Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for

  • Author or Editor: Gabriella Pusztai x
Clear All Modify Search

Kolosi, Tamás: A terhes babapiskóta. A rendszerváltás társadalomszerkezete. [The Pregnant Sponge Finger. The Social Structure of the Change of the System] Budapest: Osiris, 2000.; Róbert, Péter: Társadalmi mobilitás a tények és a vélemények tükrében. [Social Mobility as Reflected by Facts and Views] Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság - Századvég, 2001.

Restricted access

The “dit” is a special literary form which appeared in the 13th century. As a didactic genre, one of its preferred topics is women who are mostly depicted in a negative way, a rather common practice in the Middle Ages. The “dit” is midway between oral and written poesy, which is an indication of a large scale change in the society of the 13th century. This paper analyzes the features of written and oral poesy in seven “dits” about women composed in the 13th and 14th centuries.

Restricted access

Background and aims

Higher education was reformed through the Bologna Process with the hope that an increasing number of students will get a degree faster than before due to the short cycle of bachelor’s programs. However, the change in structure has not reduced student attrition in Western Europe. Even in the 2010s, understanding the phenomenon of attrition is one of the most significant challenges in higher education research. In Hungary, almost two fifths of bachelor’s students and one fifth of master’s students leave higher education without earning a degree.

Methods

When examining student attrition, we may use data on institutions or individuals. Institutional data reveal the proportion of those who continue their studies without interruption (retention), while data on the individual level allow the investigation of students’ expectations about their own chances of getting a degree (persistence).

Results

By comparing attrition rates among those who pursued higher education in 2010 and 2014 at different faculties (data from the Higher Education Information System – FIR) with data from a regional student survey (IESA database), we have found that faculties with high retention rates also demonstrate a large proportion of self-reported persistent students. Furthermore, we have explored the effect of individual traits (demographic characteristics and socioeconomic status), institutional factors (size, selectivity, maintainer, and prestige), and embeddedness (multiplexity and strength of different social networks) on student persistence.

Conclusion

We have shown that institutional factors and embeddedness have a more significant impact than demographic and social characteristics, which individuals have before entering higher education.

Open access

Absztrakt:

A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.

Open access

In the present study we examined the graduate students of higher educational institutions with Hungarian as the language of teaching in Hungary, Rumania and the Ukraine. We were interested in seeing whether divergences could be traced, years after graduation, among students coming from certain secondary school sectors. Our results revealed that the more advantageous situation of former denominational high school students could be detected especially in the attitude to one’s work, the work concept of serving the common good, and the consumption of intellectual high culture in the traditional sense. These achievements of former denominational school students could not be explained with their social status, since these young people, in many respects, are more disadvantaged than the average. However, their value system and relationship network, and most of all their religiosity have a characteristic aspect. In regression models, we matched the strength of the seemingly significant explanations in the two-variable analysis. On the basis of the matching, we found that minding the influence of other explanations, regarding the readiness of entering service, the work concept of seeking social utility, as well as time spent on reading, sector-effect (effect of school maintainer) carries a very remarkable weight. After the passing of denominational school-years the personal or small-community worship can also inspire the formation or observance of this type of work concept, the attendance of students’ extracurricular tasks and the classical intellectual leisure time habits.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés: A felsőoktatásban tanuló hallgatók jól-létének vizsgálata a nemzetközi kutatások érdeklődési körébe került, mert a felnőttkori egészség, mint érték, fontos szerepet játszik a jövő generációjának életében. Célkitűzés: A szerzők orvos- és egészségtudományi tanulmányaikat megkezdő hallgatók körében vizsgálták a hallgató jól-lét értékét befolyásoló változókat (élettel való elégedettség, hallgatói eredményesség, egyetemi infrastruktúrával való elégedettség, sport, szülők anyagi helyzete). Módszer: A jól-lét mérésére az Egészségügyi Világszervezet WBI-5 (Általános Jól-lét Index, 5 tételes) magyar változatát használták. A WBI-5 belső megbízhatósága magas (Cronbach-alfa: 0,778). Eredmények: A kérdőív rotálatlan főkomponens-elemzése megerősíti a kérdőív homogenitását, az adatbázis használhatóságát (Kaiser–Meyer–Olkin-index = 0,748; Bartlett-teszt<0,0001). Lineáris regresszió alkalmazásával (R = 0,458, R2 = 0,21, F = 16,33, p = 0,001, a VIF-értékek 1 körüliek) kiszűrve a válaszokból azokat a magyarázó változókat, amelyek a legjobban befolyásolják a függő változó, a WBI-5 értékét: 1. pozitív lineáris kapcsolatot mutat a karral, az SWLS-pontszámmal, a sportolással, az egyetemi infrastruktúrával való elégedettséggel; 2. negatív lineáris kapcsolatot mutat a nemmel, a szülők anyagi helyzetével. Következtetés: A hallgatók jól-lét vizsgálata segítséget adhat a karoknak, az oktatóknak a hallgatóikban rejlő lehetőségek kibontakoztatásához, a feleslegesen stresszt okozó helyzetek kiküszöböléséhez. Orv. Hetil., 2016, 157(44), 1762–1768.

