Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Georgina Németh x
  • All content x
Clear All Modify Search

A repetitív viselkedések több neurológiai, pszichiátriai diagnózisú betegség és különböző fejlődési zavarok esetén is megjelennek, ám bizonyos fajtái kimondottan autizmusspecifikusnak tekinthetők. Egyes elméletek –a neurológiai, biokémiai deficitből fakadó –mechanizmusok viselkedéses következményének tekintik ezeket, mások különb__

Restricted access

Számos személyiségjellemzőről bebizonyosodott már, hogy kapcsolatba hozható az álmokra való emlékezés képességével. Több kutatás irányult az alvásminőség és az álomfelidézés kapcsolatának feltárására is. Szintén sokakat inspirált az álom tartalmi jellemzői és az álmok felidézhetősége közti viszony megragadása. Mind ez idáig azonban nem került egy kutatás fókuszába sem az életminőség és az álomfelidézés közti összefüggések vizsgálata. Saját kutatásunk során egy viszonylag egységes mintán — közép- és időskorú nők körében — találtunk összecsengő eredményeket a személy aktuális életminőségének számos aspektusa és az általa felidézett álmok száma között. Az életminőség mérésére a WHOqol-100 kérdőívet használtuk, mely az életminőség 25 témakörét és az ezeket összefoglaló 6 tárgykört ragadja meg, míg az álomfelidézés kéthetes álomnapló-vezetés segítségével került mérésre. Eredményeink szerint az életminőség 6 tárgyköre közül egyedül a spiritualitás az — a Holm-Bonferroni korrekciót alkalmazva —, ami szignifikánsan korrelál az álomfelidézés képességével (r = 0,37; p = 0,003). A regressziós elemzés is azt mutatta, hogy a spiritualitás az a témakör, ami az álomfelidézés mértékének szignifikáns bejóslója (béta = 0,37; p = 0,003). A többi életminőség-tárgykör nem szolgáltat olyan plusz információt, ami a bejósló erőt tovább növelné. Az életminőség többi aspektusa közül ugyan a testi (r = 0,30; p = 0,019) és a lelki egészség (r = 0,30, p = 0,017) és a környezettel való elégedettség (r = 0,31; p = 0,017) is mutat szignifikáns együttjárást az álomemlékezettel, de a spiritualitás kontroll alatt tartásával ezen összefüggések eltűnnek. Tanulmányunk bemutatja az álomfelidézéssel kapcsolatos főbb elméleteket és az ezeket górcső alá vevő eddigi pró és kontra eredményekben bővelkedő kutatásokat, valamint kísérletet tesz a jelen vizsgálat során feltárt új eredmények ezek mentén való értelmezésére is.

Restricted access

Az álom- és éber világunk közötti kapcsok megtalálása számos kutatót inspirált már. Jelen cikkben egy olyan saját kutatásunkat ismertetjük, melynek célja az álmodás kontinuitás-elméletének empirikus vizsgálata és a teória pontosítása. A kontinuitás-elmélet szerint az álmok hű tükrei életünknek, személyiségünknek, gondolatainknak és a minket körülvevő környezetnek. A teória azonban meglehetősen általános szinten mozog, nem ad pontos predikciókat az éber és az álomvilág tartalmai között várható konkrét összefüggésekre vonatkozóan. Saját kutatásunk ezen hipotetikus kapcsolatok egy szeletének alapos feltérképezését tűzte ki célul: az életminőség és az álomtartalmak közti viszony megismerésére irányult. A vizsgálat során közép- és időskorú nők kéthetes álomnaplóinak tartalomelemzéséből nyert mutatókat vetettünk össze életminőségük számos dimenziójával. Ez utóbbi mérésére a WHOQOL-100 kérdőívet használtuk. Az álmok elemzése céljából a Hall és Van de Castle által speciálisan az álmokra kidolgozott tartalomelemző módszert alkalmaztuk. A korrelációs összefüggések feltárásán túl megvizsgáltuk azt is, hogy mely álomtartalmak képesek bejósolni az életminőség egyes tárgyköreit, valamint összehasonlításra kerültek az önmagukat betegnek valló nők álmai azokéval, akik egészségesként definiálták magukat. Az elemzésekből származó eredmények összecsengenek: az álombeli agresszív, barátságos, illetve szexuális interakciók mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya az éber életminőség érzékeny tükrének bizonyult. Továbbá az álmokban megjelenő kommunikációs eszközök száma és az ezekhez kapcsolódó cselekedetek mennyisége szintén az életminőség aktuális szintjének konzisztens álombeli jelzőjeként lépett fel. Eredményeink fő vonala támogatja az álmodás kontinuitás-elméletét, azonban az álombeli „pech” tartalma éppen ennek ellentmondó összefüggéseket mutat: ez a párkapcsolatban élők körében, valamint a magukat egészségesnek vallók körében bizonyult gyakoribbnak. A szerzők eredményeik értelmezése kapcsán saját feltételezéseiket is ismertetik.

