Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Gabriella Eördegh x
Clear All Modify Search

Extracellular microelectrode recordings were carried out on 150 neurons in the anterior ectosylvian sulcal region of halothane-anesthetized, immobilized, artificially ventilated cats. Fifty-nine neurons were visual, 60 were auditory and 31 were bimodal visual-auditory. As the extent of the receptive fields has never been exactly determined, we introduced a quasi-objective, computer-based, statistical method in order to estimate the receptive field sizes in the anterior half of the perimeter. The visual, auditory and bimodal cells had very large receptive fields, often with portions extending well into the ipsilateral hemifield. The mean extents of the visual and auditory receptive fields in the horizontal plane were 75.75 (N=59, SD: ±28.62, range: 15-135), and 132.5 (N=60, SD: ±46.72, range: 15-165) respectively. These data suggest that a single visual neuron can carry information from the whole visual field of the right eye and a single auditory unit can carry information of azimuths throughout the whole area of the horizontal plane studied. The mean extent of the bimodal receptive fields in the horizontal plane was 82.1 (N=31, SD: ±24.24, range: 30-135). In 21 of the 31 bimodal cells we observed a facilitatory interaction between visual and auditory stimuli. The mean extent of the facilitatory interactions in these cells was 75.75 (N=21, SD: ±24.56, range: 45-135).

Restricted access

Abstract

The biofilm formation by oral bacteria on the implant surface is one of the most remarkable factors of peri-implant infections, which may eventually lead to bone resorption and loss of the dental implant. Therefore, the elimination of biofilm is an essential step for the successful therapy of implant-related infections. In this work we created a basic in vitro model to evaluate the antibacterial effect of three widely used antiseptics.

Commercially pure (CP4) titanium sample discs with sand blasted, acid etched, and polished surface were used. The discs were incubated with mono-cultures of Streptococcus mitis and Streptococcus salivarius. The adhered bacterial biofilms were treated with different antiseptics: chlorhexidine-digluconate (CHX), povidone-iodine (PI), and chlorine dioxide (CD) for 5 min and the control discs with ultrapure water. The antibacterial effect of the antiseptics was tested by colorimetric assay.

According to the results, the PI and the CD were statistically the most effective in the elimination of the two test bacteria on both titanium surfaces after 5 min treatment time. The CD showed significant effect only against S. salivarius.

Based on our results we conclude that PI and CD may be promising antibacterial agents to disinfecting the peri-implant site in the dental practice.

Open access
Authors: Dorottya Gheorghita, Gabriella Eördegh, Ferenc Nagy and Márk Antal

Absztrakt:

A cardiovascularis betegség világszerte a halálozás és a rokkantság vezető oka. Ezen halálozások többségének hátterében atheroscleroticus és thromboembolisatiós folyamatok állnak, amelyek ischaemiás szívbetegség és stroke kialakulásához vezetnek. A gyulladásos folyamatok szerepe jól dokumentált mind az atherosclerosis, mind az atherothrombosis kialakulásában. Egyre több tudományos eredmény támasztja alá a fogágybetegség, azon belül is a parodontitis szerepét az atherosclerosis és így a cardiovascularis betegségek egyik potenciális rizikófaktoraként. A krónikus gyulladásban lévő, fertőzött parodontalis tasakban lévő kórokozók, valamint azok toxinjai és bomlástermékei növelik a szervezetben zajló szisztémás gyulladásos választ. A szisztémás keringésbe jutva és magukat az atheroscleroticus plakkokat is infiltrálva, további lokális és szisztémás gyulladásos választ indukálnak, összességében fokozzák az atherosclerosis progresszióját, és potenciálisan növelik a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ennek megfelelően a jó általános szájhigiénia, súlyosabb esetekben parodontalis terápiával elősegítve, potenciálisan csökkentheti a cardiovascularis megbetegedések kialakulásának kockázatát, és része lehet a primer és szekunder prevenciós tevékenységeknek is. Jelen közleményünk célja a fogágybetegség és a cardiovascularis megbetegedések közötti lehetséges patofiziológiai kapcsolatok összefoglalása epidemiológiai vizsgálatok alapján, klinikai evidenciák bemutatása a fogágybetegség és bizonyos cardiovascularis kórképek között, valamint megvizsgálni a parodontalis terápia lehetséges hatásainak szerepét a cardiovascularis megbetegedések megelőzésében, kezelésében. Orv Hetil. 2019; 160(11): 419–425.