Open access

An experiment was conducted to study the effect of large-dose (-carotene supplementation on blood retinoid and (-carotene levels as well as on the progesterone secretion of the granulosa cells in Japanese quail. Laying quails were assigned to three dietary groups. The control group (Group C) received the basal diet (laying feed containing 9000 IU vitamin A/kg). In the treated groups (Groups BC1 and BC2) the basal diet was supplemented with 102and 103mg/kg (-carotene (BC), respectively. At the end of the two-week feeding period, 10 birds from each group were euthanised. Blood samples were analysed for retinol, retinyl palmitate and (-carotene concentrations. Granulosa cells were isolated from ovarian follicles (F1and F2), and PMSG-inducedin vitroprogesterone (P4) secretion was measured. Similar retinol concentrations were found in both (-carotene supplemented groups, indicating saturation of the retinol-transporting system. (-carotene supplementation was accompanied by hypercarotenaemia, but did not increase the retinyl palmitate levels in the blood. PMSG-induced P4production of the granulosa cells decreased significantly in Groups BC1 and BC2 in a dose-dependent manner.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az elsőéves hallgatók tanulmányi sikerességét – a preegyetemi tapasztalatokat is figyelembe véve – előre jelző összetevőket, jellemzőket találhatunk mind egyéni, mind infrastrukturális szinten, melyek mérhetők és felhasználhatók a tanulmányi eredményesség növeléséhez, és hozzájárulnak a hallgatói mentális egészség fenntartásához. Célkitűzés: Orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és egészégügyi szervezői tanulmányokat kezdő hallgatók körében, tanulmányi sikerességet előjelző jellemzők felkutatása. Módszer: A Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatói (n = 550) körében kérdőíves adatgyűjtéssel kapott adatbázis elemzése. Logisztikus regresszióval határoztuk meg a hallgatói eredményességet befolyásoló szignifikáns magyarázó változókat. Eredmények: Elkülönültek a különböző karok és presztízscsatornák eredményességet elősegítő tényezői és a hallgatói szükségletek, amelyek teljesülése egyben a hallgatói mentális egészség fenntartását is szolgálja. Két csoportot definiáltunk: (i) kartól független tényezők (például perzisztenciaérték, vallásos hit, WHO-jóllétérték, a sport fontossága, bizalom), (ii) karra jellemző tényezők (például ÁOK, FOK: szülői hatás a tanulásra, GYTK: a kapcsolatok fontossága nagy, EKK: a szülői végzettség meghatározó). Következtetés: A hallgatói élet megkezdésekor mérésekkel felszínre kerülhetnek olyan tényezők, amelyek ismerete elősegítheti a későbbi sikeres tanulmányokat, megelőzve a lemorzsolódást. A tanulmányok alatt ezek a jellemzők folyamatosan monitorozhatók, így a hallgatói sikeresség érdekében a szükséges beavatkozások megtörténhetnek. Orv Hetil. 2020; 161(4): 139–150.

