Search Results

You are looking at 1 - 10 of 47 items for

  • Author or Editor: Gergely Szabó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az elvárások és a hanginger szerepe a binaurális ütemek hallgatása során átélt szubjektív élményekre

The effects of the expectation and sound stimuli on the subjective experiences of binaural beat listening

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Gergely Szabó
,
Gergely Drótos
, and
Csaba Szabó

Háttér és célok

A binaurális ütemek a két fül közötti frekvenciakülönbség hatására létrejövő pulzáló hangok. A „binaurális ütem” angol megfelelőinek szavaira az internetes keresési találatok az elmúlt három évben megduplázódtak, ami jól példázza az utóbbi időben egyre inkább növekvő érdeklődést. Ezeket a hangokat feltételezett pszichológiai hatásaik miatt keresik, noha a tudományos adatok ellentmondásosak a témában. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy a binaurális ütemek hallgatása milyen szubjektív élményeket vált ki a hallgatóból, és ezeket milyen tényezők befolyásolják, tehát hogy mi a szerepe az elvárásoknak, a hang speciális akusztikai tulajdonságainak, illetve a binaurális ütemek frekvenciatartományának.

Módszer

Jelen tanulmányban két vizsgálatot mutatunk be. Az élményeket a (Phenomenology of Consciousness; PCI) élményfeltáró kérdőívvel és a személyekkel készült interjúk tartalomelemzésével mértük. Az első vizsgálatban 109, a másodikban 159 egyetemi hallgató vett részt. Az első kísérletben az instrukció, a másodikban az ingerek fizikai jellemzőinek hatását vizsgáltuk.

Eredmények

A binaurális ingerlés hatására a személyek élményei szignifikánsan megváltoztak, és az élményeket befolyásolta az instrukció. A különböző akusztikai tulajdonságokkal rendelkező hangok hatásában nem volt különbség.

Következtetések

A binaurális ütemek alkalmasak transzszerű élmények kiváltására. Az átélt élményeket jelentősen befolyásolják az előzetes instrukciók. Az átélt élményeket nem befolyásolja a hangok binaurális tulajdonsága, feltehetőleg az ingerek monotonitása okozza az élményváltozásokat.

Restricted access

A szerkezetek széldinamikai számítása során – az Eurocode használatakor, a kvázi dinamikai számításoknál – számos, a szabályzatban definiált paramétert kell alkalmazni, amelyek értékére vonatkozóan az egyszerűbb esetekre a szabályzatban, esetleg a szélszámítással foglalkozó irodalomban találunk adatokat. Bonyolultabb esetekben a szabályzat dinamikai analízist ír elő, végső esetben a paraméterek szélcsatorna kísérletekkel való meghatározása válik szükségessé. A szélhatás számításánál alkalmazni kell az ún. erőtényezőket, amelyek bonyolultabb keresztmetszetek esetén már nem találhatók meg az előírásokban. Az aeroelasztikus instabilitások (táncolás, flutter) vizsgálatára is csak bizonyos esetekben találjuk meg a szükséges paramétereket, és sok esetben szükség lehet az igen költséges és időigényes szélcsatorna kísérletekre. A vázolt feladatok megoldásában a jövőben jelentős szerepet kaphatnak az áramlástani feladatok megoldására megjelent szoftverek. A dolgozatban elemezzük az ANSYS-FLUENT programrendszer esetleges alkalmazását a különböző paraméterek meghatározására. Bemutatunk olyan kétdimenziós áramlástani szimulációkat, amelyeket néhányan már alkalmaztak a témában, és egy teljesen új, háromdimenziós számítási eljárás kezdeti eredményeit is közöljük.

Restricted access

A 2018/2019. évi légúti szezonban influenzaszerű betegséggel kórházban ellátott felnőtt betegek klinikai és mikrobiológiai jellemzése

Differences in characteristics of adult patients hospitalized with influenza-like illness during the 2018/2019 flu season

