Search Results

You are looking at 1 - 10 of 19 items for

  • Author or Editor: Gábor Veres x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

A 6 éves életkor előtt kialakuló, úgynevezett nagyon korai kezdetű gyulladásos bélbetegség a Crohn-betegségtől és a colitis ulcerosától eltérő etiológiájú, de szintén krónikus bélrendszeri gyulladással járó kórkép. Döntően monogénes eredetű immundefektusnak kell tartanunk, amelyben a bélrendszeri tünetek mellett az immundeficientiákra jellemző tünetek változatos formában jelentkezhetnek. A háttérben álló géndefektusok meghatározásának jövője várhatóan az új generációs szekvenálási technológia, azonban a genetikai meghatározottság mellett szem előtt kell tartanunk azt is, hogy a génállomány a környezeti hatásokkal folyamatos kölcsönhatásban áll. Az utóbbiak közül a táplálkozás feltétlenül kiemelendő. A jövőben a gyermekkorban manifesztálódó gyulladásos bélbetegségekre jellemző, környezeti tényezők által indukált epigenetikai változások azonosítására szintén törekednünk kell. A betegség lehető legkorábbi felismerése kulcsfontosságú, hiszen ez teszi lehetővé az adekvát kezelés megkezdését, monogénes immundefektusban a csontvelő-transzplantáció mielőbbi elvégzését. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2050–2056.

Restricted access

Supercritical CO2 injection in moderate-tight hydrocarbon reservoirs, a preliminary case study

Szuperkritikus szén-dioxid besajtolása kis áteresztőképességű szénhidrogén tárolók esetén – előzetes esettanulmány.

Rezervoár szimuláció CO2 besajtolására és tárolására
Scientia et Securitas
Author:
Gábor Pál Veres

Summary.

The research deals with the investigation of one alternative of carbon-dioxide utilization – underground storage – from a petroleum geoscience point of view. The basic assumptions and the results of the laboratory studies to be carried out later are based on a specific hydrocarbon field in Hungary. The previously measured and studied geological and petrophysical parameters of the reservoir (porosity, permeability, saturation, capacity, etc.) will be restudied and specified, based on the results of the new concept of laboratory experiments.

By defining these parameters, a 3D geological model, a “Dynamic model” will be created to understand the effect of carbon-dioxide injection on the dynamic behavior of a moderate-tight sandstone reservoir. Based on the results of the dynamic model, the storage capacity will be defined. The carbon-dioxide injection laboratory experiments will contribute to understanding these underground geo-chemical reactions (e.g. carbonation ability, compositional variation) and flow characteristics.

Összefoglalás.

Korunk egyik legmeghatározóbb problémája az üvegházhatású gázok, különösen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Alapvetően két fő ágra oszlanak ezen törekvések: egyrészt a kibocsátásért felelős technológiák optimalizálására/„zöldítésére”, másrészt a már kibocsátott szén-dioxid hasznosítására (CCU), illetve befogására és letárolására (CCS). A kutatás a szén-dioxid hasznosítás egyik alternatívájával, a föld alatti letárolás lehetőségének vizsgálatával foglalkozik földtudományi aspektusból.

A kézirat alap felvetései és a későbbiekben magmintákon elvégzendő laborkísérletek eredményei egy konkrét, Magyarországon található szénhidrogén mezőre vonatkoznak. Emiatt más szén-dioxid tárolására alkalmas földtani képződmény (sókaverna, széntelep, illetve sósvizes aquifer) vizsgálatára a tanulmány nem tér ki. A laborkísérletek eredményeinek segítségével az előzetesen a mérnöki gyakorlatban használt és ismert tárolói paraméterek (porozitás, permeabilitás, kapacitás, telítettség stb.) kerülnek pontosításra. Az elvégzendő labormérések: higany besajtolásos porozitás vizsgálat, centrifugális kapilláris nyomásgörbe és relatív permeabilitási görbék meghatározása, röntgendiffrakciós anyagvizsgálat. Ezen paraméterek ismeretében egy pontosított földtani modell kerül megalkotásra.

