Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Gábor Szász x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

A köztudatban a harmat gyakran csak igen csekély jelentőségű meteorológiai jelenségként szerepel, noha évi több tíz milliméternyi mennyisége sem a meteorológia, sem pedig a mezőgazdaság szempontjából nem elhanyagolható. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a harmatnak nem elsősorban az időszaki összege, hanem előfordulási gyakorisága, illetve a tartama bír gyakorlati jelentőséggel a növénytermesztés számára. A külföldi és a hazai szakirodalomban azonban meglehetősen kevés, a harmat képződésének folyamatával, tartamával, illetve az egyes növényállományok architektúrájából adódó sajátosságaival foglalkozó tanulmány. E munka speciálisan a kukoricaállományokra jellemző mikrometeorológiai viszonyok között végbemenő párolgási és lecsapódási folyamatokkal foglalkozik. Részletes mikroklíma mérésekre támaszkodva meghatározásra került a képződő harmatmennyiség, illetve a képződési folyamat tartamának hossza, intenzitásának nagysága eltérő időjárási helyzetekben. Szintén nagy hangsúlyt kapott a kondenzációs folyamatokkal kapcsolatos alapvető fizikai jelenségek, törvényszerűségek részletezése, valamint az állományszerkezet és a mikroklíma összefüggéseinek bővebb ismertetése a főbb mért paraméterek tükrében.

Restricted access

Jelen közlemény a párolgás és a talaj vízkészlet magyarországi mezoklimatoló-giai jellemzőinek elemzésével foglalkozik. Az elemzést egy módosított Thornth-waite-féle (T__

Restricted access

Beszámoló a Lymphoma–Myeloma Kongresszusról, New York, 2018. október 17–20.

Report on the Lymphoma–Myeloma Congress, New York, 17–20 October 2018

Hematológia–Transzfuziológia
Authors:
Gábor Mikala
,
Tamás Schneider
, and
Róbert Szász
Restricted access

The extenders and freezing rates from three different freezing protocols were combined and compared to each other in order to study the post-thawing acrosome integrity and fertility of frozen dog sperm. A commercial bovine TRIS-base extender (TRILADYL) and two self-made canine semen extenders (Norwegian and Dutch) were combined with a conventional bovine and two canine freezing regimes, and acrosome integrity of frozen/thawed spermatozoa was assessed by fluorescein isothiocyanate conjugated peanut agglutinin staining (FITC-PNA). Differences between freezing/thawing protocols were reflected in the proportion of cells with acrosomal damage and not based on motility results. It was concluded that during dog semen cryopreservation extenders had less influence on the post-thawing sperm quality than did the freezing rates. The optimal extender/freezing rate combination (TRILADYL/Norwegian) was used in the clinical practice to evaluate the fertility of frozen sperm administered by intrauterine insemination using a surgical approach. The pregnancy rate was 57% (4/7), but the average litter size was low (2.8). This may have been due to the insufficient sperm numbers contained in an insemination dose and/or to the incorrect timing of artificial insemination (AI). The final conclusion is that the commercial bovine extender is useful for freezing dog semen, and the TRILADYL/Norwegian freezing protocol is recommended as the most advantageous combination for the freezing of canine semen in the clinical practice.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
Janina Kulka
,
Ildikó Szirtes
,
A. Marcell Szász
,
Péter Kupcsulik
,
István Kenessey
,
Gábor Lotz
, and
József Tímár

A gyomorrák célzott, HER2-ellenes terápiájának bevezetése a klinikai gyakorlatba nagy előrelépést jelent a kezelés és a betegség prognózisa szempontjából. A célzott terápia azonban csak úgy válhat igazán sikeressé, ha a HER2-meghatározás módszertana megfelelően validált, szigorú kritériumok alapján történik. Különösen fontos ezt szem előtt tartani azért is, mert a gyomorrákok egy részében kizárólag biopsziákból történik a diagnosztika, amelyek esetében a HER2-meghatározást különösen tapasztalt patológusoknak, és gyakorlott, standardizált módszereket alkalmazó laboratóriumoknak szabad csak végeznie. Mint diagnosztikus értékű és terápiás döntést befolyásoló vizsgálat, alapvető fontosságú a minden tekintetben megfelelő minőség, amelynek biztosítéka a rendszeres külső technikai és interpretációs minőségellenőrzés. A hazai patológusok a Roche Magyarország Kft. segítségével szinte a célzott kezelés hazai bevezetésével egyidőben lebonyolítottak egy minőségellenőrző körvizsgálatot, amelyben a résztvevő laboratóriumok döntő többségének alkalmassága bizonyosodott be. Magyar Onkológia 54: 343–350, 2010

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
József Attila Szász
,
Viorelia Constantin
,
Péter Alpár Fazakas
,
Eszter Blényesi
,
Levente Gábor Grieb
,
Antal Balla
,
Mónika Sárig
,
Kinga Szegedi
,
Eszter Noémi Bartha
, and
Szabolcs Szatmári

Absztrakt:

