Search Results
You are looking at 1 - 10 of 132 items for
- Author or Editor: Gábor Szabó x
- Refine by Access: All Content x
Nagy megtiszteltetés számomra, hogy e hozzászólásban szakmai kívülállóként kifejthetem gondolataimat. Ezek az olvasó szempontjából annyiban lehetnek érdekesek, hogy egy sajátos, a természettudományoshoz közelálló szemléletet tükröznek, így talán a többi szerzőtől eltérő nézőpontból adnak választ egyes kérdésekre. A természettudományok egyes letisztult ágainak művelői viszonylag könnyű helyzetben vannak, ha jövőképet akarnak készíteni. Például az égi mechanika segítségével ma már pontosan meg lehet határozni, hogy mikor következik be napfogyatkozás, meg lehet jósolni, hol fog belépni a légkörbe a bolygónk körül keringő űrhajó. Az elektromágneses hullámok terjedése is pontosan követhető, ami többek között lehetővé teszi éles fényképek készítését és a mobiltelefonok használatát. Sokkal nehezebb dolga van a társadalomtudósnak, aki vizsgálata tárgyáról legfeljebb sejtéseket, netán vágyakat fogalmazhat meg, azt is meglehetősen nagy bizonytalansággal. Talán nem véletlen, hogy elterjedt a DELPHI-módszer, mely alkalmasan kiválasztott szakértők véleménye, várakozásai alapján vázolja fel a jövő különböző forgatókönyveit. Bármilyen tudományos módszert igyekszünk is alkalmazni a jóslásra, jelentős a bizonytalanság. Egy nagy horderejű példa a Szovjetunió váratlan és gyors felbomlása, mely a meglepetés erejével hatott az egész világon annak ellenére, hogy világszerte kremlinológusok százai foglalkoztak a szuperhatalom jövőjével.Fontos a bizonytalanság enyhítése egy jövőkép kialakításánál is, mely különbözik az előrejelzéstől, nem jósol, inkább tervez, de nem rugaszkodhat el a valóságtól, különben rózsaszín köddé, netán hagymázos álommá válik. E felismerés vezetett, amikor az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy a jövőről szóló elképzeléseimet egy globális, természettudományosan megalapozott elmélet, az univerzum fejlődéstörténete köré csoportosítsam. E történet alapján megfogalmazható néhány általános elv, amely úgy tűnik, hogy évmilliárdokon keresztül érvényes volt, és feltételezhető, hogy az is marad, így alapját képezheti a jövőről alkotott nézeteimnek. Nem akarom azt a hamis benyomást kelteni, mintha jövőképem elfogulatlan lenne, és nem tükrözné a vágyaimat, melyeket az általam vallott értékek vezérelnek. Azért próbálom eszmefuttatásaimat természettudományos érvekkel megtámogatni, mert így tudom magamat ellenőrizni, ugyanakkor lehetőséget adok türelmes és racionális érvelésen alapuló vitára más értékekre alapozó jövőképekkel.A következőkben – elsősorban a francia jezsuita antropológus-filozófus Teilhard de Chardin (1980) nyomán – röviden áttekintem az Univerzum történetét, és rámutatok néhány alapvető törvényszerűségre, mely e történetet jelentős mértékben meghatározni látszik. Ezután megkísérelem ezen elvek alkalmazását egy nemzeti jövőkép felvázolásánál, mely – mint látni fogjuk – szükségszerűen a múltban gyökeredzik.
Abstract
The development of atherosclerosis is a multifactorial process. The purpose of the study was to examine three genetic polymorphisms playing a role in the metabolic processes underlying the disease. We compared the data of 348 atherosclerotic non-diabetic patients with 260 atherosclerotic diabetic patients and 384 healthy controls. We analyzed the prevalence of myocardial infarction and stroke in three different groups of patients carrying different polymorphisms. It was proved that if the mutant TT eNOS Glu298ASP variant is present, a significantly higher number of myocardial infarctions can be observed than in patients carrying heterozygote GT or normal GG genotype. We proved that in the case of MTHFR 677CT heterozygote variants, the occurrence of myocardial infarction is significantly higher and the difference is also significant in case of the 677TT homozygote variant. It was verified that among patients with the mutant TNF-α AA genotype the occurrence of cardiovascular events was significantly higher. Screening the genetically high risk groups on the long run should be considered as an early detection opportunity that may give better chances for prevention and treatment. Understanding the inflammatory mechanisms of the atherosclerosis may give new therapeutical targets to pharmacologists.
Abstract
The most widespread classification system for pebble shapes in geology is the Zingg system which relies on several length measurements. Here we propose a completely different classification system which involves counting static equilibria. We show that our system is practically applicable: simple hand experiments are suitable and easy to use to determine equilibrium classes. We also propose a simplified classification scheme called E-classification which is considerably faster in practice than the classical Zingg method. Based on statistical results of 1000 pebbles from several different geologic locations we show that E-classes are closely related to the geometric shape of pebbles. We compared E-classes to the Zingg classes, and we found that all the information contained in Zingg classification can be extracted from equilibrium classification. However, the new method is more sophisticated: it may help to identify shape attributes not discovered so far and it is able to store information on special geometries, e.g. on crystal shapes.
