Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: Gergely Mikesy x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Jó ötlet-e a paraszolvencia kriminalizálása?

A szabad orvosválasztás szerepe a jelenség megszüntetésében

Is the criminalization of informal payment a good idea?

The role of the free choice of physician in the elimination of the phenomenon
Orvosi Hetilap
Authors:
Zita Velkey
,
Gergely Mikesy
,
László Lorenzovici
, and
Péter Gaál

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a köz- és magánellátás szétválasztásával, az orvosbérek jelentős megemelésével és a pénzadás kriminalizálásával igyekszik megszüntetni a paraszolvenciát Magyarországon. Korábbi munkáinkra, a nemzetközi szakirodalom feldolgozására, a releváns jogszabályok, illetve bírói gyakorlat elemzésére, valamint egy, a szülészetre fókuszáló, internetes kutatásra építve azt vizsgáltuk, hogy a választott eszközök valóban alkalmasak-e a cél elérésére, szükséges-e a módosításuk, és ha igen, hogyan. Az elméleti megfontolások és az empirikus bizonyítékok is arra utalnak, hogy a törvény megközelítése hibás, mert a betegek többsége nem az orvosok alacsony fizetése miatt ad pénzt, hanem azért, mert csak így látja biztosítottnak, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jut. Ez a „díjtétel típusú” paraszolvencia nem korrupció, az egészségügyi hiányhelyzetből ered, amellyel a törvény által előirányzott intézkedések érdemben nem foglalkoznak, inkább súlyosbítják azt. A nemzetközi tapasztalatok szerint e káros jelenség visszaszorításához nem elégségesek a hiányhelyzetet csökkentő hosszú távú intézkedések, ha nem társul melléjük egy azonnali helyettesítő mechanizmus, amely formális keretet teremt a paraszolvenciához kapcsolódó többletszolgáltatás legális megvásárlására. A szabad orvosválasztást annak ellenére tekinti fizetősnek a betegek és orvosok többsége, hogy az szabály szerint térítésmentes. A paraszolvencia ezen keretrendszerben történő formalizálása nem ismeretlen gondolat a magyar egészségpolitikában, a bírói gyakorlatban, de a magán szülészeti ellátásban sem, sőt olyan, kormányzati finanszírozással támogatott szülészeti modellprogram is létezik, amelyben deklarált cél a paraszolvencia kiváltása az orvosválasztás formális díjfizetéshez kötésével. Mindez reális kiindulópont egy kísérleti projekt technikai-politikai megvalósíthatóságához, a részletszabályokat azonban úgy célszerű kialakítani, hogy minden szereplőnek érdekében álljon az új rendszer diszkriminációmentes működtetése, ezért az orvost nem választó páciensek után is szükséges teljesítményarányos bérkiegészítést adni. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1670–1681.

Open access

A nemkívánatos események általános okai és kezelési lehetőségei az egészségügyben.

Eredmények és tanulságok a hazai NEVES jelentési és tanulórendszerbe érkezett jelentések alapján

Aggregate causes of adverse events and possible methods to mitigate them within healthcare.

Results and lessons learned based on the reports sent to the Hungarian NEVES reporting and learning system
Orvosi Hetilap
Authors:
Éva Belicza
,
Viktor Dombrádi
,
Gergely Mikesy
, and
Erika Sinka Lászlóné Adamik

Összefoglaló. Bevezetés: Hazánkban 2007-ben indult el a NEVES (NEm Várt ESemények) rendszer, amelybe az eltelt időszakban több mint 26,5 ezer nemkívánatos eseményre vonatkozó jelentés érkezett. A jelentések feldolgozásával hét témakörben készültek oki kutatások és ajánlások a feltárt okok megelőzésére. Célkitűzés: Az oki kutatások eredményei alapján a hazai ellátási gyakorlatban meglévő legfontosabb, nemkívánatos eseményhez vezető általános okok azonosítása és ajánlások megfogalmazása a kezelésükre. Módszerek: Témakörönként végeztünk szakirodalmi kutatást a lehetséges okok és kezelési lehetőségek feltárására. Leíró statisztikai elemzéseket alkalmaztunk a jelentések adatai alapján az összefüggések megállapítására, majd Ishikawa-diagrammal kerestük az alapvető okokat. Fókuszcsoportos megbeszélések alapján gyűjtöttünk lehetséges megoldásokat. A munkacsoportok eredményeiből összefoglaló táblázatokat készítettünk. Eredmények: Kilenc fő oki csoport volt meghatározható: a szabályozás, szabálykövetés, a végzett tevékenységek hiányosságai; az eseményekből való tanulás hiánya; az oktatás, a humánerőforrás, a kommunikáció és dokumentálás, illetve az eszközhasználat, infrastruktúra problémái. A megoldási javaslatok hat csoportba sorolhatók: a szabályozások kialakításával és a gyakorlati alkalmazás elérésével kapcsolatos teendők; az oktatások megszervezése és lebonyolítása; beszerzés a szükségletek alapján; a kommunikáció fejlesztése; tanulás a hibákból, nemkívánatos eseményekből; motivációs eszközök alkalmazása. Következtetés: Az előforduló nemkívánatos események oki szerkezete hasonló mintázatú, ezért az eseményekről szóló információk gyűjtése, elemzése alapján megállapíthatók a legfontosabb kezelendő okok. Az országos szintű elemzések kiinduló pontot jelenthetnek a helyi sajátosságok és fejlesztési irányok azonosítására. A kutatások alapján feltárt működési gyengeségek kiküszöbölésével, kezelésével nemcsak a kutatásba bevont témakörökben, hanem általánosságban is javulhat a betegellátás biztonsága. Ehhez elkötelezett vezetés, a változtatások meghatározáshoz betegbiztonsági ismeretek és szemlélet, illetve változtatási hajlandóság szükséges. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Summary. Introduction: In 2007, the NEVES system started its operation in Hungary. Ever since, more than 26.5 thousand adverse events reports arrived. By analysing these reports, causal research was conducted and recommendations were made to prevent these causes. Objective: Based on the results of the causal research, the identification of the most important causes of adverse events within the Hungarian healthcare settings, and the creation of recommendations on how to tackle these causes. Methods: To identify possible causes and actions that can be made, a literature survey was conducted for each area. Descriptive statistics was conducted to identify possible associations, after which Ishikawa chart was used to search for possible root-causes. Possible solutions were gathered via focus groups discussions. Summary tables were created based on the results of these focus groups. Results: Nine main groups of causes were identified: regulation; following regulations; shortcomings of activities that should be carried out; not learning from previous events; education; human resources; communication and documentation; the usage of devices; problems with the infrastructure. The recommended solutions can be grouped into six areas: actions regarding the creation and everyday usage of regulations; organising and conducting educations; procurement based on needs; improving communications; learning from mistakes and adverse events; using motivation tools. Conclusion: The analysis made at the national level can be the basis to identify local circumstances and areas of improvement. This requires dedicated leadership, adequate patient safety knowledge and perspective to achieve changes and willingness to make changes. Orv Hetil. 2022; 163(6): 236–245.

Open access