Search Results
You are looking at 1 - 5 of 5 items for
- Author or Editor: Gergely Kováts x
- Refine by Access: All Content x
Vadász János: Közszolgálati Reform. A közszolgálat emberi erőforrásainak megújítása (Kossuth Kiadó, Budapest, 2006, 301 oldal)
Absztrakt:
A tanulmány célja két kérdés megválaszolása. Az egyik kérdés, hogy hogy miért lett az elmúlt évtizedekben a bizalom kutatása aktuális és népszerű téma oly sok tudományterületen, és e sokszínűségből milyen dilemmák fakadnak. Ez alkalmat ad néhány olyan alapfogalom és összefüggés bemutatására, mint az intézményi és személyközi bizalom, vagy a bizalom, a bizalomraméltóság és a bizalom magatartási különbségének megkülönböztetése. A másik kérdés, hogy milyen kapcsolat van a bizalom és a kockázat, illetve a bizalom, a kontroll és az autonómia között. Mayer, Davis és Schoorman (1995) modellje, a megbízó-ügynök és a stewardship-elméletek alapján hogyan alkalmazhatóak ezek a személyközi és a szervezetközi viszonyokra?
Menedzserizmus a felsőoktatásban: érvek, ellenérvek, alternatívák
Managerialism in Higher Education: Pros, Cons, Alternatives
Absztrakt:
Az elmúlt évtizedek felsőoktatási reformjainak egyik kiemelt célja az eredményesebb intézményi működés elérése volt, amelyet a menedzsment megerősítésével kívántak elérni. A menedzserizmus azonban az egyetem diszfunkcionális működését is eredményezte. A tanulmány alapkérdése, hogy milyen alternatívái fogalmazódnak meg a menedzserizmusnak azokban az országokban, ahol ez vált az uralkodó egyetemszervezési megközelítéssé. A cikk áttekinti a menedzserizmus kialakulásának okait és kritikáját, néhány ellenállási és reformstratégiát, valamint illusztrációként bemutat egy egyedi irányítási gyakorlattal rendelkező egyetemet, a szövetkezeti elvekre épülő Mondragon Egyetemet.
A reformjavaslatok egyike sem vágyódik vissza az elefántcsonttoronyba, és egyik sem vitatja a hatékonyság és eredményesség fontosságát. Mindegyik úgy véli azonban, hogy a menedzserizmusnál vannak jobb módok, amelyek a hatékonyság elérése mellett a közösség és az érintettek érdekeit teljesebben meg tudják jeleníteni és jobban ki tudják egyensúlyozni. Mindegyik javaslat kiemeli a döntéshozási folyamatok demokratizálásának szükségességét, ami elengedhetetlen feltétele az egyetem megújulásának
A tudomány tömegesedésének hatásai a felsőoktatás működésére
The Impact of the Massification of Science on Higher Education
Jelen tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a tudomány expanziója milyen következményekkel jár a felsőoktatás működésére. Ennek megfelelően a tanulmány első, bevezető szakasza bemutatja, hogy milyen mennyiségi és minőségi változásokon ment keresztül a tudomány, valamint, hogy ez mennyiben változtatta meg a tudományos szféra belső szerveződését. Ezt követően az expanzió két hatását tárgyaljuk bővebben. Egyfelől bemutatjuk a kutatás funkcióinak differenciálódását és feszültségeit. Ebben a fogalmi keretben a kutatás hat különböző társadalmi szerepét különböztethetjük meg. Az ezek között kialakuló potenciális feszültségek egyik legjobb példája, hogy hogyan kerül egymással szembe az a kutatásfelfogás, amely ezt a tevékenységet mint az egyetemi, akadémiai szakma közös jellemzőjét fogja fel, valamint az, amely a teljesítmény mérésére és a kutatók rangsorolására helyezi a hangsúlyt. Ehhez a feszültségforráshoz kapcsolódik az expanzió másik fontos hatása, a „publish or perish” kultúra elterjedése és intézményesülése. A tanulmány lezáró részében a kutatás jövőjével kapcsolatos trendeket mutatunk be.
Abstract
Several European countries have made it possible for public universities to become foundation universities. The transformation has also involved a change in their governance model with external actors taking important decision-making positions. We believe that these changes also imply a transformation of the organisational culture of the said universities.
This study examines the transformation of a Finnish and a Hungarian university into a foundation one based on documents, interviews and questionnaire surveys. We found that for both universities there is strong pressure to move towards a corporate culture, but that change is not happening without resistance at either university.
