Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Gergely Szöllősi x
  • All content x
Clear All Modify Search
Cereal Research Communications
Authors: Zsolt Szentpétery, Márton Jolánkai, and Gergely Szöllősi
Restricted access
Cereal Research Communications
Authors: Gergely Szöllősi, Csilla Kleinheincz, Szilvia Hidvégi, and Márton Jolánkai
Restricted access
Acta Biologica Hungarica
Authors: Klára Szentmihályi, Ilona Szöllősi Varga, Anita Gergely, Mária Rábai, and Mária Then

Tinctures are almost the oldest medicines and their use is substantial in the medication nowadays as well. The antioxidant values by ferric reducing/antioxidant power (FRAP) method and element content by inductively coupled plasma optical emission spectrometry (ICP-OES) were investigated in some tinctures official in the VII. and VIII. Pharmacopoeia Hungarica. The highest FRAP values were found for volatile oil containing Tinctura Aurantii amari epicarpii et mesocarpii, Tinctura Amara and Tinctura Valerianae (764.54±19.90; 757.37±14.46; 826.40±5.89 µmol l−1, respectively). The correlations between the FRAP values and dilution with different alcohol content in Tinctura Chinae, Tinctura Ipecacuanhae normata and Tinctura Strychni were also investigated. Remarkable differences were found between the element concentrations in the different tinctures. The element contents in tinctures are not so high in absolute values nevertheless the presence of essential selenium, zinc, manganese and copper is important since they have key role in the antioxidant system. The common feature of the tinctures seems to be the lithium content. The Ca to Mg concentration ratio was found to be shifted towards magnesium in some of the tinctures that can show a higher Mg absorption which could affect against the proinflammatoric processes in the cases of gastrointestinal diseases.

Restricted access
Hematológia–Transzfuziológia
Authors: János László Iványi, Árpád Vadvári, Tamás Szendrei, Márk Plander, Imre Henits, Ramóna Szöllősi, Gergely Garab, and István Király

Absztrakt:

Myeloma multiplexes betegek csontlaesióinak pontos detektálására az egyik legérzékenyebb képalkotó eljárás a gerinc/csontozatot leképező diffúziósúlyozott magnetikus rezonancia, mely a korai stádium rögzítésére, a terápia hatásosságának követésére alkalmas módszer, ezenkívül még a csontvelő vascularisaltságáról és cellularitásáról is nyújt információt. Célkitűzés: Intézményi felmérésben 2009–2017 között osztályunkon kórismézett, kezelt myelomás betegeknél a diagnóziskor, ill. relapszus/progresszió időpontjában készített MR előtt vett csontvelő (aspirátum, csontvelő-biopszia) plazmasejtes infiltrációjának mértékét vetettük össze az MR eredményével. Betegek és módszer: 2009-től Philips Achieva 3T készüléken diffúziósúlyozott módszerrel készített teljes gerinc felvételeken elemeztük a myelomás csontlaesiók méretét, számát, kiterjedtségét, meghatároztuk a víz Brown-féle mozgásából származtatott mennyiségi együtthatót (apparent diffusion coefficent, ADC, cut-off 0,60), melyet összevetettük a csontvelő plazmasejtes infiltrációjának százalékával (10–25; 26–35; 36–50; >50). Statisztikai elemzést az SPSS Statistical Program 13.0 alkalmazásával végeztünk (korreláció analízis). Eredmények: 149 myelomás beteg közül 70 esetben készült induló MR és csontvelővizsgálat, 25-ben relapszus/progresszió esetén újabb MR/csontvelő, melyet összevetettünk a korábbiakkal. Kórlefolyásuk során nyolcnál kétszer, két betegnél 3–4× történt ismételt MR/csontvelő-analízis. A diagnóziskor számított plazmasejt-infiltráció mértéke nem korrelált az ADCmax értékkel (Spearman-féle korrelációs együttható 0,12; r 2 = 0,012, p = 0,322), a kezelés utáni plazmasejt-infiltráció szignifikáns csökkenést mutatott a kórisme idején készítettel (p = 0,01). A kórlefolyás, újabb kezelés során készített MR/ADCmax értékek azonban korreláltak a klinikai/radiológiai képpel (20/25). Következtetések: Adataink alapján a myelomás csontvelő plazmasejtes infiltrációja a kórisme idején nem mutatott párhuzamot a diffúziós koefficienssel, valószínűleg a csontvelőminta a gócos myelomás eltéréseket nem kellően reprezentálja, ill. az ADC-mérés további finomítása, a lemért terület pontosítása szükséges. A kórlefolyás alatt megismételt MR/ADCmax értékek párhuzamot mutattak a myelomás gócok változásával, ezért a diffúziósúlyozott MR alkalmas módszer a myelomás csontlaesiók detektálására és a kezelés képi kontrolljára.

Open access