Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Gábor Sahin-Tóth x
- Refine by Access: All Content x
A hegsérvek hálóval történő rekonstrukcióját követő késői szövődmény: a pseudocysta-képződés
Late complication after mesh repair of incisional hernias: pseudocyst formation
Absztrakt
Bevezetés: A háló alkalmazásával végzett rekonstrukciók egyre gyakoribbak a különféle sérvek ellátásánál, beleértve a posztoperatív sérveket is. A hálós sérvműtétek esetén a leggyakoribb szövődmény a seroma-, haematoma- és abscessusképződés. Korábban irodalmi ritkaságnak számított a késői posztoperatív időszakban megjelenő fibrosus cystás elváltozás, azonban több klinikai tanulmány, valamint saját tapasztalatunk is arra enged következtetni, hogy ez gyakoribb elváltozás, és esetleges jelentkezésével számolnunk kell.
Beteganyag: 2001. január 01. és 2005. december 31. között 148 esetben végeztünk háló beültetésével hasfali rekonstrukciót hegsérv miatt. Késői szövődményként 4–25 hónap után 5 esetben észleltük pseudocysta kialakulását onlay behelyezett polipropilén hálót követően. A cystafal széles excisióját követően betegeink szövődménymentesen gyógyultak.
Megbeszélés: A pseudocysta-képződés etiológiája nem tisztázott, de valószínűsíthető az összefüggés seroma, illetve haematoma kialakulásával, annak ellenére, hogy ezeket az elváltozásokat a közvetlen posztoperatív szakban betegeinknél nem észleltük. Nem bizonyítható az sem, hogy a háló tulajdonsága, illetve beültetésének módja hatással van-e a fibrosus cysta kialakulására. Kiemelendő, hogy az onlay hálós sérvrekonstrukcióknak ezen késői szövődménye csak egy ismételt műtéttel gyógyítható. A pseudocysta-képződés megelőzhetőnek tűnik a sublay és minimálisan invazív technikák szélesebb körű alkalmazásával.
Absztrakt
A szerzők konzervatív módon sikeresen kezelt esetük kapcsán a pancreatopleuralis fistula (PPF) terápiás stratégiájának lehetőségeit foglalják össze. A PPF ritka szövődménye a krónikus pancreatitisnek. Többnyire alkoholos etiológiára visszavezethető, relapsusban levő pancreatitis talaján jön létre, és dominálóan dyspnoés tüneteket produkál. Diagnózishoz fizikális vizsgálat mellett a mellkasi folyadék laboratóriumi vizsgálatával, illetve képalkotó eljárások segítségével juthatunk. Az ERCP a legfontosabb lépés a PPF diagnózisának felállításában. Gyógyítása során a somatostatin analóg gyógyszeres, az endoscopos kezelés során végzett EST, illetve a ductus Wirsungianus stentelése és a folyamatos enteralis (jejunalis) táplálás együttes hatása vezethet eredményre. E komplex terápia melletti sikertelenség esetén a PPF műtéti megoldása javasolt.
A pancreasrák gyakran későn diagnosztizált kórkép, amely a legrosszabb kórlefolyású betegségek csoportjába sorolható, ezért a szűrése, diagnosztikája, kezelése és palliációja korszerű és bizonyítékokon alapuló útmutatót igényel. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport célul tűzte ki, hogy a jelenleg elérhető nemzetközi irányvonalakat, illetve evidenciákat alapul véve a pancreasrák kezelésének kulcskérdései vonatkozásában bizonyíték alapú irányelveket fogalmazzon meg. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport által kijelölt előkészítő és konzulens munkacsoport lefordította, és ahol szükségesnek találta, kiegészítette és/vagy módosította a nemzetközi irányelveket. Összesen 10 témakörben (Rizikófaktorok és genetika, Szűrés, Diagnózis, Staging, Sebészi kezelés, Patológiai feldolgozás, Szisztémás kezelés, Sugárterápia, Palliáció és szupportív kezelés, Utánkövetés és rekurrencia) 37 releváns irányelv került összeállításra. Az evidencia osztályozása a National Comprehensive Cancer Network (NCCN) rendszere alapján került meghatározásra. Az összeállított irányelvek a 2014. szeptember 12-ei konszenzustalálkozón kerültek bemutatásra és megvitatásra. A résztvevők 15 irányelvet teljes (95% feletti) egyetértéssel, míg 22 irányelvet erős (70% feletti) egyetértéssel fogadtak el. A Magyar Hasnyálmirigy Munkacsoport kezelési irányelvei az első, bizonyíték alapján készült pancreasrák-kezelési útmutató hazánkban. Az irányelv komoly segítséget nyújthat a pancreasrák oktatásához, a mindennapi betegellátáshoz és a megfelelő finanszírozás kialakításához. Ezért a szerzők bíznak abban, hogy ezen irányelvek minél szélesebb körben alapreferenciaként fognak szolgálni Magyarországon. Orv. Hetil., 2015, 156(8), 326–339.