Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Gábor Xantus x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Több mint ezer olyan légúti megbetegedést tart számon a Centers for Disease Control and Prevention (Atlanta, GA, USA), amelynek köze lehet az elektromos cigaretta használatához. Több mint nyolcszáz esetről bizonyosodott be (közülük 18 halálos kimenetelű volt), hogy vaporizálással összefüggő tüdősérülésről (vaping-associated lung injury – VALI) van szó. Bizonyosnak látszik az is, hogy az e-cigarettákban (mind a nikotin-, mind a kannabiszpatronokban) használt folyadékok több alkotóeleme potenciálisan mérgező. Még nem pontosan tisztázott ugyan, hogy mely komponens(ek) felelősek(ek) az esethalmozódásért, de a vizsgálatok fókuszában főleg olyan folyadékpatronok állnak, amelyek kannabiszszármazékokat tartalmaznak, a betegek nagy része ugyanis legális vagy illegális kannabiszolajat használt. A közegészségügyi hatóságok az e-pöfékelést világszerte mindeddig a dohányzás biztonságos alternatívájaként jegyezték. Azokban az országokban, ahol a kannabisz használata legális, az e-cigaretták hallatlan népszerűségre tettek szert diszkrét használatuk okán, humán vizsgálatok azonban még nem történtek a kannabisz-hatóanyagok e-cigarettával történő porlasztásával kapcsolatban, ezért ennek a beviteli útnak a biztonságossága nem ismert. Egy 2017-ben megjelent áttekintő cikk azzal a következtetéssel zárta értekezését, hogy az e-cigaretták biztonságossága ismeretlen ugyan, ám feltételezhető, hogy kevésbé káros, mint a kannabisztartalmú cigaretták szívása. Magyar, amerikai, ausztrál és európai szakmai szervezetek 2015 óta figyelmeztettek a szabályozatlan terjesztésben rejlő veszélyekre, ugyanakkor elkötelezték magukat a jövőbeli alapos klinikai vizsgálatok szükségessége mellett. Amennyiben a jelenlegi vizsgálatok kimutatják, hogy az e-cigarettázás maga nem feltétlenül káros, akkor alkalmasint új út nyílhat a kannabisz orvosi célú kutatásában és alkalmazásában, ellenkező esetben azonban jelentős változások várhatók a dohánytermékek piacán és a leszoktatást segítő programokban. Orv Hetil. 2020; 161(11): 413–418.

Restricted access

Absztrakt:

Az elektronikus cigaretták és/vagy vaporizálással összefüggő tüdősérülés (electronic cigarette and vaping associated lung injury, EVALI) szindrómát először az Amerikai Egyesült Államokban (USA) írták le, és összefüggésbe hozták a kannabinoidok használatával (e-szívás) és az E-vitamin-acetát-expozícióval (amely egy [a kannabinoidok hígítására] szolgáló olajos adalékanyag). Mivel az esetszámok epidemiológiai szempontból nem voltak túl magasak, illetve a rendelkezésre álló adatok sem voltak konzisztensek, több feltételezés is napvilágot látott a jelenség magyarázatára. A mintavétel standardizáltságának hiánya, az önbevalláson alapuló, inhomogén felhasználói szokások, a rendkívül sok tényezős lehetséges kóroki, illetve a szabályozatlanságból származó kereskedelmi és jogi kiskapuk (mint például az online terjeszthetőség, a feketepiac térnyerése vagy a hatóanyagok/vivőanyagok mennyiségének és minőségének önkényes változtatása) közrejátszhatnak az adatok kétséges validitásában. Továbbá érdekes, de semmiképpen nem elhanyagolható kérdésként merült fel az is, hogy miért nem regisztráltak EVALI-eseteket az USA-n kívül, amikor az elektronikus cigaretták világszerte óriási népszerűségnek örvendenek? Jelen összefoglalónkban arra keressük a választ, hogy valóban az E-vitamin-acetát-e az oka ennek a komplex szindrómának, hogy milyen esetleges nem egészségügyi tényezők járulhattak hozzá az EVALI gyors növekedéséhez, valamint az esetszámok ugyanolyan gyors hanyatlásához, illetve az elektronikus cigaretták biztonságos, standardizált használata rejt-e lehetőségeket egyes gyógyszerek, például a kannabinoidok biztonságos módon történő szervezetbe juttatásában. Orv Hetil. 2020; 161(31): 1281–1285.

Restricted access