Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for

  • Author or Editor: Gergő Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A jelen kutatás célja, hogy szisztematikus irodalomkeresésre épülő hálózati metaanalízis segítségével összehasonlítsa a 2-es típusú cukorbetegség terápiájában alkalmazott, metforminnal kombinált nátrium-glükóz kotranszporter-2 (SGLT2)-gátlókat a húgyúti fertőzések kialakulási kockázatának vizsgálatán keresztül. Módszer: A MEDLINE és EMBASE adatbázisokban történt irodalomkeresés alapján beválogatott randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatok húgyúti fertőzések gyakoriságára vonatkozó eredményeit hálózati metaanalízis segítségével foglaltuk össze, melyben a közös komparátor a placebóval kombinált vagy monoterápiaként adott metformin volt. Eredmények: Az irodalomkeresés során 10 165 hivatkozást azonosítottunk, s ezek közül 10 közlemény eredményeit tartalmazza a hálózati metaanalízis, amely alapján a húgyúti fertőzések kockázata a metforminnal kombinált, kis dózisú ertugliflozin mellett számszerűleg alacsonyabb volt a többi SGLT2-gátlóhoz képest (ertugliflozin, 5 mg vs. empagliflozin, 10 mg: RR = 0,606, 95%-os CrI: 0,264–1,415; ertugliflozin, 5 mg vs. dapagliflozin, 10 mg: RR = 0,853, 95%-os CrI: 0,301–2,285). Az empagliflozin 25 mg-os dózisa mellett a húgyúti fertőzés kockázata számszerűleg alacsonyabbnak adódott az ertugliflozin 15 mg-os (RR = 0,745, 95%-os CrI: 0,330–1,610), valamint a dapagliflozin 10 mg-os (RR = 0,680, 95%-os CrI: 0,337–1,289) dózisához képest. A hatóanyagok, illetve a dózisok közötti eltérés a húgyúti fertőzések tekintetében nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A metaregressziós elemzések alapján a kiindulási éhomi plazmavércukorszint statisztikailag szignifikáns, pozitív irányú összefüggést mutatott a húgyúti fertőzések relatív gyakoriságával (β = 0,785, 95%-os CrI: 0,062–1,587). Következtetések: A húgyúti fertőzések relatív gyakoriságát vizsgálva nem igazolható statisztikailag szignifikáns különbség a vizsgált, metforminnal kombinált SGLT2-gátló kezelések között. A jelen tanulmány példaként szolgálhat arra, hogy szabadon rendelkezésre álló eszközök felhasználásával lebonyolítható egy hálózati metaanalízis, amely az egészségügyi technológiák relatív hatásosságának, biztonságosságának értékeléséhez gyakran nélkülözhetetlen. Orv Hetil. 2020; 161(13): 491–501.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Bence Farkas, Dávid Petrétei, Gergely Babinszky, Gábor Dudás, Gergő Szabó, Csaba Bognár, and Márta Jäckel

Absztrakt:

A 2019. év végén, elsőként a kínai Vuhan városában megjelenő, SARS-CoV-2 béta-koronavírus okozta járványt 2020. március 11-én világjárvánnyá minősítette az Egészségügyi Világszervezet. Magyarországon 2020. március 4-én jelentették az első megerősített COVID–19-esetet, s március 15-én vesztette életét az első, új típusú koronavírussal fertőzött beteg. Az elhunyt halálának pillanatában nem állt rendelkezésre központi, egységes irányelv, mely tisztázta volna a szükséges óvintézkedések körét, illetve egyértelmű leírást nyújtott volna a tetem biztonságos kezeléséhez. A halottak patológiai osztályra való szállítása, tárolása, esetleges boncolása, majd végső nyughelyre helyezése, ezek mikéntje számtalan kérdést vet fel. A fertőző betegségekre, illetve a halottakkal kapcsolatos teendőkre vonatkozó hatályos jogszabályok nem tartalmaznak elégséges információt egy COVID–19-fertőzött beteg halála utáni feladatok végrehajtását illetően. Az országos tisztifőorvos március 19-én felfüggesztette a boncolások elvégzését, a törvényszéki boncolások kivételével, azonban a szállítás, tárolás továbbra is problémát jelent. Bár 2020. március 21-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Szakmai Kollégiumának Patológia Tagozata kiadott egy hivatalos eljárásrendet, az ebben foglalt ajánlások a szakirodalom szűkebb spektrumát reprezentálják, több helyütt kiegészítésre szorulnak. Sajnálatosan a nemzetközi szakirodalomban szintén – a fontosságához mérten – alulreprezentált a post mortem eljárásokra vonatkozó adat. További problémát jelent, hogy a járványok okozta krízishelyzetek áldozatainak kezelésére írt cikkekben a fellelhető algoritmusok a magyarországitól eltérő jogi környezet mellett eltérő szervezeti és erőforrásbeli lehetőségekkel számolnak, mely körülmények a hazai adaptálást jelentősen nehezítik. Cikkünkben a szakirodalmi összefoglaláson túl a COVID–19-gyanús, valószínűsített és megerősített páciensek kezelésében részt vevő egészségügyi dolgozók, valamint a potenciálisan érintett patológiai osztályok számára kivitelezhető, az ellátók biztonságát növelő javaslatokat, ajánlásokat fogalmazunk meg.* Orv Hetil. 2020; 161(17): 713–722.

