy kevéssé összetett cselekményű szerelmi novella, amely azonban meglepő fordulatokat tartalmaz. Pausanias maga, bár a történetben egy istennek, Dionysosnak is központi szerepe van, a történetet a szerelem erejéről szóló meseként értelmezi. A másik egy összetettebb, két részből álló mitikus történet, melyhez egy évenként megismételt helyi rítus is kapcsolódik. E második történet első felében szintén fontos szerepe van a szerelemnek és egy istennek, ezúttal Artemisnek, a történet folytatása azonban Artemis helyett Dionysost, s a szerelem helyett az őrületet helyezi a középpontba.Elemzésemben a két történet kapcsán Pausanias hellenisztikus kori nézőpontja és értelmezései, a történetek mitikus tartalma és a rítus közti összefüggéseket vizsgálom — elszakadva egyrészt attól a Pausanias-képtől, amelyet még a tizenkilencedik századból örököltünk, s amely szerint a pausaniasi elbeszélések hátterében mindig valamilyen más forrásszöveg, ez esetben hellenisztikus szerelmi történetek állnak, másfelől attól a valamivel későbbi tradíciótól, mely a rítusokat előszeretettel s gyakran túlságosan is egyoldalúan olvassa rite de passage-ként, kizárólag a beavatási funkció, egyfajta „primitív” örökség felől.

Restricted access

Antonio Bonfini Symposion című dialógusa egyetlen kéziratban maradt ránk (OSZK Clmae 421). Ezt a kéziratot a szerző maga készítette és adta át Beatrix királynénak, Mátyás feleségének. Ugyanakkor ebben a példányban a Symposion több tucatnyi görög nyelvű idézete zavarba ejtő hibákkal jelenik meg. A cikk ebből a megfigyelésből kiindulva igyekszik feltárni egyrészt azt, hogy milyen okok eredményezhették a hibákat, másrészt azt is, hogy Bonfini ezeket az idézeteket milyen forrásokból vehette át. A források két csoportja érdemel kiemelt figyelmet: a Pindaros-idézetek, valamint a szerelemmel kapcsolatos idézetek sora. Az előbbiekkel kapcsolatban felmerül, hogy közük lehet Bonfini ferrarai tanulmányaihoz, az utóbbiak esetében pedig könynyen adódik a Ficino Lakoma-kommentárjával való kapcsolat lehetősége – a cikk igyekszik mindkét kérdésben egyértelműen állást foglalni.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: András Vereczkei, Csaba Szalay, Mihály Aradi, Attila Schwarcz, Gergely Orsi, Gábor Perlaki, Zoltán Karádi, Lívia Németh, Sophia Hanna, Gábor Takács, István Szabó, László Bajnok, Elemér Mohos, László Lénárd, Tamás Dóczi, József Janszky, Sámuel Komoly and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: Az elhízásban számos tényező játszik szerepet, ezek között az agy megváltozott működésének is jelentőséget tulajdonítanak. A kutatások egyik fontos területe a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának vizsgálata, mivel a kapcsolódó betegségek – elhízás, kóros soványság, diabetes mellitus, metabolikus szindróma – a modern társadalmak egészségügyi ellátására egyre növekvő terhet rónak. Az e megbetegedések hátterében álló patofiziológiai elváltozások, de ma még az egészséges szervezet centrális regulációs mechanizmusai sem ismertek kellő mértékben. E működések jobb megértését szolgálják a manapság egyre szélesebb körben alkalmazott funkcionális MR- (fMRI) vizsgálatok. Jelen kísérleteinkben kövér betegek és egészséges kontrollszemélyek ízingerlés kiváltotta agyi fMRI-aktivitásváltozásait tanulmányoztuk. Módszerek: A vizsgálatban 10 elhízott és 10 egészséges, hasonló kor- és nemi megoszlású önkéntes alany vett részt. Az ízingerek a következők voltak: 0,1 M nádcukor (kellemes), 0,5 mM koncentrációjú kinin-hidroklorid (kellemetlen) és vaníliaízesítésű folyékony tápszer (Nutridrink; magas kalóriatartalmú komplex íz). Az ízoldatokat PVC-csövön, 5–5 ml térfogatban juttattuk az alanyok szájüregébe. Öblítésként és semleges ingerként desztillált víz szolgált. A képalkotás során, 3T térerőn, standard Echo Planar Imaging (EPI) szekvenciát alkalmaztunk. Az adatok utófeldolgozása az FMRIB Software Library (FSL) programcsomaggal történt. Eredmények: Az ízingerlés kiváltotta agyi aktiváció jellemzően különbözött a két csoportban. A kövér betegek több kérgi és kéreg alatti struktúrában mutatkozó nagy jelintenzitásával összehasonlítva a kontrollokban kevesebb agyterület mérsékeltebb aktivációját tapasztaltuk. Következtetés: Jelen fMRI-vizsgálataink a kellemes és kellemetlen ízingerek hatására kövérek és egészségesek számos agyterületén létrejövő eltérő aktivációra világítottak rá. Eredményeink alapján a módszer segíthet az elhízás központi idegrendszeri tényezőinek pontosabb megismerésében, és hosszú távon hozzájárulhat hatékonyabb testsúlycsökkentő terápiák kifejlesztéséhez is.

Restricted access