Abstract
Toppling the statue of the slave merchant Edward Colston in Bristol, removing the monuments of King Leopold II from public places in Belgium, Black Lives Matter protests, and mass demonstrations targeting remembrance of certain chapters of the history of the Global North – these are some of the significant events that drew attention to the ongoing disputes around the legacy of colonialism during the summer of 2020. These developments form an integral part of the long-drawn-out process of decolonisation: decolonising the culture of the former mother countries. From museology through the natural sciences and linguistics to visual arts, vast areas of the academic, scientific, and cultural scene of the Global North are crucially affected by decolonizing tendencies, with the teaching of history arguably among the most disputed ones. This paper reviews the key decolonising aspirations of history teaching in the United Kingdom by studying the goals, messages, methods, and endeavours of three movements: Why Is My Curriculum White?, The Black Curriculum, and Rhodes Must Fall Oxford, address different levels of education and urge the transformation of numerous aspects of history teaching (teacher training, curricula, teaching methodology, etc). Source materials examined include the work, teaching aids, and written, audio, or video content published on various social media platforms by these three organisations, as well as parliamentary papers and reports of public and non-governmental bodies.
Abstract
The continuous ageing of the population is a common phenomenon in the industrialized countries. According to epidemiological studies, advanced age acts as the major risk factor of the most important cardiovascular diseases. Ageing is characterized by typical physiological alterations in vascular and cardiac structure and function at both the cellular and molecular levels, which result in a progressive dysfunction of the cardiovascular system. These ageing-associated changes are themselves increasingly recognized as a “vulnerable physiological basis” on which pathophysiological disease mechanisms can become superimposed. This review focuses on the main issues of the rapidly increasing knowledge on the ageing-associated physiological changes in the cardiovascular system in apparent health. Intensive investigations in this field provide key findings that will hopefully establish effective therapies to prevent, delay or attenuate the cardiovascular diseases in the elderly.
Tanulmányunkban bemutatjuk az Aspirációs Index rövidített, 14 tételes változatát. A kérdőív a hosszú távú, általános célok felmérésére szolgáló mérőeszköz, mely az intrinzik (fejlődés, kapcsolatok, közösségi elkötelezettség), az extrinzik (gazdagság, hírnév és jó megjelenés), illetve az egészséggel kapcsolatos motivációkat térképezi fel. A rövidített kérdőív megbízhatóságát és érvényességét egy 518 fős és egy 341 fős mintán ellenőriztük. A validáláshoz a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívet, az Életcél Kérdőívet, az Élettel Való Elégedettség Skálát alkalmaztuk, valamint az Életcél és Kapcsolatok alskálát a Rahe-féle Stressz és Megküzdés Kérdőívből. Az extrinzik és intrinzik célok egymástól nagy mértékben független változóknak bizonyultak, s különböző módon viszonyulnak az egészségmagatartás és lelki egészség mutatóihoz is. Az intrinzik célok fontossága pozitívan járt együtt az élet értelmességének érzésével, illetve az élettel való elégedettséggel, és negatívan a depresszív tünetek gyakoriságával, az extrinzik célok fontossága viszont nem mutatott összefüggést ezekkel a változókkal. Az egészséggel kapcsolatos célok nem képeztek független faktort, de nem is voltak egyértelműen besorolhatók az extrinzik illetve intrinzik célok közé. Az adatokból kiderül továbbá, hogy a célok fontosságának értékelése összefügg olyan szociodemográfiai változókkal, mint a nem, a kor, a képzettség és a vallásosság. Ez arra utal, hogy a mérőeszközzel folytatott vizsgálatokban ezeknek a tényezőknek a szerepét érdemes figyelembe venni. Eredményeink megerősítik, hogy a Rövidített Aspirációs Index megfelelő mérőeszköz, mely jól használható akár nagy mintán végzett adatfelvételek során is. Segítségével feltérképezhetők az általános, gyakran előforduló célokhoz kapcsolódó személyes viszonyulások, melyek a mindennapi magatartást, és így a testi és lelki egészséget is befolyásolják.
Kutatásunk célja a halálról alkotott elképzelések generációs értékítélet-különbségeinek összehasonlító vizsgálata a magyar társadalomban. A halállal kapcsolatos, leginkább félelmet keltő dimenziók mérésére kérdőíves vizsgálatot végeztünk, 178 fős célpopuláción. A felméréshez a Neimeyer és Moore-féle Multidimenzionális Halálfélelem Skálát (MFODS, 42 tétel, 8 faktorba rendezve) használtuk. A skálát Lester Halál Iránti Attitűd Skálájával, a Rövidített Beck Depresszió Kérdőívvel és a STAI-T skálával validáltuk és bemértük. A statisztikai elemzés alapján a skála valid, jól mér a magyar populáción, a skálák egymással jól korrelálnak. Az MFODS eredeti faktorstruktúrája kirajzolódott a magyar mintán, az 5. faktor kivételével. A kapott eredmények - mint a fiatalok és a nők magasabb halálfélelme és szorongása - alátámasztják a szakirodalomban korábban közölt kutatási eredményeket.
Abstract
Background
The aim of this study was to investigate the relationship between the attitudes displayed towards death by the youth and their mental health in the Hungarian population and to compare the results to data published in the literature. Our goal was to examine changes in the way youth conceived death, furthermore to examine the way youth perceived their own death within a small generational comparison study.
Methods
In order to measure the degree and possible dimensions of the fear of death in Hungarian young the Multidimensional Fear of Death Scale (MFODS) was used. The samples came from different socio-economic groups in Budapest, the capital of Hungary.
Results
The two highest anxiety factors were Fear for Significant Others and Fear of the Dying Process in all the examined groups. A significant difference in the overall fear of death was detected between the young and middle aged groups (p = 0.000) but the most characteristic difference was found between the young and older age groups.
Conclusions
This study confirmed previous observations in Western type societies being the first in Hungary to use the validated MFODS method. Improvement of communication within families, opening up channels of communication about death and dying together with the use and distribution of educational materials in schools may reduce fear of death and anxiety among young people.