Open access

Phase separation process is influenced by operational factors that can hardly be controlled. This paper demonstrates the results of a series of experiments aiming to solve these problems using polyvinyl-alcohol - poly-acrylic acid copolymer hydrogel micro-carrier for the adherence of microorganisms to achieve better settling properties of the biomass. The nitrification process was examined using hydrogel micro-carriers and conventional activated sludge flocks. The sedimentation properties of the two systems were compared indifferent conditions. Results show that the sedimentation properties of the immobilized system were more favorable than activated sludge flocks.

Restricted access

A vesetranszplantáció korai posztoperatív hatásai a szív- és érrendszeri betegségekre klinikai gyakorlatunkban

Early postoperative effects of kidney transplantation on the cardiovascular system in our clinical practice

Orvosi Hetilap
Authors: Andrea Daragó, Gerda Schwegler, Eszter Szabó, Dorina Barkó, Réka P. Szabó, Attila Csaba Nagy, Gergő József Szőllősi, and Balázs Nemes

Összefoglaló. Bevezetés: Mind a dializált, mind a veseátültetett betegek körében vezető haláloknak számít a cardiovascularis megbetegedés. E mögött főképp bal kamrai hypertrophia, volumenterheltség, következményes szívritmuszavar, szívbillentyű-elégtelenség, fokozott atherosclerosis állhat. Célkitűzés: Célunk a vesetranszplantáció hatásának vizsgálata a bal kamra pumpafunkciójára, a szívritmuszavarokat kiváltó és meghatározó tényezőkre és a vitiumokra nézve. Módszerek: A 2014. december 20. és 2018. június 21. közti időintervallumban, a Debreceni Egyetem Szervtranszplantációs Tanszékén felnőtt betegeken végzett veseátültetéseket vizsgáltuk retrospektív analízissel (n = 184). Vesetranszplantációt megelőzően, illetve azt követően 6 és 12 hónappal az echokardiográfiás, a laboratóriumi és a gyógyszeres terápiás értékeket tanulmányoztuk. A statisztikai elemzéseket khi-négyzet-próbával, Fisher-féle egzakt teszttel és Kruskal–Wallis-féle varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük (szignifikancia: p<0,05). Eredmények: A bal kamra végsystolés tágassága az átültetés előtt 34,67 mm volt, míg a 6 hónapos eredmény 31,82 mm, a 12 hónapos 32,68 mm volt (p = 0,01). Átültetés előtt a stroke prevalenciája 7,87% volt, míg a beavatkozás után nem fordult elő szélütés (p<0,001). Transzplantáció hatására a bal pitvari átmérő (43,68 mm; 41,59 mm; 41,00 mm; p = 0,0417) és a káliumszint (4,98 mmol/l; 4,49 mmol/l; 4,49 mmol/l; p = 0,01) szignifikáns változást igazolt. Műtét előtt II. fokú mitralis regurgitatiót észleltünk 10,7%-nál, mely 4,3%-ra, majd 2,1%-ra csökkent (p = 0,03). Transzplantációt megelőzően a billentyűmeszesedés előfordulása diabetesesek között 45% (p = 0,20), 6 hónap múlva 46,7% (p = 0,018), 12 hónap múlva 60,0% (p = 0,024) volt. Következtetés: Transzplantáció után a bal pitvari átmérő, a végsystolés bal kamrai átmérő regrediál, csökken a pitvari ritmuszavarok kialakulásának gyakorisága. A mitralis regurgitatio közepesen súlyos fokainál szignifikáns javulást, a diabeteses populáción belül szignifikáns emelkedést tapasztaltunk a meszes billentyűk számát tekintve. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1052–1062.