A kutatás első fázisában a már meglévő, ipari gyakorlatban alkalmazott kőzetvizsgálati módszerek kerültek felülvizsgálatra, és egy új szemléletű, az eddigi módszereket pontosító eljárás került kidolgozásra a hazai geológiai formációkra vonatkoztatva. A későbbiekben a kőzetmintákon végzett tárolói paramétereket szimuláló szén-dioxid besajtolási kísérletek a föld alatti reakciók (pl. karbonátosodási képesség) és az áramlástani sajátosságok megértéséhez és modellezéséhez is hozzájárulhatnak. Feltételezhetően a föld alatti reakcióknak köszönhetően egy, a korábbi becslésektől eltérő tárolótérfogatot lehet meghatározni.

Megállapításra került, hogy a szén-dioxid szuperkritikus állapotban besajtolva, rétegvízzel rendelkező zárt rétegekben egybefüggő „csóvaként” vándorol a porózus kőzeteken keresztül, amely a gravitációs szegregáció következtében vertikálisan kitágul a fedőkőzet alatt. Az oldalirányú szén-dioxid expanzió folyamatát a folyadékok csapdázódása korlátozza. Ezért a többfázisú áramlás és csapdázódás alapos vizsgálata elengedhetetlen a tárolókapacitás pontos meghatározásának érdekében.

A szén-dioxid besajtolhatóságát és a tárolási kapacitást nagymértékben befolyásolja a szén-dioxiddal telített sóoldat relatív permeabilitása, amely erősen függ a kőzet heterogenitásától. Miljkovic (2006) sóoldattal telített homokkő minták szimulációs méréseit hasonlította össze, amelyek csak a heterogenitás tekintetében tértek el egymástól. Megmutatta, hogy a kis strukturálatlan heterogenitás, úgy tűnik, nem befolyásolja jelentősen a CO2 telítettségét és ennek következtében a tárolási kapacitást. Ezzel ellentétben Kuo és társai (2011) kimutatták, hogy a telítési profilt erősen befolyásolja a mag heterogenitása, és nagy injektálási sebességre van szükség ahhoz, hogy a heterogén közeg relatív állandó telítettségét elérje a homogénhez képest. Hozzájuk hasonlóan Shi és társai (2009) heterogén homokkő magokon szimulálták a szén-dioxiddal telített sóoldat elvezetését és beszívódását. Kimutatták, hogy a porozitás változása szignifikáns hatással volt a CO2 migrációs mintázatára alacsony kiszorítási sebesség mellett és ez fokozatosan eltűnik az injektálási sebesség növelésével.

Fontos célkitűzésként jelenik meg a kutatásokban ezen tézisek vizsgálata, valamint a többfázisú áramlási kísérletek elvégzése a magyarországi CCS potenciális jelöltjeként számon tartott tároló magmintáin. A víz-gáz elvezetési relatív permeabilitási vizsgálatok szimulált tározókörülmények között szintén fontos új információkat fognak szolgáltatni, melyek lehetőséget teremtenek a CO2 front végső eloszlásának meghatározására, valamint javaslattételre a tárolási kapacitás pontosítására és a geokémiai változásokra az adott tárolórétegekre jellemző heterogenitás függvényében.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Katalin Eszter Müller
,
Péter László Lakatos
,
Mária Papp
, and
Gábor Veres

