Search Results

You are looking at 1 - 10 of 10 items for

  • Author or Editor: Gábor Speer x
  • All content x
Clear All Modify Search

A D-vitamin élettani hatása több, mint a kalcium- és csontanyagcsere szabályozása. Szerepe van – többek között – a tumorgenezis gátlásában, sok daganatféleség esetében pedig kemopreventív szer is. Pluripotens, para- és autokrin szteroidhormon, melynek szintézisére az emberi szervezet maga is képes. Sok epidemiológiai adat támasztja alá a D-vitamin daganatellenes hatását: az egyenlítőtől távolodva az emlő-, prosztata- és vastagbéldaganatok incidenciája nő. Ezt követően sejt- és állatkísérletek támasztották alá a D-vitamin sejtproliferációt gátló és sejtdifferenciációt serkentő hatását. Klinikai vizsgálatok leginkább a prosztata- és vastagbéldaganatok esetében történtek és találtak meggyőző összefüggést az alacsony D-vitamin-szint és a daganatok előfordulása között. In vitro és in vivo is igazolták, hogy daganatos sejtekben a D-vitamin-kezelés sejtdifferenciációt, sejtciklusleállást, ill. apoptózist indukál. A legújabb eredmények szerint számos szövetben lokálisan is van D-vitamin-képződés, mely a malignus fenotípus kialakulásával és a sejtek dedifferenciálódásával egyre csökken, sőt evvel párhuzamosan a D-vitamin lebontásáért felelős 24α-hidroxiláz enzim aktivitásának lokális növekedése is megfigyelhető. Mindezen eredmények alapján biztató, immár klinikai fázis 1 és 2 vizsgálatok is rendelkezésre állnak szelektív, lokálisan ható 24α-hidroxiláz-gátlókkal több daganatféleség – akár elsővonalbeli – kezeléseként. Jelenleg azonban az egyik legfontosabb feladat hazánk lakossága súlyos D-vitamin-hiányának felszámolása. Magyar Onkológia 54: 303–314, 2010

Restricted access

A szerző a terhesség alatt és post partum észlelt pajzsmirigy-megbetegedések kezelésére és diagnózisára vonatkozó lehetőségeket ismerteti, több szakmai társaság által készült és 2012-ben publikált ajánláson keresztül. Bemutatja ezen ajánlás alapjait és meg nem oldott kérdéseit is, különösen a TSH-szűréssel kapcsolatos álláspontokban. Terhességben a hyperthyreosis okai a kezelendő Basedow-kór, az ettől gyakran nehezen megkülönböztethető terhességi, átmeneti thyreotoxicosis, amely nem kezelendő. A post partum thyreoiditis jóval gyakrabban fordul elő pajzsmirigy-peroxidáz-ellenes antitestpozitív nőkben, akik esetén ezért a TSH-szintet a terhesség 6. és 12. hete között, illetve a szülés utáni 3. és 6. hónapban ellenőrizni kell. A hypothyreosis autoimmun eredetű, és nem kizárólag a manifeszt formája, hanem a szubklinikai megjelenése is kezelendő. Minden pajzsmirigybetegség szerepet játszik a meddőség patomechanizmusában is. Orv. Hetil., 2013, 154(51), 2017–2023.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Bácsi, János Kósa, Áron Lazáry, Henrik Horváth, Bernadett Balla, Péter Lakatos, and Gábor Speer

A dehidroepiandroszteron és szulfatált származéka androgén és ösztrogén hormonok előanyaga, a gonádok szexuálszteroid termeléséhez járul hozzá. A dehidroepiandroszteron-szulfát csak deszulfatálódása után képes részt venni a folyamatban. A harmadik dekádtól kezdve a szérumszintjük fokozatosan csökken, idősebb korban a maximális érték csupán 10–20%-a. Az alacsonyabb koncentráció különböző kórállapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás, a lipidmetabolizmus romlása, szív-érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. Autoimmun betegségben, szexuális diszfunkciók esetén szintén alacsonyabb szintet találtak. Az intrakrinológia az endokrinológia speciális ága, jelentése, hogy a hormonszintézis és hatás ugyanazon szövetben, szekréció nélkül jön létre. A magasabb helyi androgén- és/vagy ösztrogénkoncentráció a hirsutismus, acne, seborrhea, az emlő és prosztatadaganatok patomechanizmusában jelentős tényező lehet. A dehidroepiandroszteron-pótlás kedvező hatását látták posztmenopauzás csontritkulásban, lupus erythematosisban, pszichiátriai megbetegedésekben, a lipid- és szénhidrát-anyagcserében és szexuális diszfunkció esetén. Csökkentette a zsírszövet mennyiségét. A szerzők a dehidroepiandroszteron és szulfatált származékának metabolizmusát és klinikai szerepét mutatják be.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Áron Lazáry, Bernadett Balla, János Kósa, Krisztián Bácsi, Zsolt Nagy, István Takács, Péter Pál Varga, Gábor Speer, and Péter Lakatos