Open access

Abstract

The biofilm formation by oral bacteria on the implant surface is one of the most remarkable factors of peri-implant infections, which may eventually lead to bone resorption and loss of the dental implant. Therefore, the elimination of biofilm is an essential step for the successful therapy of implant-related infections. In this work we created a basic in vitro model to evaluate the antibacterial effect of three widely used antiseptics.

Commercially pure (CP4) titanium sample discs with sand blasted, acid etched, and polished surface were used. The discs were incubated with mono-cultures of Streptococcus mitis and Streptococcus salivarius. The adhered bacterial biofilms were treated with different antiseptics: chlorhexidine-digluconate (CHX), povidone-iodine (PI), and chlorine dioxide (CD) for 5 min and the control discs with ultrapure water. The antibacterial effect of the antiseptics was tested by colorimetric assay.

According to the results, the PI and the CD were statistically the most effective in the elimination of the two test bacteria on both titanium surfaces after 5 min treatment time. The CD showed significant effect only against S. salivarius.

Based on our results we conclude that PI and CD may be promising antibacterial agents to disinfecting the peri-implant site in the dental practice.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés: A kompromisszumos választás („compromise effect”) a marketing világában jól ismert, ám egészségügyi vonatkozásban ritkán vizsgált jelenség. Fogászati szempontból a betegeknek sok esetben az egyetlen könnyen értelmezhető információ az ár, ezért kizárólag erre alapozzák döntésüket. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja annak meghatározása, hogy a kompromisszumos választás szerepet játszik-e a fogászati kezeléssel kapcsolatos döntések meghozatalában, és ha igen, hogyan befolyásolják az olyan tényezők, mint az észlelt minőség, a tájékoztatás során használt szakzsargon vagy a saját fog megőrzésének igénye. Módszer: A kérdőívalapú vizsgálatot 676 önkéntes részvételével végeztük. A kérdőívek kitöltése anonim módon történt. Ugyanannak a kérdőívnek összesen 8 változatát készítettük el, melyek a következő információkat tartalmazták változó kombinációban: öt különböző fogászati kezelés neve az olcsótól a drágáig, a lehetséges költségek, valamint a kezeléssel kapcsolatos kiegészítő információk. A betegeket megkértük, hogy a kérdőíven jelezzék preferenciáikat. Statisztikai analízis: A válaszok relatív gyakorisága és a rendelkezésre álló kiegészítő információk közötti összefüggés szignifikanciáját khi-négyzet-próbával és Fisher-féle egzakt próbával határoztuk meg. Eredmények: A válaszadók alapvetően nem heurisztikus alapon hozták meg kezelésükkel kapcsolatos döntéseiket, aminek oka valószínűleg a fogászati kezeléssel kapcsolatos előítéleteikben és korábbi tapasztalataikban keresendő. A legfontosabb tényezőnek az esztétikum bizonyult, és a várható tartósság is jelentősen befolyásolta a betegek választását. Következtetés: A kiegészítő információk befolyásolhatják és befolyásolják a betegek fogászati kezeléssel kapcsolatos tájékozott döntéseit, feltéve, hogy az információk átadása világos, megfelelő és érthető formában történik. Mindez a professzionális kommunikáció fontosságát mutatja. Orv Hetil. 2019; 160(38): 1503–1509.

Open access
Authors: Balázs Károly Barna, Gabriella Eördegh, Gyula Iván, József Piffkó, Pálma Silló and Márk Antal

Absztrakt:

Jelen összefoglaló mű célja, hogy útmutatót adjon az epidermolysis bullosa mindennapi ellátásában, a betegek orális egészségének és ezen keresztül életminőségük színvonalának emelésében, valamint támogassa a magyar általános orvosok, bőrgyógyászok és a fogorvosok közötti kooperációt. A nemzetközi irodalom alapján segítséget szeretnénk nyújtani abban, hogy a beteget gondozó bőrgyógyász vagy a háziorvos mikor vonjon be szájüreggel foglalkozó szakembert, illetve a fogorvosnak, hogy milyen fő prevenciós vagy azon túlmutató teendői vannak. A fogorvosi kezelés különböző aspektusain keresztül bemutatjuk, hogy egy fogorvos milyen módon láthatja el a pácienseket további sebek vagy fájdalom okozása nélkül, valamint milyen beavatkozásokat és hogyan tud számukra megvalósítani. Orv Hetil. 2017; 158(40): 1577–1583.

Open access