Summary. Introduction: Among the population suffering from end-stage renal failure and the population after kidney transplantation, the leading reason of death is cardiovascular triggered by left ventricular hypertrophy, volume overload, consecutive arrhythmias, valvular insufficiency and increased artherosclerosis. Objective: This study was aimed at examining the effect of kidney transplantation on pump function of the left ventricle, arrhythmic substrates and valvular heart diseases. Methods: At the Division of Organ Transplantation, University of Debrecen, we carried out a retrospective data analysis of adult patients (n = 184) who had kidney transplantation in the period between December 2014 and June 2018. Preoperatively and, then, postoperatively (at 6 and 12 months) we studied the echocardiographic parameters, the laboratory results. Statistical analyses were performed using the chi-square/Fisher’s exact test and Kruskal–Wallis analysis of variance (ANOVA) test. The results were regarded significant if p<0.05 was found. Results: Preoperatively the end-systolic diameter of the left ventricle was 34.67 mm, whereas 6 and 12 months later these values were 31.82 mm and 32.68 mm (p = 0.01). The prevalence of stroke was 7.87% preoperatively; there was no stroke detected postoperatively (p<0.001). The impact of transplantation on the left atrial diameter (43.68 mm; 41.59 mm; 41.00 mm; p = 0.04) and seral potassium level (4.98 mmol/l; 4.49 mmol/l; 4.49 mmol/l; p<0.01) showed significant improvement. Before transplantation, grade 2 mitral regurgitation was observed in 10.7% of the patients, whereas it reduced to 4.3%, then to 2.1% 6 and 12 months postoperatively (p = 0.03). Preoperative valvular calcification was detected in 45% of the diabetic study population (p = 0.20), 6 and 12 months later, in 46.7% (p = 0.018) and 60.0% (p = 0.024). Conclusion: After transplantation, the left atrial and the end-systolic diameter of the left ventricle regrediated, decreasing the frequency of arrhythmic episodes. The number of the middle grade mitral valve regurgitation decreased and the calcification among diabetic population increased significantly. Orv Hetil. 2021; 162(26): 1052–1062.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Ágnes Sebők, Endre Pál, Gergő Attila Molnár, István Wittmann, Judit Berenténé Bene, Béla Melegh, Sámuel Komoly, Tibor Hidvégi, Lídia Balogh, Attila Szabó, and Petra Zsidegh

Absztrakt:

Rekurráló rhabdomyolysis miatt kezelt 46 éves nő esetét ismertetjük. Betegünknél a metabolikus myopathia hátterében a zsírsav-oxidáció veleszületett zavarát, hosszú szénláncú acil-koenzim A-dehidrogenáz-hiányt diagnosztizáltunk, miután kóros acil-karnitin- és vizeletszervessav-profilt, valamint alacsony residualis enzimaktivitást detektáltunk, végül genetikai vizsgálattal patogén eltérést igazoltunk. A dietoterápia bevezetése után sem kórházi kezelést igénylő metabolikus krízis nem fordult elő, sem myopathia nem alakult ki. Az eset kapcsán áttekintjük a rhabdomyolysis és a terhelés utáni izompanaszok differenciáldiagnosztikáját, különös tekintettel a metabolikus myopathiákra. Kiemeljük a zsírsav-oxidációs zavarok jellegzetességeit, illetve a hosszú szénláncú zsírsav-oxidációs zavarok akut ellátásának és gondozásának alapelveit. A metabolikus myopathiák csoportjába tartozó betegségek jól kezelhetőek, és a betegek számára megfelelő életminőséget biztosíthatunk, azonban az elsősorban zsírsav-oxidációs zavarokra jellemző, gyorsan kialakuló metabolikus krízis súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet. Több, ebbe a csoportba tartozó betegség szerepel az újszülöttkorban szűrt anyagcsere-betegségek között, azonban esetünk ismertetésével is szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy egyes esetekben az első tünetek csak felnőttkorban jelentkeznek. Ismétlődő rhabdomyolysis esetén bármely korú betegnél fel kell vetni az öröklődő anyagcserezavar lehetőségét. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1873–1882.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Mónika Fekete, Judit Pákó, Gergő Szőllősi, Krisztina Tóth, Mónika Szabó, Dorottya Horváth, and János Tamás Varga

