Search Results
You are looking at 1 - 10 of 20 items for
- Author or Editor: Gábor Török x
- Refine by Access: All Content x
As it is known the effective act on bankruptcy, liqudation and voluntary dissolution was adopted in 1991 in Hungary. Nevertheless there have been modifications on this act since then, the new economic conditions require a more appropriate regulation of this field. The author presents a thorough summary on the critical points of the valid regulation. He applies a comparative method by referring to the legal solutions of different European countries concerning this branch of law and underlines that there are even significant terminological differences between the Hungarian regulation and e.g. the regulation of the EU-countries. This circumstance itself would demand modification of the law of bankruptcy in Hungary with respect to the join of Hungary to the European Union. The author mentions examples of the everyday practice of bankruptcy and liquidation, which can also prove the necessity of creating a new act on this issue. He puts high emphasis on the role and activity of the liquidator (trustee in bankruptcy). Finally the article attempts to outline those essential elements of this branch of law, which should be taken into consideration during the codification of the new act on bankruptcy, liquidation and insolvency.
Jóllehet a tudásmunkát végzők fontos alkotóelemei a tudástársadalom munkaerő-állományának, a tudásmunkás fogalom ennek ellenére meglehetősen homályos és sokértelmű kifejezés. A tanulmány első része bemutat néhány megközelítést, amelyek segíthetnek a tudásmunkás fogalom empirikus kutatások céljára történő operacionalizálásában. A második rész áttekintést ad a szerző által végzett másodelemzés módszertanáról és eredményeiről. Az elemzőmunka forrása és adatbázisa egy World Internet Project kutatás volt, amit 2006-ban folytattak Magyarországon. A másodelemzés alapján a tudásmunkások aránya a teljes magyar munkaerő-állományban 2–3 százalék lehetett a XXI. század első évtizedének közepén. A szellemi munkát végző diplomás szakemberek közötti becsült arány 5–6 százalék. A tanulmány számos adatot közöl a tudásmunkások társadalmi hátterével és egyéb jellemzőivel kapcsolatban, összehasonlítva őket a szellemi munkát végzők és a diplomás, de tudásmunkásoknak nem tekinthetők csoportjával.
A „virtuális”, „virtualitás” fogalmának jelentései. „Virtuális valóság” alkalmazások az iparban, kibertér a mindennapi életben az internet révén. A virtualitás tágabb értelmezése: digitális tömegmédia, internet, web 2.0. A tér és az idő relativizálódása, globalizáció, „új gazdaság”, hálózati társadalom. A munka és a szervezetek világának átalakulása: rugalmasság, a foglalkoztatás új formái, „portfólió vállalat”. A virtuális együttműködés kulcsfontosságú sikertényezői: az infokommunikációs technika megfelelő használata, bizalom a teamtagok és vezetőjük között, a kulturális különbségek áthidalása. A távolból irányító vezető előtt álló kihívások: erőforrások biztosítása, a célok teljesítésén alapuló kontrollmechanizmus kiépítése, motiválás és a csoportdinamikai problémák (pl. személyközi konfliktusok) kezelése. Folyamatosság és megszakítottság a vezetési funkciókban és a vezetői szerepekben, összehasonlítva a hagyományos menedzsmentet a virtuálissal.
Az államszervezeti reformtörekvések társadalmi összefüggéseire irányuló kutatások keretei között kérdőíves vizsgálatra is sor került. A kérdezettek az Oktatási és Kulturál__
A humán embriológia és a genomika területén bekövetkezett változások sorozata új feltételeket teremtett a preimplantációs genetikai diagnosztika és szűrés gyakorlatban történő széles körű alkalmazásához, drámai változást eredményezve az asszisztált reprodukcióban. A szerzők összefoglaló közleményükben rámutatnak arra, hogy a humán genom projekt befejezése óta a szekvenálás és a bioinformatika területén bekövetkezett gyors fejlődés eredményeként exponenciálisan megnőtt azoknak a betegségeknek a száma, amelyeknek a genetikai hátterét teljes mértékben sikerült felderíteni. A humán embriók tenyésztésének módszerei ugyancsak radikális változásokon mentek keresztül, lehetővé téve a késői transzfert, a vitrifikáció pedig a biztonságos embrióhűtést. Ezeknek köszönhetően a blastocysta biopsziát követően az új genomikai módszerekkel változatlan terhességi és szülési ráták mellett bonyolultabb genetikai analízisek elvégzésére nyílt lehetőség, sőt az aneuploid embriók szelekciójával számos tanulmány szerint ezek a ráták tovább javíthatóak. Az embriókról nyerhető új információk mennyisége és minősége számos etikai és technikai kérdést is felvet, amelyek megválaszolása nagy esetszámú prospektív tanulmányok eredményei alapján egyre sürgetőbbé válik. Orv. Hetil., 2014, 155(35), 1375–1382.