Orvosi Hetilap
Authors:
Boglárka Laky
and
Bálint Gergely Szabó

Összefoglaló. Bevezetés, célkitűzés: Az influenzaszezonban fellépő, elsősorban virális megbetegedések jelentős morbiditási és mortalitási teherrel rendelkeznek. Célunk volt az influenzaszerű betegséggel (ILI) és akut légúti betegséggel (ARI) kórházba felvett felnőtt betegek mikrobiológiai és klinikai karakterisztikájának leírása. Módszerek: Egycentrumos, obszervációs kohorszvizsgálatunk során a 2018/2019. évi légúti szezonban a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet Infektológiai Osztályára ILI/ARI diagnózissal felvett betegek eseteit dolgoztuk fel a kórház elektronikus adatbázisának segítségével. Bevonásra azon betegek kerültek, akiknél légúti PCR-vizsgálat történt. A bevont betegeket alcsoportokra osztottuk: klinikai ILI/ARI, PCR-pozitív ILI/ARI influezavírussal, PCR-pozitív ILI/ARI más vírussal. Elsődleges kimenetelnek a komplikált betegséglefolyást, másodlagos kimenetelnek a kórházi összhalálozást, az intenzív osztályos (ICU-) felvételt, az osztályos ápolás hosszát (LOS) és az ICU LOS-t választottuk. Statisztikai összehasonlításra a Mann–Whitney-féle U-próbát, a Fisher-féle egzakt tesztet használtuk. Eredmények: A bevont 112 eset 42,8%-ában igazolódott influenza A- vagy B-vírus, 7,1%-ban egyéb légúti vírus, második leggyakrabban az RSV etiológiai szerepe. Megelőző kórházi ellátás szignifikánsan gyakrabban fordult elő PCR-pozitív ILI/ARI esetekben (23,2% vs. 42,8%; p = 0,04); ugyanezen betegek körében a panaszok kezdetétől a diagnózisig eltelt idő kb. 1 nappal rövidebb volt (3,0 ± 4,0 vs. 4,0 ± 5,0 nap; p = 0,02). A komplikációk gyakoriságát hasonló nagyságúnak találtuk (46,4% vs. 51,8%; p = 0,72), a leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás volt (45,5%). ICU-felvételre az esetek 5,4%-ában volt szükség, a kórházi összhalálozás 3,6%-nak adódott. A medián LOS 8,5 ± 8,0 nap, a medián ICU LOS ideje 20,5 ± 30,5 nap volt. Következtetés: A vizsgált légúti szezonban ILI/ARI diagnózissal felvett betegek jelentős részében influenza-, kisebb hányadban egyéb légúti vírusok voltak felelősek a klinikumért. A leggyakoribb szövődmény a pneumonia volt. A légúti PCR-vizsgálat lehetőséget nyújthat az etiológia tisztázására. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179–2187.

Summary. Introduction, objectives: A significant burden of morbidity and mortality is caused by seasonal outbreaks of respiratory viruses. Our aim was to identify clinical and microbiological differences among adult patients hospitalized with acute respiratory infection (ARI) or influenza-like illness (ILI). Methods: A single-center observational cohort study was conducted at South Pest Central Hospital, National Institute of Hematology and Infectious Diseases during the 2018/2019 influenza season. Patients were identified using the hospital database, and included in the study if respiratory PCR sampling was done during hospital stay. Subgroups were created according to the identified etiology: clinical ILI/ARI (no PCR positivity), PCR positive ILI/ARI with influenza, PCR positive ILI/ARI with other virus(es). Primary outcome was the occurrence of any complication, secondary outcomes were in-hospital all-cause mortality, intensive care unit (ICU) admission, length of stay (LOS) and ICU LOS. For statistical analysis, Mann–Whitney and Fisher’s tests were used. Results: From 112 identified cases, 42.8% were caused by influenza A or B, 7.1% by other viruses, notably RSV. PCR positivity frequently associated with prior hospitalization (23.2% vs. 42.8%; p = 0.04), and shorter time from symptom onset to diagnosis (3.0 ± 4.0 vs. 4.0 ±5.0 days, p = 0.02). Complication rates were similar among subgroups (46.4% vs. 51.8%; p = 0.72), with pneumonia as a leading complication (45.5%). ICU admission was necessary in 5.4%, in-hospital all-cause mortality was 3.6%. Median LOS and ICU LOS were 8.5 ± 8.0 and 20.5 ± 30.5 days, respectively. Conclusion: During the 2018/2019 season, most ILI/ARI cases were caused by influenza, but other respiratory viruses could also be detected in lower rates. Pneumonia was the most common complication. Respiratory PCR sampling might provide a feasible way of etiology identification. Orv Hetil. 2020; 161(52): 2179–2187.