A csontpótlást igénylő műtéti beavatkozások során a beültetésre kerülő csontpótló graft tulajdonságai meghatározzák az eljárás kimenetelét, rövid és hosszú távú sikerét. Munkánk első részében áttekintést adunk a modern csontpótló eljárások előnyeiről-hátrányairól, illetve részletesen foglalkozunk a gipsz szintetikus csontpótló graftként történő alkalmazásának lehetőségével. A kísérletes klinikai leírások biztonsággal és jó hosszú távú eredménnyel alkalmazható csonthiánykitöltő anyagként írják le a kalcium-szulfát-dihidrátot, azonban a gipsz csontsejtekre kifejtett hatása, a csontpótlás mechanizmusa nem ismert. Molekuláris biológiai módszerekkel vizsgáltuk a gipsz csontsejtekre gyakorolt hatását. Az egér-praeosteoblastok szaporodására ideális tenyésztőfelületnek bizonyult a gipsz, míg a klinikumban gyakran csonthiánykitöltő anyagként alkalmazott polimetil-metakrilát-csontcement gátolta a sejtek osztódását. A gipsz megváltoztatta a sejtek génkifejeződési profilját, a csontképződés irányába mutató gének expresszálódtak nagyobb mértékben a gipszes tenyészetekben, és ezekben a sejtkultúrákban emelkedett alkalikusfoszfatáz-aktivitást mértünk. Eredményeink molekuláris biológiai szempontból támasztották alá a gipsz szintetikus csontpótló graftként történő alkalmazásának létjogosultságát, a kalcium-szulfát-dihidrát új – a csontgyógyulást támogató – tulajdonságát is kimutatva.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Bácsi, János Kósa, Áron Lazáry, Bernadett Balla, Henrik Horváth, István Takács, Zsolt Nagy, Gábor Speer, and Péter Lakatos

A CYP3A7-enzim részt vesz a dehidroepiandroszteron-szulfát metabolizációjában. Kimutatták, hogy CYP3A7*1C-mutáció esetén férfiakban alacsonyabb a dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, és ismert az is, hogy a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció csökkenése csontritkuláshoz vezethet. Célkitűzés: A szerzők a CYP3A7*1C-polimorfizmus, a dehidroepiandroszteron-szulfát-szérumszint és a csont ásványanyag-tartalmának együttes vizsgálatát tűzték ki célul, 319 posztmenopauzás nőben. Eredmények: A homozigóta CYP3A7*1C-genotípus esetén a vad típushoz képest szignifikánsan alacsonyabb lumbális gerinccsontdenzitást tapasztaltak (homozigóta mutáns T-score: –3,27 ± 1,02, vs vad típus: –1,35 ± 1,53; p = 0,041). Szignifikáns maradt a kapcsolat a menopauzális kor, szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, az alkoholfogyasztás, a korábbi szteroidkezelés, dohányzás és megelőző csonttörés figyelembevétele után is. Nem volt viszont összefüggés a CYP3A7-genotípus és a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció között. Következtetés: A CYP3A7 polimorfizmusa a lumbális gerincen mért csontsűrűség csökkenéséhez vezet, mely hatás független a szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szinttől.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Taha El Hadj Othmane, Gábor Speer, Bertalan Fekete, Tamás Szabó, József Egresits, Erzsébet Fodor, István Kiss, János Nemcsik, András Szabó, Zsófia Németh, Miklós Szathmári, and András Tislér

A csontbiológia terén végzett vizsgálatok vezettek a tumornekrózis-faktorok családjába tartozó receptorok, így az osteoprotegerin és a receptor activator of nuclear factor κB (RANK) szerepének tisztázásához a csontátépülés folyamatának szabályozásában. A RANK receptor ligandja (RANKL) a csontreszorpció stimulátora, míg az osteoprotegerin a csont keringő, szolúbilis protektora. A csontátépülés kóros állapotai (így az osteoporosis is) összefüggnek az osteoprotegerin és a RANKL közti egyensúlyi állapot megbomlásával. Az elmúlt évek eredményei rámutattak arra is, hogy az osteoprotegerin/RANKL/RANK rendszer fontos szerepet játszik az immun- és a vascularis rendszer szabályozásában. Közleményünkben az elsődlegesen „csontprotektor” hatásúként megismert osteoprotegerin funkcióját, szabályozását és patológiás állapotokban – döntően a cardiovascularis megbetegedésekben – játszott szerepét, rizikómarkerként való alkalmazhatóságát foglaljuk össze. Végül krónikus hemodializált betegeink között végzett prospektív vizsgálatunkat ismertetjük, amelyben az ezen betegek cardiovascularis mortalitása, OPG-szérumszintje és érfali tágulékonysága közti összefüggést vizsgáltuk – pozitív eredménnyel.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Bálint Tóbiás, Bernadett Balla, János Kósa P., János Horányi, István Takács, Eszter Bölöny, Csaba Halászlaki, Zsolt Nagy, Gábor Speer, Balázs Járay, Eszter Székely, Roland Istók, and Péter Lakatos