Restricted access

Sideritic—kaolinitic and green clay layers were previously reported from the Mecsek Mountains (SW Hungary) as indicators of Tethyan volcanism in the otherwise germanotype Middle Triassic succession. The aim of the present study is to provide a review and a critical re-evaluation of the previously published data on both the sideritic—kaolinitic layers (the so-called “Mánfa Siderite”) and the green clay layers. New results of mineralogical investigation of the green clay layers are also presented. The Middle Triassic volcanic origin of the “Mánfa Siderite” cannot be confirmed. In addition to a possible volcanic contribution, the sideritic—kaolinitic layers were probably formed in a freshwater swamp under humid, tropical climatic conditions, whereby weathering in an organic-rich, acidic environment led to the formation of “underclays” and siderite in the coal-bearing formations of Late Triassic to Early Jurassic age. These layers were probably tectonically placed over Middle Triassic carbonates. The illitic green clay layers intercalated in the Middle Triassic dolostone may represent terrigenous deposits, and the illite mineralogy probably is the result of burial diagenesis of detrital clays.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Tóth, Dorottya Szabó, Gábor László Sándor, Anita Pék, Irén Szalai, Regina Lukács, Georgina Zsófia Tóth, András Papp, Zoltán Zsolt Nagy, Hans Limburg, and János Németh

Absztrakt:

Bevezetés: A cukorbetegség az egyik leggyakoribb oka a vakságnak az 50 éves vagy idősebb korú lakosság körében. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a cukorbetegség és a retinopathia diabetica (RD) prevalenciájának meghatározása, illetve a cukorbetegek szemészeti ellátása lefedettségének vizsgálata hazánk különböző részein. Módszer: Százöt lakókörzetben, összesen 3675, 50 éves vagy idősebb korú személyt vontunk be a vizsgálatba. A standardizált rapid assessment of avoidable blindness (RAAB) + diabetic retinopathy module (DRM) segítségével vizsgáltuk a résztvevőket, majd a Nyugat-, Közép- és Kelet-Magyarország közötti különbségeket. Eredmények: A cukorbetegség prevalenciája Kelet-Magyarországon (20,9%) magasabb volt, mint Nyugat- (19,5%) és Közép-Magyarországon (19,5%). Az RD prevalenciája Nyugat-Magyarországon (24,1%) magasabb volt, mint Közép- (17,8%) és Kelet-Magyarországon (19,6%). A közép-magyarországi résztvevők között volt a legkisebb azon páciensek aránya (19,1%), akik még sohasem vettek részt szemfenékvizsgálaton. Következtetések: A cukorbetegség szemészeti szövődményei gyakoriságának csökkentése céljából fontos lenne a szemészeti alapellátás – főleg vidéki településeken való – megerősítése, vagy szemészeti telemedicinális országos szűrés bevezetése és végzése. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 362–367.

Open access