Bevezetés: A granulomák kulcsszerepet töltenek be a gyulladásos bélbetegségek diagnosztikájában. Nem tisztázott azonban jelentőségük a Crohn-betegség patogenezisében és klinikai megjelenésében. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a granulomák gyakoriságának és jelentőségének meghatározását a Magyar Gyermekkori Gyulladásos Bélbetegség Regiszter alapján. Módszer: 2007. január 1. és 2010. december 31. között 368 Crohn-beteg adatait elemezték. Eredmények: A granulomák gyakorisága a diagnóziskor 31,4% (111/353) volt. A granulomák izolált megjelenése a felső gastrointestinalis rendszerben 2,5%, a terminalis ileumban 5% volt. A granulomás és a nem granulomás csoport között nem volt eltérés a fenotípusban és aktivitási indexben. Az immunmoduláns és a biológiai kezelés gyakorisága hasonló volt a két csoportban. Következtetések: A granulomák gyakorisága hazánkban megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Kiemelendő, hogy a terminalis ileumban vagy a felső gastrointestinalis rendszerben izoláltan talált granulomák 13 Crohn-beteg gyermekből egynél járultak hozzá a diagnózis felállításához. Ezek az adatok felhívják a figyelmet arra, hogy a béltraktus minden szegmenséből vett többszörös biopsziás mintavétel a diagnózis felállításához nélkülözhetetlen. Orv. Hetil., 2013, 154, 1702–1708.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Zoltán Szabolcs
,
Gábor Veres
,
Tivadar Hüttl
,
Gábor Bíró
,
Attila Tóth
,
Zoltán Szeberin
,
Mária Windisch
, and
György Acsády

Közleményünkben egy nagy, az aorta ascendesben elhelyezkedő – szisztémás embolizációt okozó – lebegő thrombus sikeres eltávolításáról számolunk be. Diagnózisához felhasználtuk az echokardiográfiát, a komputertomográfiát (CT), az angiográfiát és a kardiális mágneses rezonancia (CMR) vizsgálatot. Szokatlan, az adott helyzetre kidolgozott sebésztechnikai megoldással távolíthattuk el a bal coronaria szájadéktól 2 cm-re disztálisan elhelyezkedő, nagy méretű, szabadon lebegő thrombust. A normotermiában elvégzett rövid keringésmegállítás biztonságát az izolált agyi perfúzió biztosította. A beteget a műtétet követő hetedik napon, eseménytelen posztoperatív szak után bocsátottuk el.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Márta Kovács
,
Gábor Veres
,
László Szőnyi
,
Antal Dezsőfi
,
Hedvig Bodánszky
,
György Illyés
,
Zsuzsa Schaff
, and
András Arató

A szerzők egy 6 éves gyermeknél jelentkező, letális kimenetelű chronicus intestinalis pseudoobstructio (CIPO) esetét ismertetik. A klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálatok ileus képét mutatták mechanikus elzáródás nélkül. Az ápolás során neurológiai tünetek alakultak ki, bal oldali mydriasis, majd grand mal görcsroham laktát-acidosis mellett. A konzervatív kezelés teljes parenterális táplálást, folyadék-elektrolit pótlást, erythromycin és szomatosztatin adását, acidosis korrekciót foglalt magában. A beteg halálát a 48. ápolási napon hirtelen fellépő keringési elégtelenség, szívmegállás okozta. A tisztázatlan eredetű gastrointestinalis és neurológiai tünetek, laktátacidosis alapján mitochondriális myopathia lehetősége merült fel a kórkép hátterében. A postmortem hisztopatológiai vizsgálat viscerális myopathiát bizonyított. A molekuláris genetikai vizsgálatok mitochondriális DNS-mutációt nem igazoltak.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Veres
,
Réka Putz
,
Dolóresz Szabó
,
Kriszta Molnár
,
Hedvig Bodánszky
,
Antal Dezsőfi
, and
András Arató