Absztrakt:

Bevezetés: COPD-ben szenvedő betegeknél kóros tápláltsági állapot alakulhat ki a gyulladásos citokinek termelődése, valamint a beszűkült étrend miatt. Célkitűzés: A COPD-s betegek tápláltsági állapotának kombinált rizikószűrése, a testtömeg rendellenességének és kapcsolatának vizsgálata a légzőszervi és funkcionális paraméterekkel, valamint e rendellenességek életminőségre gyakorolt hatásának elemzése. Módszer: A tápláltsági rizikó kombinált szűrését végeztük MUST (Malnutrition Universal Screening Tool) kérdőívvel és a bioelektromosimpedancia-analízis elvén működő InBody 170 géppel, valamint OMRON BF511 testösszetétel-elemző mérőkészülékkel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Légzésrehabilitációs Osztályán 2019. január 1. és december 31. között, 40 év feletti COPD-s betegek körében. Eredmények: A betegek medián életkora 66 (IQR 61–72) év, a medián BMI 24,5 (IQR 19,1–29,7) kg/m² volt; a 110 COPD-s beteg közül 32% (n = 35) alultáplált volt, és 45% (n = 49) akaratlanul fogyott az előző évben. Az alultáplált betegek gyengébb tüdőfunkcióval rendelkeztek (FEV1ref%: 36 [IQR 29–49]), mint a normál súlyú (FEV1ref%: 46 [IQR 35–52]) vagy túlsúllyal rendelkező (FEV1ref%: 46 [IQR 39–57]) betegek, életminőségük szignifikánsan gyengébb volt (65,63 vs. 56,59 vs. 47,23; p = 0,045). Szignifikáns korrelációt találtunk a BMI – FEV1ref% (ρ = 0,26; p = 0,007) és a BMI – exacerbatiók száma között (ρ = 0,37; p = 0,008). Következtetés: Megállapítottuk, hogy az alultáplált COPD-s betegek gyengébb tüdőfunkcióval és rosszabb életminőséggel rendelkeznek, valamint azt is, hogy a kóros tápláltsági állapot kialakulásának magas kockázata miatt COPD-s betegeknél javasoljuk a tápláltsági állapot rizikójának kombinált szűrését és a táplálásterápia hatékonyságának vizsgálatát. Orv Hetil. 2020; 161(40): 1711–1719.

Open access
Progress in Agricultural Engineering Sciences
Authors: Viktória Zsom-Muha, Lien Le Phuong Nguyen, László Baranyai, Géza Hitka, Zsuzsanna Horváth-Mezőfi, Gergő Szabó, and Tamás Zsom

Abstract

Among improper harvest and/or postharvest storage conditions, the effect of direct sunlight plays an important role in quality degradation of potato resulting in the development of green surface color based on chlorophyll formation associated with the formation of poisonous chemicals – glycoalcaloids – known as α-chaconine and α-solanine. Yellow skinned and fleshed potatoes with or without visible initial marks of green surface color were stored at normal room temperature under direct natural (sun)light conditions for almost two months. The aim of this study was the preliminary investigation of the sunlight induced formation of chlorophyll related compounds in potato indirectly by the detection of chlorophyll development. This attempt was based on nondestructive determination of chlorophyll related spectral and fluorescence indices for both sunlight exposed and unexposed potato sides. For both potato groups the chlorophyll content related DA-index® and chlorophyll fluorescence characteristics (F0, Fm, Fv and Fv/Fm) increased during the storage period representing chlorophyll formation. In the case of Fm, Fv and Fv/Fm values, the yellow samples reached the values of the initial spotted green samples by the 7th–9th days. From this time, the chlorophyll fluorescence values changed only minimally. After storage day 34, in the case of both at day 0 yellow and green spotted potatoes, the sunny side's F0 value was lower than that of shaded side. Close relationship was found between the results of Walz monitoring-PAM (Pulse Amplitude-Modulated) chlorophyll fluorometer and the PSI (Photon Systems Instruments) chlorophyll fluorescence imaging device (e.g. Fv R2 = 0.7226). According to our preliminary results, the Vis/NIR DA-meter®, the monitoring-PAM and the chlorophyll fluorescence imaging fluorometers were found to be suitable nondestructive devices for further investigations concerning the postharvest chlorophyll formation based greening phenomena, which is associated with solanine development in potato.

Open access