Az elmúlt években több munkacsoportnak sikerült olyan szomatikus mutációkat (BRAF, NRAS, HRAS, KRAS génekben) és génátrendeződéseket (RET/PTC, PAX8/PPAR-gamma) azonosítani, amelyek összefüggést mutatnak a pajzsmirigydaganatok kialakulásával. Jelen vizsgálatban 11 személy 22 (11 kóros és 11 betegségmentes) intraoperatív pajzsmirigy-szövetmintáit elemezték. A RAS géncsalád és a BRAF gének szomatikus egypontos nukleotid polimorfizmusait LigthCycler olvadáspontanalízis-módszerrel, míg a génátrendeződéseket valós idejű polimeráz láncreakció módszerével vizsgálták. A daganatos mintákban 3 BRAF-, 2 NRAS-, 1 HRAS-mutációt, valamint 1 RET/PTC1 átrendeződést találtak. Az eredmények megerősítik a nemzetközi adatokat, miszerint ezek az egypontos nukleotidpolimorfizmusok és génátrendeződések megtalálhatók a daganatos pajzsmirigyszövetekben. Valószínűsíthető, hogy ezen genetikai vizsgálatokkal kiegészült citológiai vizsgálat segítheti a malignus göbök azonosítását, illetve elképzelhető, hogy prognosztikai faktorként előre jelezhetik a későbbi daganatos átalakulást. Orv. Hetil., 2011, 152, 672–677.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Halászlaki, Henrik Horváth, Lajos Kiss, István Takács, Gábor Speer, Zsolt Nagy, Tamás Winternitz, Gabriella Dabasi, Attila Zalatnai, Attila Patócs, and Péter Lakatos

1958-ban Verner és Morrison írta le az elnevezésében a vizes hasmenésre, hypokalaemiára és achlorhydriára utaló szindrómát (watery diarrhea, hypokalaemia, achlorhydria – WDHA). A nagy mennyiségű vazoaktív intestinalis peptidet (VIP) termelő VIPomák rendszerint a hasnyálmirigyből származnak. A tipikus tünetek fontos szerepet játszanak a VIPoma diagnózisában. A hasmenés a diagnózis felismerése előtt évekig perzisztálhat. A kezeletlen WDHA-szindróma a hosszabb ideig fennálló exsiccosis, illetve az elektrolit- és sav-bázis háztartás zavara miatt krónikus veseelégtelenséghez vezethet, ami a betegség lefolyását súlyosbíthatja. Specifikus marker (VIP) meghatározása érzékeny módszer a kórisme felállításához. A felismerésben segítséget nyújt az endoszkópos ultrahang, komputertomográfia, mágneses rezonancia és főleg a szomatosztatinanalógokkal végzett szcintigráfiás vizsgálat. A kezelési lehetőségek közé tartozik a daganat reszekciója, a kemoterápia és a tünetek csökkentése érdekében a szomatosztatinanalógok alkalmazása. A korai diagnózis és kezelés kedvezően hathat a betegek életben maradására. A VIPomák társulhatnak az 1-es típusú multiplex endokrin neoplasia (MEN-1) szindrómához.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: János Kiss, Bernadett Balla, János P. Kósa, Adrienn Borsy, János Podani, István Takács, Áron Lazáry, Zsolt Nagy, Krisztián Bácsi, Eszter Szlávy, Miklós Szendrői, Gábor Speer, László Orosz, and Péter Lakatos

