Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: Gesztelyi Tamás x
Clear All Modify Search
Restricted access

Azt, hogy Mátyás könyvtárában előfordult a Naturalis historia teljes kézirata, Fr. Massarótól tudjuk, aki 1520. májusában Budán tartózkodván megtekintette a könyvtárat, és Naplójába a következőket írta: „Volt egy pompás Plinius, ezt azonban főtisztelendő Balbi Jeromos prépost úr, ez a jeles eszű velencei férfiú magához vette. Egy pár napig volt nálam is és nagyszerű helyreigazításokat találtam benne, de azután, hogy közbejött nyavalyás betegeskedésem, nem tudtam egybevetni. Pedig ha összehasonlítottam volna az egészet, több mint 3000 javításom volna. Most pedig Balbi úr folytonosan követeskedik. Egyszer Lengyelországot járja, azután Innsbruckot, úgyhogy nem tudok hozzájutni a Pliniushoz.”1

Restricted access

A magyarországi gemmaleletek feldolgozása során az a határozott sajátosság rajzolódott ki, hogy a legfontosabb lelőhelyek Északkelet-Pannoniában, a limes mentén találhatók, a következő központokban: Brigetio, Aquincum, Intercisa. A belső területekről csupán Gorsium emelkedik ki jelentősebb leletmennyiséggel. Bár egymástól nem távoli településekről van szó, mégis jelentős különbségek figyelhetők meg a gemmák időbeli megoszlásában, az ábrázolások tematikájában és a kivitelezés színvonalában. E különbségek meghatározása és lehetséges okaik megállapítása összegzés formájában olvasható az alábbiakban. A teljes leletanyagot tartalmazó katalógusok és elemzések egy része – többnyire idegen nyelven – már megjelent, más részük az összehasonlító vizsgálatokkal együtt egyelőre csak kéziratban hozzáférhető.

Restricted access

In the poetry of the late Republic and the age of Augustus, a gradual expansion and Romanisation of the role of Magna Mater can be observed. In Catullus, she appears only as a goddess from Asia Minor linked to Attis’ repulsive act. In Lucretius, Cybele is identical with Rhea, which remarkably changes her position as she becomes the mother of all Olympian gods. In Vergil, in addition to being the mother of all gods, she is also the Chief Goddess of the Trojans, who plays an active role in shaping Aeneas’ fate. The most thorough picture of the Goddess is provided by Ovid, who covers every detail of the cult, placing emphasis on embracing the cult. He goes to great lengths to attribute Roman origin to its apparently foreign features, i.e., he tries to Romanise the already embraced cult as much as possible. All this must have taken place under the aegis of and in accordance with Augustus’ religious policy.

Restricted access

A Seuso-kincs Meleagros-tálján összesen nyolc szerelmi történet különíthető el, közülük négy esetében a vadászatnak is fontos szerep jut. Az ábrázolt történetek fő szólama tehát a mindenen felülkerekedő szerelem, az emberi életet mozgató legfontosabb érzelem. A történetek mellékszólama a vadászat, melyet konkrétan és átvitt értelemben egyaránt értelmezhetünk. Arisztokratikus kedvtelés, de egyúttal az erények gyakorlása is, melyben akár a női nem is részesülhet, lásd Helené vagy Atalanté jelenetét. Bár a szerelmi motívum szerepeltetésének magyarázatára nem kell feltétlenül aktuális alkalmat keresnünk, mégis csábító a gondolat, hogy a kincs korabeli funkcióját nászajándékban határozzuk meg. Hajlunk tehát arra a magyarázatra, hogy a kincs jómódú tulajdonosa, Seuso valamikor az V. század elején nászajándékba kapta ezt az egyedülálló asztali ezüstkészletet.

Restricted access

The grave relief of Sempronius Marcellinus in Savaria does not show the scene of abreptio Helenae — as thinks Z. Kádár — but rather the painful moment of Eriphyle’s fateful decision followed by Amphiaraus’s leave (profectio). The closest conceptual analogy of the scene can be found on the Phaedra-sarcophagus with the difference that the fateful decision is made by the man there, not by the woman. Instead of the multi-figure scene of the sarcophagi here the three-figure composition, together with the figures in the background, can compress the entire story, enabling a complex semantic interpretation. This meaning is fateful separation and praise of the deceased person. Sempronius Marcellinus, who had ordered the tombstone, placed himself in the role of Amphiaraus while his wife in that of Eriphyle. But the representation of their relationship is obviously not the expression of betrayal but of pain felt over eternal separation.

Restricted access