Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Gergő Péter Kovács x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában (Szárítópuszta) 2009-ben vizsgáltuk a műtrágyázás és a talajművelési kezelések kombinációinak hatását cukorcirokra. A kísérleti terület a Gödöllői dombvidék kistáján fekszik. A szabadföldi kísérletet kedvezőtlen adottságú, rozsdabarna erdőtalajon állítottuk be. A terület éghajlata kontinentális típusú, jellemzőek az időjárási szélsőségek. A kísérlet évében a vegetációs időben lehullott csapadék 133 mm volt. A talaj K és foszfor ellátottsága megfelelő, N-ellátottsága gyenge. A kísérletben 4 talajművelési eljárás (szántás, kultivátorozás, tárcsázás, direktvetés) és 6 különböző trágyakezelés (50, 100 kg/ha N hatóanyag; 40, 80 kg/ha K hatóanyag) szerepelt. A kísérletben használt cukorcirokhibrid a Sucrosorgo. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a talajművelés módja és a trágyakezelés is hatással volt a zöldtömeg alakulására és a hektáronkénti etanol kihozatalra. A kontrollhoz képest az 50 kg/ha N hatóanyagszinten 9,8%–47,6%; 100 kg/ha N 9,7%–32%, 40 kg/ha K hatóanyagszinten 8,5%–17,6%, 80 kg/ha K 8,5%–33,9%, és a kombinált műtrágyaszinteken 50 kg/ha N–40 kg/ha K 9,2%–34,4%; 100 kg/ha N–80 kg/ha K 9,9%–39,9% refraktrométeres szárazanyag (Brix) növekedést mértünk a cukorcirok szárában. A talajművelés módja is hatással volt a kapott eredményekre. A direktvetéshez képest kontroll tápanyag-ellátási szinten a szántásos kezelésnél 82%-os, tárcsásnál 57%, kultivátorosnál 47%-os betakarításkori zöldtömeg-többletet mértünk. A direktvetés a 2009-es aszályos évben nem bizonyult megfelelőnek a cukorcirok számára. További kísérletek szükségesek annak megállapítására, hogy az évjárathatás miképpen befolyásolja a cukorcirok beltartalmi paramétereit.

Restricted access

Összefoglalás

A Szent István Egyetem Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központjában Gödöllőn kedvezőtlen termőhelyi körülmények között rozsdabarna erdőtalajon 2007–2009 években három másodvetésű zöldtrágyanövény (facélia, mustár, olajretek) fejlődését, illetve beltartalmi paramétereinek alakulását vizsgáltuk két tápanyagdózis (0 kg/ha N, 50 kg/ha N) függvényében.

A kis mennyiségű 50 kg/ha nitrogén hatóanyag mindhárom növénynél többszörösére növelte a biomasszát – három év átlagában facéliánál 3,11-szeresére, mustárnál 3,09-szeresére, olajreteknél 2,78-szeresére. A szárazanyag növekedése valamivel elmaradt a zöldtömeg-növekedés mértéke mögött, mert nitrogén kiegészítés hatására a zöldtrágyanövények víztartalma is növekedett. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag facéliánál három év átlagában hektáronként 455,9 kg-mal növelte a zöldtömeget és 31,8 kg-mal a száraztömeget. Mustárnál a zöldtömeg-növekedés 377,9 kg, a száraztömeg-növekedés 43,5 kg volt. Olajreteknél a zöldtömeg 342,9 kg-mal a száraztömeg 26,6 kg-mal nőtt. Nitrogén-kiegészítés nélkül azonban adott gyenge adottságú termőhelyen nem minden esetben volt elérhető az elégséges biomassza.

A hektáronként felvett NPK mennyisége szintén nőtt a nitrogén hatására − 2008–2009 átlagában facéliánál 3,32/2,89/2,63-szeresére, mustárnál 3,73/2,63/2,94-szeresére, olajreteknél pedig 3,54/2,62/2,51-szeresére. Egy kilogramm nitrogén hatóanyag a 2008–2009 évek átlagában facéliánál további 1,4 kg, mustárnál 3,0 kg, olajreteknél 2,1 kg nitrogén felvételét tette lehetővé. A nitrogén hatóanyag jelentősen elősegítette a foszfor és a kálium felvételét is. A nitrogén a P2O5 felvehetőségét kg-onként facéliánál 0,4 kg-mal, mustárnál és olajreteknél egyaránt 0,6 kg-mal növelte. A plusz nitrogén hatóanyag elősegítette a K2O felvehetőségét, hatóanyag kg-onként facéliánál 1,7 kg-mal, mustárnál 2,6 kg-mal, olajreteknél 1,8 kg-mal.

A kapott eredmények alapján adott termőhelyen másodvetésű zöldtrágyázásnál lehetőség szerint minden esetben, de a kalászosok szalmájának helyben hagyásakor feltétlenül javasolandó a nitrogén kijuttatás.

Restricted access

A rodostói Rákóczi-ház megvásárlásának körülményei.

Adalékok a magyar–török kapcsolatok 20. századi történetéhez

Építés - Építészettudomány
Authors: Fodor Gábor, Kovács Máté Gergő, and Kövecsi-Oláh Péter

A rodostói (ma Tekirdağ) Rákóczi-ház magyar állami tulajdonba kerülése, a ház múzeummá alakítása, a törökországi magyarok hamvainak hazahozatala viszonylag jól ismert fejezetei a magyar történetírásnak. Az elmúlt évtizedekben számtalan értékes tudományos értekezés született a témában.1 A szerzők célja ezúttal a már feltárt eredmények újonnan megismert forrásokkal történő kibővítése, illetve a történészi megközelítés mellé a történeti-építészeti szempontok beemelése volt. Az írás célja volt továbbá, hogy néhány érdekes adalékkal szolgáljon a Rodostóban évtizedeken át tiszteletbeli konzulként tevékenykedő Aslan család történetére vonatkozóan is. Mindehhez pedig kiváló alkalmat biztosít az Oszmán Birodalomba menekült nemzeti nagyjaink magyarországi újratemetésének 110. évfordulója.

Restricted access