Open access

Absztrakt

A hipnotikus fogékonyság és a figyelmi beállítódások rugalmas kontrollálásának lehetséges összefüggését tanulmányoztuk éber állapotban. A hipnotikus fogékonyság alapján kialakított (alacsony, közepes, magas fogékonyságú) csoportok feladatváltási teljesítményét vizsgáltuk a feladatváltási paradigma egy újszerű változatával. A személyek hipnotikus fogékonyságát előzetesen, a Waterloo-Stanford Hipnábilitási Csoportskála C változatával mértük. A kísérletben a személyeknek két kognitív kategorizációs feladatot kellett felváltva teljesíteni reakcióidő helyzetben. Az ingersorozat meghatározott pontjain jelzések határozták meg a releváns kategóriákat (irányított váltás és irányított ismétlés). A sorozat két kiemelt pontján a személyek maguk döntöttek arról, hogy változtatnak-e a feladaton (önkéntes váltás) vagy sem (önkéntes ismétlés). Markáns különbséget találtunk a váltási és az ismétlési reakciók latenciájában (váltási veszteség) irányított helyzetekben. A váltási veszteség jelentősen kisebb volt önkéntes helyzetben, mely azt jelezheti, hogy ha a figyelmi feldolgozás céljainak önálló meghatározására lehetőség van, a figyelmi teljesítmény javul. A három vizsgálati csoport teljesítménye lényegében egybevágónak bizonyult irányított és önkéntes figyelmi helyzetben is. Ugyanakkor az önkéntes váltások gyakorisága jelentősen eltért a két lehetséges váltási hely között, mindhárom csoportban. A váltási veszteség a preferált váltási ponton kisebb volt, ugyanakkor a preferált és nem preferált váltási helyzetekben mutatott váltási teljesítmény eltérése csak a magasan fogékony személyeknél közelítette a szignifikáns mértéket (p = 0,065). Ez az eredmény további megerősítéseket követően azt jelezheti, hogy a figyelmi beállítódások stratégiai kontrollálásának lehetősége magasan fogékony személyeknél jobb, hatékonyabb figyelmi teljesítményt tesz lehetővé. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a hipnotikus fogékonyság egyéni különbségei kapcsolatban állhatnak a figyelmi kontroll hatékonyságának éber helyzetben/hipnotikus kontextuson kívül is megfigyelhető eltéréseivel.

Restricted access

A C-reaktívprotein- és -prokalcitoninszintek szérumkinetikája és a klinikai kimenetellel való kapcsolata közösségben szerzett szepszisben

Kinetics of serum C-reactive protein and procalcitonin levels and their connection to outcomes in community-acquired sepsis

Orvosi Hetilap
Authors:
Bence Marosi
,
Rebeka Kiss
,
Botond Lakatos
, and
Bálint Gergely Szabó

Bevezetés és célkitűzés: A közösségben szerzett szepszis fertőzésre adott életveszélyes válaszreakció, mely a kórházi felvételt követő 72 órán belül kezdődik. Kutatásunk célja a C-reaktívprotein (CRP)- és prokalcitonin (PCT)-szintek kinetikájának vizsgálata volt ezen kóroki entitásban. Módszerek: A centrumunkban 2016-ban közösségben szerzett szepszis miatt hospitalizált felnőtt betegek adatainak elemzését végeztük el. A szepszis definiálására az ACCP/SCCM definícióit használtuk, a közösségi eredetet a priori exklúziós kritériumokkal biztosítottuk. Valamennyi betegnél követtük az 1–14. kórházi napokon elérhető CRP- és PCT-értékeket. Elsődleges kimenetelnek a kórházi összhalálozást, az intenzív terápiás osztályra való felvétel igényét, másodlagos kimenetelnek a szepszis gócának és kórokozójának azonosítottságát választottuk. A diagnózis időpontjában (CRP0, PCT0) és az empirikus antimikrobiális terápia megkezdését követő 24 órán belül mért CRP- és PCT-értékek segítségével abszolút (ΔabsCRP, ΔabsPCT) és relatív (Δ%CRP, Δ%PCT) változásokat számítottunk a változás irányának megtartásával. Eredmények: Összesen 193 beteget vontunk be, a kórházi összhalálozás 13,9%, az intenzív terápiás osztályra történő felvételi arány 25,9% volt. A kórházban elhunytak kisebb medián Δ%PCT-csökkenést mutattak a túléltekhez viszonyítva (–7,7 ± 127,9% vs. –45,7 ± 88,8%, p = 0,01). Az elhunytak napi abszolút PCT-értékei a 2–14. napokon, CRP-értékei az 5–14. napokon voltak statisztikailag szignifikánsan magasabbak. Az intenzív terápiás osztályra átvett betegek körében szintén szignifikánsan kisebb medián Δ%PCT-csökkenést rögzítettünk (–19,6 ± 72,5% vs. –49,8 ± 100,8%, p = 0,01). A számított paraméterek a szepszis azonosított fókuszával, illetve kórokozójával nem mutattak statisztikai összefüggést. Megbeszélés, következtetés: Vizsgálatunk alapján az elsődleges kimenetelekre megfigyelhető specifikus CRP- és PCT-kinetika, és különösképpen a Δ%PCT lehet hasznos paraméter a negatív kimenetelek előjelzésére felnőtt betegek közösségben szerzett szepszise esetén. Orv Hetil. 2022; 163(43): 1713–1720.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Vince Pongor
,
Gergely Toldi
,
Miklós Szabó
, and
Barna Vásárhelyi

