Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for

  • Author or Editor: Gabriella Horváth x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

A cikk a 2010. november 9-én több intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézetének Értékszociológiai Műhelye, a Demokrácia és Kormányzás Osztály, a Világgazdasági és Történettudományi Intézet, továbbá a Budapesti Corvinus Egyetem és az ISES Alapítvány együttműködésében megrendezett műhelykonferencia összefoglalása. A szervezők szándéka az volt, hogy a 2009-ben megjelent Eredeti válságfelhalmozás. Összeomlás vagy átalakulás? című kötetben megfogalmazott gondolatok aktualitásáról alakítsanak ki szakmai vitát, megvizsgálják a benne szereplő prognózisok utóéletét, illetve a megjelenés óta felmerült gondolati alternatívák tartalmát, életképességét. Teljesen eltérő tudományterületeket képviselő tudósok, szakemberek, kutatók jutottak hasonló következtetésekre a közös gondolkodás során, hangsúlyozva egyfelől a válság komplex, holisztikus, strukturális jellegét, másfelől az összetett, interdiszciplináris megoldás keresésének szükségességét.

Restricted access

Az elemzés a hatékony kisebbségvédelem számára jelenkorunkban megnyíló lehetőségeket tárja fel. Első részében a nemzetállamok klasszikus és modern elméleteiből kiindulva mutatja be a választható kisebbségvédelmi rendszereket, majd górcső alá veszi a nemzetállami szint alatt, felett, illetve mellett jelentkező olyan entitásokat, amelyek megváltoztatják az államok klasszikus szuverenitását, és a kisebbségek helyzetének jövőbeni alakulása szempontjából is jelentős szerepet játszhatnak. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy bár a posztszuverenitással elérkezett korszak számos lehetőséget kínál, akár a nemzeti alapon szerveződő állam teljes újragondolására is, azonban azt felváltó, a nemzeti kisebbségek számára üdvözítőbb megoldást hordozó, megfelelően kidolgozott társadalomszervező erőt, elméletet egyelőre nem képes felmutatni.

Restricted access

A nem alkoholos zsírmáj és steatohepatitis a metabolikus szindróma májmanifesztációi, szoros kapcsolatban az inzulinrezisztenciával és elhízással. A leggyakoribb májbetegségek világszerte a populáció közel egyharmadát érintik. A cirrhosis és májrák, valamint a cardiovascularis betegség fokozott kockázatát jelentik. A dolgozat áttekintést ad e kórképek epidemiológiája, patogenezise és klinikuma terén elért haladásról. A májbiopszia és biomarkerek mellett ismertet egy új noninvazív diagnosztikai eljárást. Az úgynevezett „controlled attenuation parameter” a máj zsírtartalmának ultrahanggyengítő hatásán alapul, alkalmas a steatosis kvantitatív meghatározására, a steatosis súlyossági fokozatainak elkülönítésére. Ezzel egyidejűleg a fibrosist tükröző májtömöttség (liver stiffness) vizsgálata is megtörténik az elasztográfiás módszerrel. (A szerzőknek az eljárásra javasolt elnevezése ezért: „tranziens elasztoszteatográfia”). A két kórkép kezelésének alapja az életmód-változtatás, testsúlycsökkentés, diéta, fizikai aktivás, támogatva kognitív viselkedésterápiával. Mindenekelőtt a metabolikus szindróma tényezői, az elhízás, diabetes, hypertonia és dyslipidaemia kezelendők. A nem alkoholos steatohepatitisnek nincs specifikus, elfogadott gyógyszeres terápiája, úgy látszik, hogy a tartós E-vitamin-adás nagy dózis urzodeoxikólsavval kombinálva hasznos lehet. Ezenkívül az ómega-3 többszörösen telítetlen zsírsav is csökkentheti a steatosist, de ennek optimális dózisát még nem határozták meg. További kontrollált klinikai vizsgálatok szükségesek a jelenleg még experimentálisnak tekinthető kezelésmódok valódi értékének megállapítására. Orv. Hetil., 2013, 154, 1124–1134.

