Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Gyömbér Noémi x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Háttér és célkitűzések

Az utánpótlássport specifikumai közé tartozik a korai lemorzsolódás elleni küzdelem, mely területen a szülői és edzői támogatás minősége kiemelt jelentőségű a sportolók motivációjának fenntartásában. A vizsgálat célja, hogy felmérje a kapcsolatot az utánpótláskorú sportolók célorientációja és az észlelt szülői és edzői autonómia támogatás mértéke között.

Módszer

A felmérésben 127 (fiú n = 65, lány n = 62), 12–21 év közötti (átlagéletkor:16,16 év; szórás 3,00) karatéka vett részt és töltötte ki a 3×2 Teljesítés–cél kérdőív a sportban (3×2 AGQ-S; Mascret, Elliot és Curry, 2015) skálát, az Észlelt edzői autonómia támogatás kérdőívet (SCQ; Deci, 2001; Hagger, Chatzisarantis, Barkoukis, Wang és Baranowski, 2005) és az Észlelt szülői autonómia támogatás kérdőívet (PASSES; Hagger és mtsai, 2007).

Eredmények

Az eredmények alapján kapcsolat van a sportoló feladatcéljai és az észlelt autonómia támogatás között (edzői rs = 0,314 p < 0,001; szülői rs = 0,292 p = 0,002). Ez a kapcsolat különösen az alacsonyabb edzésszámmal és kisebb eredményekkel jellemezhető sportolóknál lelhető fel, de eltűnik, ha az edzések száma emelkedik, vagy ha országos szinten értek el eredményeket. A kiemelt eredményekkel rendelkező sportolók esetében kapcsolat jelenik meg a célorientációk és az észlelt szülői autonómia támogatás között (rs = 0,707 p = 0,005). A feladatcélokat a lineáris regressziós modellek szerint az észlelt szülői autonómia támogatás növekvő mértéke jelezte előre.

Következtetések

Eredményeink alapján kitűnik, hogy a sportolói karrier kezdeti szakaszában a szülők és az edzők szerepe is jelentős, valamint kirajzolódik az, hogy a szülői szerepkör befolyását érdemes lehet újraértelmezni. Gyakorlati szempontból – a korai lemorzsolódás mértékének csökkentése érdekében – az utánpótlásképzés rendszerébe hasznos lenne beépíteni a sportháromszög dinamikai sajátosságainak megismertetését pszichoedukációs keretek között.

Open access

Az Edzői Viselkedés Kérdőív hazai adaptációja

Hungarian adaptation of the Coach Behaviour Questionnaire

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, Kőnig-Görögh Dóra, F. Földi Rita, and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ 2 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ 2 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Kovács Krisztina, F. Földi Rita, Smohai Máté, Géczi Gábor, and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja a Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív magyar változatának (PISQ-H) pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése.

Módszer

A keresztmetszeti kutatás keretében a kérdőív érvényességét és megbízhatóságát 13-21 év közötti (M = 16,76 év; SD = 2,79 év) 471 fős (40,3% fiú és 54,2% lány, 5,5% hiányzó adat) kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív is.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis során négy elkülönülő faktort kaptunk (Dicséret és támogatás, Szülői nyomásgyakorlás, Aktív bevonódás, valamint Direkt, kontrolláló viselkedés). A kérdőív alskáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,640,85). A mérőeszköz időbeli stabilitásának vizsgálata során szignifikáns (p < 0,001), pozitív irányú, erős teszt-reteszt korrelációs együtthatókat kaptunk (Dicséret és támogatás alskála: r(67) = 0,82; Szülői nyomásgyakorlás alskála: r(67) = 0,81; Direkt, kontrolláló viselkedés alskála: r(67) = 0,93; és Aktív bevonódás alskála: r(67) = 0,94. A konstruktum validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-mérsékelt erősségű korrelációt kaptunk a PISQ-H két alskálája és az Észlelt Szülői Autonómiatámogatás Kérdőív között (r = 0,30–0,56; p < 0,001).

Következtetések

A Szülői Bevonódás a Sportban Kérdőív kérdőív magyar változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.

Open access

A sportolói kiégés kérdőív hazai adaptációja

Adaptation of Athletic Burnout Questionnaire in a Hungarian Sample of Athletes

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Kovács Krisztina, Berki Tamás, Ágoston Réka, Smohai Máté, Harsányi Szabolcs Gergő, Szemes Ágnes, and Gyömbér Noémi

Háttér és célkitűzések:

Jelen tanulmány célja a Sportolói Kiégés Kérdőív (ABQ, Raedeke és Smith, 2001) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszer: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 1317 fős kényelmi mintán ellenőriztük. A fent említett kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív (SCQ-H; Deci, 2001; Kovács, Gyömbér, F. Földi és Lénárt, megjelenés alatt), a Sportmotiváció-2 Kérdőív (SMS-2; Smohai és mtsai, 2019) és a Majdnem Tökéletes Skála rövid változata (SAPS; Reinhardt, Tóth és Rice, 2019).

Eredmények:

A megerősítő faktoranalízis az eredeti faktorstruktúrát alátámasztó eredményeket mutatott, három elkülönülő faktort kaptunk (Kimerültség; Leértékelés; Teljesítmény csökkenése). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach α: 0,76–0,86). Az időbeli stabilitás vizsgálata során pozitív erős kapcsolatot találtunk a teszt-reteszt között [Kimerültség – r(121) = 0,92, p < 0,001; Leértékelés – r(123) = 0,90, p < 0,001; Teljesítmény csökkenése – r(123) = 0,60, p < 0,001]. A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező, gyenge-közepes korrelációkat kaptunk (r = –0,20–0,52) a sportolói kiégés három skálája és a sportmotiváció típusai, az észlelt edzői autonómiatámogatás mértéke és a perfekcionizmus formái között.

Következtetések:

A kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető, kiváltképp serdülők körében alkalmazva.

Background and aims:

The goal of this study is to investigate the psychometric characteristics of the Hungarian version of the Athlete Burnout Questionnaire (ABQ, Raedeke and Smith, 2001) and examinate the reliability and validity of this questionnaire.

Methods:

1317 athletes were involved in this study (mean age = 20,45; SD = 4,39; men = 649; women = 669). Beside the above mentioned questionnaire (ABQ-H), the Sport Climate Questionnaire (SCQ-H; Deci, 2001; Kovács, Gyömbér, F. Földi, & Lénárt, in press), the Sport Motivation Scale -2 (SMS-2; Smohai et al, 2019) and the Short Almost Perfect Scale (Reinhardt, Tóth and Rice, 2019) were applied for the validation.

Results:

The confi rmatory factor analysis showed consistency with the original structure. We found three, separated factors: reduced sense of accomplishment; emotional and physical exhaustion and devaluation. Internal consistency of the subscales (Cronbach-α: 0,76 – 0,86) proved to be adequate. Correlation coeffi cient for test-retest reliability was ranging from 0,60 to 0,92 (Exhaustion – r(121) = 0,92, p < 0.001; Devaluation – r(123) = 0,90, p < 0,001; Reduced sense of accomplishment - r(123) = 0,60, p < 0,001). Examination of convergent validity revealed small relationships (r = -0,20 – 0,52) – as it was found in the literature too – among the three scales of athletic burnout, the types of sportmotivation, the level of the perceived autonomy support from coach and the forms of perfectionism.

Discussion:

The Hungarian version of the ABQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure, among adolescent athletes particularly.

Open access