Bevezetés: A Parkinson-kór kezelési stratégiájában a szelektív monoaminoxidáz-B-gátlóknak a betegség minden stádiumában jól meghatározott helyük van. Enyhe esetekben, főleg fiatal betegeknél, a szubsztitúciós terápia késleltetésének egyik hatékony eszközeként számolhatunk velük; előrehaladott Parkinson-kórban, a motoros komplikációk ellátásában, a levodopaterápia kiegészítői. Célkitűzés: Annak felmérése, hogy a marosvásárhelyi ideggyógyászati klinikákon alkalmazott terápiás stratégiákban mekkora szerep jut a szelektív monoaminoxidáz-B-gátlóknak. Módszer: Retrospektív tanulmányunkban 2003. január 1. és 2016. december 31. között a klinikákon vizsgált összes Parkinson-kóros beteg adatait elemeztük. A 2194 beteg zárójelentésében rögzített terápiás ajánlások alapján tanulmányoztuk a monoaminoxidáz-B-gátlók alkalmazásának sajátosságait. A Parkinson-kór megállapítása óta eltelt idő szerint öt éve, illetve több mint öt éve tartó betegségcsoportokat alkottunk. Eredmények: A vizsgált időszakban az öt éve vagy ennél rövidebb ideje diagnosztizált csoportban 1183 betegből 243 esetben szerepelt a kezelési stratégiában monoaminoxidáz-B-gátló: 12 esetben monoterápia, 52 esetben dopaminagonistával, illetve 61 esetben levodopával kombinálva. A többi 118 betegnél levodopa és dopaminagonista kombinációjához társítva kerültek alkalmazásra a monoaminoxidáz-B-gátlók. A több mint öt éve ismert 582 esetből 195-nél egészítették ki a terápiás stratégiát monoaminoxidáz-B-gátlóval (10 esetben szelegilin, 185 esetben rasagilin). Nem volt felhasználható adat a betegség kezdetét illetően 429 esetben (ezek közül öt esetben szelegilint, illetve 93 esetben rasagilint alkalmaztak). Következtetés: A vizsgált periódusban a monoaminoxidáz-B-gátlók alkalmazásának aránya hasonló az irodalomban talált adatokhoz. A betegséggel foglalkozó szakorvosoknak nagyobb bátorsággal kellene alkalmazniuk a rendelkezésre álló és az ajánlásokban szereplő készítményeket, jobban kihasználni a különböző gyógyszertársítások előnyeit, különösen, ha ez nem terheli anyagilag a beteget. Orv Hetil. 2017; 158(51): 2023–2028.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors:
Janina Kulka
,
Anna-Mária Tőkés
,
Adrienn Ildikó Tóth
,
Attila Marcell Szász
,
Andrea Farkas
,
Katalin Borka
,
Balázs Járay
,
Eszter Székely
,
Roland Istók
,
Gábor Lotz
,
Lilla Madaras
,
Anna Korompay
,
László Harsányi
,
Zsolt László
,
Zoltán Rusz
,
Béla Ákos Molnár
,
István Arthur Molnár
,
István Kenessey
,
Gyöngyvér Szentmártoni
,
Borbála Székely
, and
Magdolna Dank

A neoadjuváns kemoterápiára adott patológiai választ kívántuk elemezni az emlőtumorok immunhisztokémiai fenotípusai, valamint az alkalmazott kemoterápiás protokollok tükrében. 1998 és 2009 között 92 neoadjuváns kezelésen átesett emlőtumoros nőbeteg klinikai adatait, biopsziás és műtéti anyagát valamint túlélési mutatóit vizsgáltuk. A biopsziás- és műtéti anyagokon hormonreceptor (ER, PgR), Ki-67, p53, HER2 státusz meghatározás történt immunhisztokémiai módszerrel. A patológiai válasz megítélésére a Chevallier-osztályozást használtuk. 88 esetben elemeztük a betegségmentes- és a teljes túlélést a patológiai válasz függvényében. Patológiai komplett remisszió (pCR = Chevallier I és II) volt kimutatható 13/92 esetben (14,1%). A preoperatív daganatjellemzők alapján a patológiai komplett remissziót mutató daganatok a tripla negatív (9/13) valamint az ER-/HER2+ (1/13) és az ER+/HER2+ (3/13) csoportokból kerültek ki. 24 beteg részesült taxán-, 30 antraciklin-, 33 taxán+antraciklin alapú terápiában, 2 CMF típusú neoadjuváns kezelésben, 3 esetben nem állt rendelkezésünkre ez az adat. A taxánnal kezelt betegek 29,1%-ában, az antraciklin-származékkal kezelt betegek 6,6%-ában, a kombinált kezelésben részesült betegek 12,1%-ában volt kimutatható pCR. A pCR-t mutató csoportban kevesebb volt a recidíva és a távoli áttét kialakulása, de nem tudtunk szignifikáns különbséget igazolni. A kezelésre reagáló (Chevallier III) és a nem reagáló (Chevallier IV) csoport között ebben a tekintetben szignifikáns különbséget találtunk (p=0,006). A betegségspecifikus halálozás szignifikánsan alacsonyabb volt a pCR betegcsoportban (p=0,050). Eredményeink alapján a patológiai komplett remissziót mutató esetek a tripla negatív és a HER2-pozitív csoportból kerültek ki. A neoadjuváns kezelés az ER+/HER2- tumorcsoportban volt a legkevésbé hatékony.

Restricted access