Restricted access

Abstract  

The aim of the present paper is to carry on the research of Czédli in determining the maximum number of rectangular islands on a rectangular grid. We estimate the maximum of the number of triangular islands on a triangular grid.

Restricted access

Bevezetés: Jelen közlemény – a 2006-os dolgozat nyomdokain haladva – a hangsúlyt a történeti aspektusról a kurrens orvosi témájú folyóiratok minőségi megfelelőségére helyezi. Célkitűzés: A közlemény célja annak vizsgálata, hogy a magyar kiadású orvos- és élettudományi folyóiratok mennyiben felelnek meg a tudományosság és a nemzetközi jelenlét kívánalmainak. Módszer: A szerzők 93 orvos- és élettudományi folyóiratot vizsgáltak a tudományosság, valamint a nemzetközi jelenlét kritériumának négy-négy kiemelt szempontja alapján. Eredmények: A tudományosság feltételeinek az elemzett folyóiratok 35%-a, a nemzetközi jelenlét feltételeinek 5%-a, valamennyi kritériumnak az összes vizsgált lap 6%-a felel meg. Az elemzett folyóiratok 25%-a van jelen valamilyen nemzetközi adatbázisban. Következtetések: Hat folyóirat, amelyek mindhárom nagy bibliográfiai adatbázisban (Medline, Scopus, Web of Science) megtalálhatóak, minőségi szempontból kiemelkednek a mezőnyből. A szerzők javasolják a kurrens folyóiratoknak a tudományosság és nemzetközi jelenlét feltételeinek javítását. A rendszeres periodicitás, az angol nyelvű cím, összefoglaló, kulcsszavak megjelentetése mellett a szerzői útmutatók megfelelő tartalma és betartatása a minőségi megfelelés alapja. Orv. Hetil., 2013, 154, 1010–1017.

Open access
Cereal Research Communications
Authors: András Takács, Gábor Jenser, Gabriella Kazinczi, and József Horváth
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: József Horváth, András Takács, Katalin Farkas, Gabriella Kazinczi, and Richard Gáborjányi
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Gabriella Kazinczi, Péter Varga, András Takács, Mária Torma, and József Horváth
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: András Takács, Gabriella Kazinczi, József Horváth, and Mária Hadzsi
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Szilvia Szamosi, Ágnes Horváth, Zoltán Szekanecz, and Gabriella Szűcs

Absztrakt:

Az elmúlt években egyre több adat jelent meg a D-vitamin immunregulációban betöltött szerepével kapcsolatosan. Feltételezhető, hogy az autoimmun és gyulladásos reumatológiai betegségek patogenezisében és fenntartásában is kiemelkedő jelentősége van az alacsony D-vitamin-szintnek. Számos autoimmun betegségben, így szisztémás sclerosisban (SSc) is gyakori a D-vitamin-deficientia előfordulása, amely asszociációt mutat az – ebben a betegcsoportban tapasztalt – alacsony csontsűrűségértékekkel és az osteoporosis magasabb prevalenciájával. SSc-ben a hagyományos osteoporosis-rizikófaktorok jelenlétén túl egyéb, betegségspecifikus tényezők (bőr- és belszervi érintettség, malabsorptio, szisztémássclerosis-altípus, szerológiai jellegzetességek, gyógyszeres kezelés) is hozzájárulnak a csontásványianyag-tartalom csökkenéséhez. A fenti tényezők komplex interakciói és a klinikai vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz azok valódi hatását megítélni a sclerodermás betegek csontsűrűségére, és rendkívül hiányosak az ismereteink a betegek törési rizikójára, illetve osteoporoticus törésekkel összefüggő mortalitására vonatkozóan is. Jelen közleményben áttekintjük a D-vitamin immunmoduláns hatásaival kapcsolatban rendelkezésre álló irodalmi adatokat és összefoglaljuk a szisztémás sclerosisos betegek körében vizsgált D-vitamin-szintre, csontásványianyag-tartalomra, csontanyagcsere-markerek eltéréseire és az osteoporosis előfordulására vonatkozó eredményeket. Orv Hetil. 2017; 158(32): 1252–1258.

Restricted access