In contemporary societies, health is widely recognised as the most valuable personal asset. It has undergone significant reconceptualisation in recent decades, of which the Ottawa Charter for Health Promotion (1986) is a major document, advocating empowerment and community mental health thinking. Such concepts have fallen on fertile ground in East Central Europe, where a veritable community mental health promotion movement has sprung up, soon developing institutional means of disseminating the novel views. A discussion of the East Central European scene is introduced by an overview of the emergence and key elements of community mental health thinking and of the possible levels of corresponding intervention. An examination is offered of the deforming effects of dictatorship on community mental health, using the related notions of salutogenesis and Sense of Coherence to deepen the analysis. An exemplary graduate program was developed and established in Hungary even before the Ottawa Charter stated its directive on training. It is designed not so much to convey specialised knowledge as to impart a set of skills and competencies through which helping professionals are better equipped to practice their primary vocation and promote the mental health of the wider community. The program's goals, contents, structure and specific features are described in detail, emphasising knowledge of self and society, multidisciplinarity, a holistic approach and society building.
Die Verfasser haben die Wirksamkeit der Werteübergabe in der Gemeinschaft Regnum Marianum untersucht. In ihrer Abhandlung geben sie zunächst einen Überblick über die wichtigsten Aspekte der Werteübergabe, wobei sie sich auf die Kriterien einer erfolgreichen Wertevermittlung konzentrieren, stellen dann kurz die Geschichte der Gemeinschaft Regnum Marianum, ihre gegenwärtige Tätigkeit und die wichtigsten Merkmale ihrer Pädagogik vor. In diesem Zusammenhang erläutern sie auch, wie die Kriterien einer erfolgreichen Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft erfüllt werden. Als Nächstes stellen sie einige Ergebnisse einer Untersuchung über die Wirksamkeit der Wertevermittlung in der Regnum-Gemeinschaft vor, für die die allgemein gebräuchliche Werteskala nach Rokeach verwendet wurde. Die Ergebnisse werden mit denen einer in ganz Ungarn durchgeführten Untersuchung verglichen, außerdem werden die Unterschiede zwischen den Altersgruppen innerhalb der Gemeinschaft analysiert. Sie kommen zu dem Schluss, dass die Werteübergabe in der Regnum-Gemeinschaft als relativ erfolgreich bezeichnet werden kann , wenn man die gesell schaftliche Situation und die ungarische Geschichte der vergangenen Jahrzehnte berücksichtigt.
Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata
The helping professionals’ subjective well-being during the first wave of COVID-19: A cross-sectional study of vital exhaustion
Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ 2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (χ 2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.
Theoretical background: In a critical situations such as COVID-19, priority should be given to the psychological support of helping professionals regarding the sustainability of services and prevention of burnout. It’s exceptionally important to measure the vital exhaustion that might be a reason of burnout. Aim: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion in relation to different groups of background variables during the first period of the COVID-19 pandemic. Methods: Helping professionals from health and social care, education, and the field of religion (n = 931) were contacted with an online questionnaire in Hungary in the spring of 2020. After calculating descriptive statistics of vital exhauson, we examined the sociodemographic, physical (related to health behavior), professional and personal background variables. Results: Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (F(1, 929) = 16.801, p < 0.001). In the development of vital exhaustion, we could attribute a greater predictive effect to the following variables: change in the quality of sleep ( β = 0.292, p < 0.01), change in family-work balance ( β = –0.238, p < 0.01), and subjective health ( β = –0.201, p < 0.01). We could attribute a moderate correlation between changes in the frequency of meals and changes in sleep quality (χ 2(4, n = 931) = 144.8, p < 0.001), and changes in family-work balance and changes in sleep quality (χ 2(12, n = 788) = 171.4, p < 0.001). Conclusions: Proper quality and quantity of sleep, regular meals, and physical activity not only have preventive significance but they also have a stabilizing effect in acute crises. Work conditions and communication at work can have a major influence on wellbeing. Therefore beyond the individual factors employers also play an important role to maintain their employees’ wellbeing.
