Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Giczi Zsolt x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

The effect of the Danube diversion on the soil moisture conditions in Csallóköz and Szigetköz

A Duna-elterelés hatása a Csallóköz és a Szigetköz talajnedvesség-viszonyaira

Scientia et Securitas
Authors:
Gábor Koltai
,
Zsolt Giczi
,
Viliam Nagy
,
Gábor Illés
, and
Kálmán Rajkai

Summary. Following the commissioning of the Gabčíkovo (Bős) hydroelectric power plant in 1992, a monitoring program was launched to assess the agricultural and forestry consequences of the diversion of the Danube into a newly built derivation channel in the Žitný ostrov (Csallóköz) and Szigetköz areas. Prior to the Danube diversion, groundwater played a significant role in the water supply of plants, therefore it is of primary importance to monitor the changes in groundwater levels and soil moisture. Correlation between the groundwater depth and soil moisture time series taken at four measurement points of Szigetköz (T-03, T-04, T-09, T-16) between 1995 and 2012 was analysed. Average and extreme water levels (quartiles 1 and 4) were examined for the 18-year time series, in which 2nd and 3rd quartiles of the groundwater levels were treated together as characteristic water level. It was found that groundwater significantly correlated with soil moisture storage below the rooting zone of field crops.

Összefoglalás. A Gabčíkovo (Bős) vízerőművet 1992-ben helyezték üzembe. A dunacsúnyi duzzasztó vize a bősi erőművön átfolyva a Szlovákiában épített vízlevezető csatornából 40 km után tért vissza a korábbi Duna főmederbe. A régi Duna főmederbe emiatt az elterelt szakaszon a korábbi vízmennyiség ötöde került. Minthogy mind a szlovákiai, mind a magyarországi mezőgazdasági és erdőterületek vízellátásában a talajvíz és a dunai árhullámok jelentős szerepet játszottak, 1995-től a Duna-elterelés hatásának felmérésére talajvízszint és talajnedvesség monitoring program indult a Csallóközben és a Szigetközben. A szlovák megfigyelések publikált anyagainak megállapításait és a Szigetközből két szántóföld, egy kaszálórét és egy nyárfaültetvény 1995 és 2012 közötti mérési adatait dolgoztuk fel. A talajvízmélység és a 10 cm-es talajrétegek mért térfogatszázalékos (v.%) nedvességtartalmából számított talajvízkészletek közötti korrelációt számítottuk. A 18 éves idősoron külön vizsgáltuk a jellemző, illetve a szélsőséges vízszintek (1. és 4. kvartilisek) hatását. A jellemző vízszintek hatásának vizsgálatához a talajvízszint értékek 2. és 3. kvartilisét egyben kezeltük. Megállapítottuk, hogy szignifikáns, ill. közel szignifikáns összefüggés csupán az átlagosnál a talajfelszínhez közelebbi (Q1) talajvízmélység esetén volt kimutatható mind a mély (T-03), mind a sekély talajrétegű (T-09) szántóföld 210–300 cm-es, illetve 120–140 cm-es talajszintjében. Vagyis a szántóföldi kultúrák számára az átlagos talajvízmélység nem jelentett vízpótlást. A régi Duna főmederhez közeli kaszálóréten (T-04) a talajvízmélység helyett a dunaremetei medervízszint adatok és a talajnedvességkészlet között még a 140 cm-es mélységben található kavicsos alapkőzet fölötti 20 cm-es talajrétegben sem volt jelentős kapcsolat. A mély talajrétegű (300 cm) erdészeti mérőhely (T-16) talajvízmélység és talajnedvességkészlet korrelációja csupán a 210–300 cm-es talajréteg esetében volt közel szignifikáns. A nyárültetvények fejlődéséhez szükséges éves 700–900 mm vízigény biztosítására emiatt a régi Duna főmederbe engedett többletvízre lenne szükség. A szántóföldi kultúrák terméshozama is elsősorban az adott év csapadékmennyisége és eloszlása szerint alakul. Amennyiben az időjárási feltételek kedvezőtlenek, megoldásként öntözni szükséges.

Beszámoltunk továbbá arról, hogy két éve négy mérőhely üzemel, ami a naponta óránként mért 6 órás átlag talajnedvesség-adatokat gyűjti. A folyamatos talajnedvesség-adatgyűjtés célja az időjárás, a növényi vízfelhasználás és a talajvízből történő nedvesítés nyomon követése és a talajvízforgalom-modell leírásának a kontrollja. A közeljövő feladata az évente 12-14 alkalommal az ezeken a mérőhelyeken is gyűjtött kapacitívszondás és a folyamatos nedvességmérési eredmények megfeleltetése, minthogy a bemutatott közel azonos példa mellett több helyen és mélységben időben párhuzamos módon változik ugyan a kétféle érték, azonban akár több, mint 5 v.% különbséggel.