A fibrosus dysplasia a csontok benignus, tumorszerű elváltozása, amelyre az örvényes lefutású kötőszöveti nyalábok és az érett-éretlen csontgerendák jellemzőek. A jelátvivő G-fehérje α-alegységét kódoló GNAS1 gén pontmutációja okozta fejlődési zavarról, az osteoblastok kóros differenciálódásáról van szó, amelynek következtében az érett csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el. A szerzők célja a fibrosus és a nem fibrosus szövetben eltérően kifejeződő egyedi gének meghatározása volt, és leírni a közöttük lévő összefüggéseket multiparaméteres statisztikai analízisek segítségével. Módszer: Hat fibrosus dysplasiás és hét nem fibrosus dysplasiás nőbeteg csontmintáit vizsgálták. A hat fibrosus dysplasiás nőbeteg mintája magából a fibrosus elváltozásból származott, míg a hét nem fibrosus dysplasiás kontrollcsontmintát csípőprotézis-beültetés során, a combnyakból vették. A 118 kiválasztott gén expressziós különbségeit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű PCR-technikával mérték. Eredmények: A Mann-Whitney-féle U-teszt 27 gén esetében mutatott szignifikánsan eltérő (p ≤ 0,05) expressziós különbséget a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás egyénekben. A fibrosus dysplasiás betegeknél kilenc gén kifejeződése szignifikánsan fokozott volt, további 18 gén esetén jelentős génkifejeződés-csökkenést mértek. Ezek a szignifikáns különbséggel szabályozódó gének elsősorban minor kollagén molekulákat, extracelluláris mátrixot bontó enzimeket, transzkripciós faktorokat, adhéziós molekulákat, növekedési faktorokat, gyulladást serkentő citokineket és lipidanyagcseréhez kapcsolt faktorokat kódolnak. A diszkriminanciaanalízis megmutatta, hogy a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás csontszövet megkülönböztethető részben a G-proteinhez kapcsolt számos gén, a BMP-kaszkád komponenseinek és az extracelluláris mátrixhoz kötődő molekulákat kódoló gének eltérő transzkripciós profilja alapján. Következtetések: A fibrosus dysplasiában szignifikánsan eltérő génkifejeződési mintázatok feltárása további segítséget adhat a csontszövet fibrosus átalakulásának és a kórfolyamat hátterének megismerésében. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Lilla Tamási, Gábor Speer, and Viktória Csilla Éva Margit Judit Ágnes Orsolya Zoltán Andrea Ildikó Gyöngyi Nikolett Emese Judit Maha Zsolt Marianna Anna Márta Zsuzsanna Károly Krisztina Erika Tibor Zoltán Csilla Imre Éva Ljubomir Aranka László Erika Emil Gabriella Eszter Réka Miklós Magdolna Márta Gabriella Orlovszki

Absztrakt:

Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) sok szervrendszert érint, ezért a légúti áramlás korlátozottságának mértéke önmagában nem tükrözi a COPD teljes betegségterhét. Magyarországon nincsenek a járóbeteg-ellátásban alkalmazott COPD-kérdőívekről országos adatok, így arról sem, hogy a betegek mennyire találják könnyűnek vagy nehéznek a kitöltést. Célkitűzés és módszer: A vizsgálat célkitűzése az egészségi állapotra vonatkozó, beteg által kitöltött, irányelvek javasolta kérdőívek (CCQ, CAT, mMRC, EQ-5D-5L) eredményeinek értékelése olyan COPD-s betegeknél, akik a mindennapos betegellátásban, 16 hetes kezelési szakaszban glikopirrónium-bromid-terápiát kaptak (korábban terápiában nem részesültek, vagy kiegészítő kombinációban más hörgőtágítókkal kapták, vagy váltás történt egyéb terápiáról). A vizsgálat nyílt elrendezésű, multicentrikus, beavatkozással nem járó, megfigyeléses volt. Eredmények: A vizsgálatba vont 527 beteg átlagéletkora 63,8 ± 9,64 év, az átlagos FEV1 59,8 ± 15,12% volt. Az első és az utolsó vizit között, mindhárom kezelési csoportban, klinikailag jelentősen csökkentek a CCQ-átlagpontszámok, az összes CCQ-alpontszám, a CAT- és az mMRC-pontszámok, növekedtek ugyanakkor az EQ-5D-5L- és a VAS-pontszámok. A vizsgálók szerint a CAT-teszt jobban tükrözte a betegek állapotát (84,7%), mint a CCQ vagy az mMRC. A betegek szerint is a CAT-teszt a legegyszerűbb és a legkönnyebben érthető (83,2%). Az utolsó viziten szignifikáns különbség volt a CCQ- és a CAT- (rs = 0,711, p<0,001), a CCQ- és az mMRC- (rs = 0,524, p<0,001), illetve a CAT- és az mMRC- (rs = 0,475, p<0,001) pontszámok között. Következtetés: Eredményeink azt igazolták, hogy a CAT-teszt a legkönnyebben érthető a betegeknek, és a vizsgálóorvosok szerint is a CAT tükrözte a legjobban betegeik állapotát, így a CAT-teszt tűnik a legígéretesebb eszköznek a COPD tüneteinek értékelésében. Orv Hetil. 2020; 161(8): 295–305.

Open access