Open access
Authors: Marianna Dinyáné Szabó, Gabriella Pusztai and Marianna Szemerszki

Absztrakt:

Bevezetés: Az orvostanhallgatókat 2015-től – évente emelkedő – súlyozott tanulmányi átlag el nem érése esetén költségtérítési képzésbe sorolják át, ami komoly egészségpolitikai következményekkel járhat az orvosutánpótlás biztosítása szempontjából, a megnövekedett lemorzsolódások miatt. Célkitűzés: A hazai orvostanhallgatók lemorzsolódási magatartásának vizsgálata, a költségtérítés fenyegetése nélküli képzési struktúrában. Módszer: A Felsőoktatási Információs Rendszer 2010. évi, a magyar orvostanhallgatókra vonatkozó teljes körű adatbázisa alapján (n = 1046), többváltozós elemzéssel feltártuk a lemorzsolódásra ható tényezőket. Eredmények: A 2010-ben kezdők 83,6%-a mindvégig államilag finanszírozottként tanult (a lemorzsolódás 9,4% volt), 8% átkerült költségtérítéses képzésre (a lemorzsolódás meghaladta az 50%-ot). A lemorzsolódókra jellemző a kreditakkumuláció korai lelassulása, a passziváltatás. A gyűjtött kreditek száma csökkentette, a passzív félévek száma növelte a lemorzsolódás esélyét. Következtetés: A lemorzsolódást tanulmányi (alacsony kreditszám, passzív félévek) és nem tanulmányi (költségtérítés) tényezők befolyásolhatják. Védőhálót jelenthet a kollégiumi elhelyezés, ami a tanulmányokkal összefüggő költségeket mérsékeli, ugyanakkor a hallgató társadalmi tőkére tehet itt szert, ami támogathatja tanulmányai eredményességét is. Orv Hetil. 2019; 160(21): 829–834.

Open access
Authors: Gabriella Pusztai, Klára Kovács and Roland Hegedűs

Absztrakt:

A felsőoktatásból lemorzsolódott hallgatókról hajlamosak vagyunk sztereotípiák mentén gondolkodni, s a legutóbbi évekig a hazai szakirodalom is ritkán foglalkozott velük. A leggazdagabb statisztikai adatbázisok alapján is talányos marad a kép a felsőoktatási tanulmányok félbehagyásáról, mert a képzés félbehagyásának a tanulmányi rendszerekben megjelölhető okai nem tükrözik a realitást, s az egyes évfolyamokat követő panelvizsgálatokból épp a lemorzsolódók válaszai hiányoznak. Ennek a problémának nyomába eredve a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjának (CHERD-H) kutatói először a lemorzsolódott hallgatók interjús (20 interjú), majd ennek tapasztalataira építve kérdőíves (605 fő) vizsgálatát végezték el, s az adataikat összevetették a teljes körű hallgatói statisztikai (FIR, FELVI), valamint a perzisztens és lemorzsolódási rizikóval küzdő hallgatók kérdőíves adatbázisaival (PERSIST 2019, N = 2000). Mivel az anyagi okok, a költségtérítési kötelezettség szerepe vitathatatlan a lemorzsolódásban, az önköltséges hallgatók helyzetét és összetételét is megvizsgáltuk (30 interjú, FELVI-adatok). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lemorzsolódott hallgatók heterogén tábort alkotnak, s a különböző társadalmi és képzési csoportokat különböző arányban és különböző okok miatt fenyegeti a lemorzsolódás veszélye. Az egyéni szintű okok mellett a felsőoktatás rendszerszintű jellemzői is felelősek a lemorzsolódás növekedéséért, sőt, a kedvezőtlen társadalmi státusúak nagyobb arányú lemorzsolódásáért is.

Open access