Hagyományos kezelésre refrakter, fistulás Crohn-betegek kezelésében a chimer antitumornekrózis-faktor-alfa- (infliximab-) terápia igen hatékony, bár a betegek egy részében infliximabrezisztencia alakulhat ki. A szerzők egy infliximabrezisztens, 12 éves Crohn-beteg fiú esetét ismertetik, akinek luminális gyulladása mellett 3 aktív perianalis fistulája is volt. Teljesen humanizált antitumornekrózis-faktor-alfa- (adalimumab-) kezelést követően a 10. héten a fistulák bezáródtak, a korábbi magas aktivitási index normalizálódott. Validált életminőségi mutatók szintén szignifikánsan javultak. Az eset alapján infliximabrezisztens Crohn-beteg gyermeknél az adalimumabterápia sikerrel alkalmazható.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Gábor Veres
,
István Karóczkai
,
Hedvig Bodánszky
,
Anikó Marosi
,
Edina Magyarossi
,
Antal Dezsőfi
, and
András Arató

A Helicobacter pylori kóroki szerepe a felnőttkori immunthrombocytopeniás purpurában bizonyított, ám a gyermekkori esetekről eddig csak kevés és egymásnak ellentmondó adatok ismeretesek. Jelen felmérésükben a szerzők a Helicobacter pylori- infekció előfordulását vizsgálták immunthrombocytopeniás purpurában szenvedő gyermekekben. Ezenkívül a Helicobacter pylori -pozitív gyermekek thrombocytaszámának változását követték nyomon az eradikációt követően. Betegek és módszer: A vizsgálatukba 27 immunthrombocytopeniás purpurás gyermeket vontak be (13 fiú, 14 lány, átlagéletkor: 8,2 év, tartomány: 18 hó–18 év). A kontrollcsoportba 38 egészséges gyermek tartozott (20 fiú, 18 lány, átlagéletkor: 9,6 év, tartomány: 4–18 év). A Helicobacter pylori -fertőzés igazolása 13 C urea-kilégzési teszt segítségével történt. Az eradikáció sikerességét a kombinált kezelést követően 6 héttel újabb 13 C urea-kilégzési teszt elvégzésével állapították meg. Eredmény: Az immunthrombocytopeniás purpurás betegekben a 27 főből 2 gyermek (7,7%) bizonyult Helicobacter pylori -pozitívnak. A kontrollokban hasonló előfordulási arányt találtak (3/38, 7,9%). A nyomon követés során (átlagosan 10 hónap, tartomány: 6–14 hó) a Helicobacter pylori eradikációját követően a betegek thrombocytaszáma nem emelkedett szignifikánsan. A Helicobacter pylori -pozitív immunthrombocytopeniás purpurás betegek eradikációja a kontroll 13 C urea-kilégzési teszt alapján sikeresnek bizonyult. Következtetés: Vizsgálatok alapján a Helicobacter pylori kóroki szerepe nem igazolható a gyermekkori immunthrombocytopeniás purpurában. Ennek megfelelően a kórképben szenvedő gyermekekben a Helicobacter pylori szűrővizsgálata nem javasolt.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Anna Körner
,
Péter Tóth-Heyn
,
Antal Dezsőfi
,
Gábor Veres
,
László Madácsy
, and
András Arató