Open access

Az évi 80 kg P2O5·ha-1 trágyázás, ill. a 400 kg P2O5·ha-1 adagú tartalékoló P-trágyázás hatását – reaktív (lisztfinomságúra őrölve jó természetes P-oldhatóságú, „lágy”, üledékes) algériai nyersfoszfát, ill. Kola-foszfátból előállított szuperfoszfát formájában kijuttatva – két hazai, közepesen–erősen savanyú talajon 5 éves szabadföldi kísérletben vizsgáltuk. A kompolti csernozjom barna erdőtalaj gyenge– közepes, a szentgyörgyvölgyi pszeudoglejes barna erdőtalaj közepes–jó P-ellátottsággal volt jellemezhető a kísérletek beállításakor. A két P-forma P-szolgáltatását a vizsgált módszerek közül a H2O-P talaj P-teszt jellemezte a legpontosabban. Az AL-módszer felülbecsülte, az Olsen-módszer pedig alulértékelte a nyersfoszfát formájában kiadott foszfornak a növények által való felvehetőségét. A két P-forma, ill. a két P-trágyázási rendszer a kísérletek első 5 éves ciklusában azonos hatékonyságúnak bizonyult mind a főtermés, mind a kivont foszfor vonatkozásában. A P-hasznosulás a gyenge–közepes P-ellátottságú kompolti talajon több mint két-háromszorosa (7–10%) volt, mint a közepes–jó P-ellátottságú szentgyörgyvölgyi talajon (2–5%). A P-trágyázott kezelésekben az 5. évben kapott, továbbra is pozitív P-mérlegek azt valószínűsítik, hogy a P-trágyázás megszüntetése esetén, ezekben a kezelésekben a korábban adott, a talajban maradt műtrágya-P további hasznosulása várható. Algériai nyersfoszfát kijuttatásával nem növekedett a könnyen oldható (LE, Lakanen-Erviő) Cd-, ill. Cr-tartalom a talajban. A Kola-foszfát alapú szuperfoszfát hatására viszont nagyobb LE-Sr koncentrációkat kaptunk. Közepesen savanyú hazai talajainkon a kitűnő természetes oldékonyságú, olcsóbb algériai nyersfoszfát jól helyettesítheti a környezetet tovább savanyító, drágább szuperfoszfátot, ill. a nagy foszfortartalmú komplex, ill. kevert műtrágyákat. A külföldi gyakorlatnak megfelelően, közepesen, vagy erősen savanyú talajokon, nyersfoszfát alkalmazásakor a vízoldható formában indokolt adagok másfélszeresét-dupláját javasoljuk kijuttatni. A lisztfinomságúra őrölt üledékes, reaktív nyersfoszfátok közül csupán a 20 mg·kg-1 Cd-tartalom alattiak közvetlen kijuttatását tartjuk környezeti kockázat szempontjából elfogadhatónak.

Restricted access

ERRATUM: MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokban

PAST-PRESENT-FUTURE in Hungarian soil analyses

Agrokémia és Talajtan
Authors:
Vona Viktória
,
Bakos István Attila
,
Giczi Zsolt
,
Kalocsai Renátó
,
Vona Márton
,
Kulmány István Mihály
, and
Centeri Csaba
Full access
Agrokémia és Talajtan
Authors:
Vona Viktória
,
Bakos István Attila
,
Giczi Zsolt
,
Kalocsai Renátó
,
Vona Márton
,
Kulmány István Mihály
, and
Centeri Csaba

The purpose of the present paper is Authors aim was to deliver a compilation of to summarize the Hungarian soil analysies methods and theas well as to present the advisory system for nutrient management advisory system. Both of them are based on several decades of work. We need to should learn from these past experiences of reasonable and good agricultural practices. We can only apply the present and future results of soil science and find out what direction should we develop, if we were aware of the results of the past and we calculate with their governing effects. The majority of our recent methods are based on historical researches and the present current statesituation of our field of scientific fieldce can only be judged and developed further if we knew the former history of the methodological findings. The recent Hungarian soil analysis system provides useful results that can be used very well today, however, the adaptation of the new international methods , learned from the follow-up of the international trends can might provide open new perspectives in for the Hungarian laboratory analyses methodology. TThe subject is extremely timely because there are hea never- met demand for cost and time effective, environmentally friendly soil analysis methods underpin how actual and hot the topic is. nowadays.

Open access