A központi idegrendszert érintő ischaemia-reperfúziós károsodás kialakulásában számos neurobiológiai folyamat vesz részt, amit terápiás hypothermia révén kedvezően lehet befolyásolni. A terápiás hypothermiát napjainkban a stroke, a perinatalis asphyxia, illetve a szívinfarktus-eredetű klinikai halál állapotával kapcsolatos neurológiai szövődmények kivédése érdekében egyre szélesebb körben alkalmazzák. A hypothermia idegrendszeri hatásai mellett szisztémás hatásokkal is rendelkezik. Befolyásolja az izmok, a cardiovascularis rendszer működését, elektroliteltéréseket okoz, befolyásolja a szisztémás anyagcserét, illetve több megfigyelés szerint a gyulladást is csökkenti. Összefoglaló közleményünkben a terápiás hypothermia szisztémás immunrendszerre gyakorolt hatásait tekintjük át. Sejtszintű vizsgálatok, állatkísérletes adatok és humán megfigyelések alapján a rövid távú (2–4 órás) hypothermia az antiinflammatorikus citokinek szintjét emeli, illetve csökkenti a proinflammatorikus citokinek szintjét. Tartós hypothermia (>24 óra) esetén azonban a proinflammatorikus citokinszintek emelkednek. A hypothermia csökkenti továbbá a lymphocytaproliferációt és gátolja az endotoxinnal aktivált lymphocytákban a HLA-DR expresszióját. Ezek az adatok jelzik a szisztémásan alkalmazott terápiás célú hypothermia immunmoduláns hatását. Azt, hogy az immunmoduláció milyen mértékben járul hozzá a központi idegrendszer védelméhez, további vizsgálatoknak kell kimutatnia. Orv. Hetil., 2011, 152, 575–580.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Szabó
,
Éva Keller
,
Gergely Szabó
,
Gabriella Lengyel
, and
János Fehér

A szénhidrátszegény transzferrin (CDT: carbohydrate-deficient transferrin) meghatározása a napi 60 g-nál több alkoholt fogyasztók körében volt használatos, elsősorban biztosítás-orvostani szempontok miatt, mivel a szintje 2-3 héttel a fogyasztás befejezése után is informatív értékű. Célkitűzés: A vegyszerek, gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők és úgynevezett proteinek nem rendeltetésszerű használata esetén a CDT% szintjére vonatkozóan nincs sok információ a szakirodalomban, ezért eseteinket bemutatásra érdemesnek tartjuk. Esetismertetés: A bodybuilderek CDT%-értéke mindhárom esetben, nem orvosi utasításra, hanem önként, laikus módon használt szerek, gyógyszerek, élelmiszerek fogyasztása után – alkoholt nem fogyasztván –, lényeges emelkedést mutatott. Következtetés: Mivel mindhárom bodybuilder egyébként egészséges, alkoholt nem fogyaszt, munkahelyén vegyszerrel nem kerül kapcsolatba, feltételezésünk szerint csak az általuk szedett, forgalomban lévő testépítő anyagok hatására mutathatnak emelkedett CDT%-szintet.

Restricted access

Near-infrared (NIR) spectrophotometers with different optical arrangements were used to measure the diffusely reflected electromagnetic radiation of different types of food additives in polyethylene (PE) foils. Eight compounds, frequently used in food process – but also in other industries –, were measured by different NIR spectrophotometers. The detected (‘as is’) and mathematically transformed (by scatter correction, second derivative combined with smoothing) NIR spectra were processed with multivariate data analysis (MDA). In this matter, unsupervised methods like principal component analysis (PCA) and cluster analysis (CA) were used, which techniques do not require prior information and reference measurements. The aim of the present study was to distinguish food additives by the help of the applied chemometric methods based on NIR spectra detected via the PE foils. Results indicated that distinction of different food additives and compounds with NIR methods is possible not only with the conventional sample preparations and handlings, but also without breaking the packaging.

Open access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Boglárka Keller
,
Judit Szabó
,
Csaba Centeri
,
Gergely Jakab
, and
Zoltán Szalai

Summary

Adaptation is the most important strategy to reduce the effect of climate change and soil erosion. During this process adequate, rational land use is necessary to ensure climate resilience. Therefore, the main objective in this study was to evaluate the susceptibility of different land use intensities (arable land and grassland) to soil erosion. The rainfall simulation method is a good tool to measure and estimate soil erosion in situ. The comparative measurements were carried out in the field with a Shower Power-02 simulator on 6 m2 plots in Gerézdpuszta, where the slope angles were ~8% and the simulated rainfall events had high intensities (~70-96 mm h−1). The runoff and soil loss were significantly higher from arable land. The runoff-infiltration ratio and runoff coefficient showed lower infiltration capacity in the case of arable land. On average, the suspended sediment loads were tenfold higher under intensive land use. In the case of grassland a moderate increase in infiltration was observed due to higher rainfall intensity, as also reported in the literature. The rainfall simulation method provides good data for soil loss estimations.

Restricted access