Ismert, hogy azok a betegek, akikben egy autoimmun betegség már kialakult, fokozottan veszélyeztetettek más autoimmun betegségek fellépésével szemben. Korábban a szerzők kimutatták, hogy 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben a coeliakia előfordulása gyakoribb, mint a háttérpopulációban. Az autoimmun pajzsmirigybetegség az 1-es típusú diabétesz leggyakoribb társbetegsége, amely általában az élet második évtizedében, az 1-es típusú diabétesz manifesztációját követően lép fel. Célkitűzés: Mindezek alapján a szerzők megvizsgálták a thyreoidea-autoimmunitás, illetve az autoimmun pajzsmirigybetegségek előfordulási gyakoriságát 1-es típusú diabéteszben szenvedő betegekben. Választ kerestek arra a kérdésre is, hogy változik-e a thyreoidea-autoimmunitás prevalenciája azokban a gyermekekben, akik a diabétesz mellett coeliakiában is szenvednek. Módszerek: 268 1-es típusú diabéteszben, valamint 48 1-es típusú diabéteszben és coeliakában szenvedő betegben az autoimmun pajzsmirigybetegségek irányába szűrővizsgálatot végeztek a thyreoglobulin- és a peroxidáz-ellenes antitestek vizsgálatával. Pozitivitás esetén a betegséget a pajzsmirigyfunkció vizsgálatával, illetve ultrahang elvégzésével igazolták. Eredmények: Vizsgálataik szerint a pajzsmirigyellenes antitestek előfordulási gyakorisága szignifikánsan magasabb volt azokban az 1-es típusú diabéteszes betegekben, akik egyidejűleg coeliakában is szenvedtek (1-es típusú diabétesz: 43 (16%), 1-es típusú diabétesz + coeliakia: 16 (33,3%, p < 0,01). A thyreoiditis talaján kialakult hypothyreosis is gyakrabban fordult elő azokban a diabéteszes betegekben, akik coeliakiásak voltak. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy a coeliakiában szenvedő 1-es típusú diabéteszes betegekben az autoimmun pajzsmirigybetegség fellépésének nagyobb valószínűsége miatt ennek a populációnak az autoimmun pajzsmirigybetegségek iránti rendszeres szűrése feltétlenül indokolt.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Dorottya Kocsis
,
Nóra Béres
,
Gábor Veres
,
Dolóresz Szabó
,
Katalin Eszter Müller
,
András Arató
, and
Márk Juhász

A coeliakia genetikai háttere már évtizedek óta intenzív kutatás tárgya. Ennek ellenére a napi gyakorlatban továbbra is csak a HLA-fenotipizálás eredményét használják fel. Időközben a betegségek manifesztációjában egyre több ismeret áll a kutatók rendelkezésére az epigenetikai tényezők szerepéről. Coeliakiában mind a genetika, mind az epigenetika területén még számos kérdés megválaszolatlan. Ezen összefoglaló a jelenlegi ismeretekről kíván keresztmetszeti képet adni, különös tekintettel azok jövőbeni klinikai felhasználására. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 83–88.

Open access
Hungarian Medical Journal
Authors:
Anna Körner
,
Péter Tóth-Heyn
,
Antal Dezsőfi
,
Gábor Veres
,
László Madácsy
, and
András Arató

Introduction: It is well known that patients suffering from an autoimmune disease are more prone to develop another one, too. The authors have previously shown frequent occurrence of celiac disease in patients with type 1 diabetes mellitus compared to the background population. Autoimmune thyroid disease, the most common autoimmune disorder, associated with type 1 diabetes mellitus, generally occurs after the manifestation of diabetes, in the second decade of life. The aim of the study was to investigate the prevalence of thyroid autoimmunity as well as the frequency of autoimmune thyroid disease in patients with type 1 diabetes mellitus. Its aim was also to compare the prevalence of autoimmune thyroid disease in patients with type 1 diabetes mellitus and in those with type 1 diabetes mellitus and celiac disease. Methods: Screening was performed in 268 patients with type 1 diabetes mellitus alone and in 48 children with type 1 diabetes mellitus and celiac disease, with the aid of anti-peroxidase and anti-thyroglobulin antibody. In case of autoantibody positivity testing of thyroid function and ultrasonography confirmed the autoimmune thyroid disease. According to the results, the frequency of autoantibody positivity was significantly higher in diabetic patients suffering from celiac disease (type 1 diabetes mellitus: 43 (16%), type 1 diabetes mellitus + celiac disease: 16 (33.3%, p < 0.01). Hypothyroidism due to thyroiditis was also more prevalent in patients with type 1 diabetes mellitus and celiac disease. Conclusions: Due to increased risk, the authors emphasize the need of frequent screening for autoimmune thyroid disorder in patients with type 1 diabetes mellitus and celiac disease.

Restricted access