Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: Gyöngyi Kökönyei x
Clear All Modify Search

Az elmúlt években a pszichopátiára jellemző érzelmi deficit kiemelkedő figyelmet kapott. Különösen a pszichopátiás zavar affektív komponense, az ún. rideg-érzéketlen (callous-unemotional, CU) vonások kerültek előtérbe, melyet a pszichopátia gyermekkori előzményeiként is vizsgálnak. Több empirikus kutatás is alátámasztja, hogy a CU vonásokkal jellemezhető antiszociális fiatalok – akárcsak a felnőtt pszichopaták – nehézséget mutatnak az érzelmi ingerek, különösen a negatív, distresszkeltő jelzések felismerésében és feldolgozásában. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy ismertesse, valamint rendszerezze azokat az elméleteket és vizsgálati módszereket, melyek erre a sajátos érzelmi zavarra vonatkoznak. A témában végzett vizsgálatok ugyanis meglehetősen eltérő feladatokkal, illetve mintával dolgoznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a fiatalkori CU vonásokra jellemző érzelmi deficit a viselkedésbeli, a pszichofiziológiai, illetve a neurológiai válaszokban is megmutatkozik, ami a kora gyermekkori prevenció és intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az érzelmi feldolgozást fejlesztő programokra.

Restricted access

A megfelelően kezelt és szabályozott érzelmi folyamatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a környezeti kihívásokhoz való sikeres alkalmazkodásban, és biztosítják az optimális mindennapi funkcionálást. Ennek alapján fontos megállapítani, hogy milyen helyzetekben és módokon, mely stratégiákon keresztül, valamint milyen képességek és készségek birtokában tudjuk hatékonyan kezelni érzelmeinket. Jelen elméleti összefoglaló fő célja, hogy az érzelemszabályozás folyamatmodelljének szemüvegén át vizsgálja az érzelemszabályozás, a megküzdés és az érzelmi intelligencia összefüggéseit és különbségeit. A teoretikus modellek felsorolásán kívül kézzelfogható példákon keresztül mutatjuk be a különböző folyamatokat és stratégiákat, és kitérünk az adaptivitás, maladaptivitás, valamint a pozitív érzelemszabályozás kérdéskörére is. Összefoglalónkat néhány kurrens kutatás empirikus eredményével zárjuk, és kiemeljük az ökológiai validitás fontosságának kérdéskörét az érzelemszabályozási kutatásokban.

Open access
Authors: Gyöngyi Kökönyei and Renáta Cserjési
Open access
Authors: Adrien Bóna, Bernadette Kun, Gyöngyi Kökönyei and Zsolt Demetrovics

A szelf-szabályozás, ezen belül az érzelemszabályozás fejlődése és a fejlődés zavarai, illetve összefüggésük különböző pszichopatológiai állapotokkal az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai kutatásokban. Jelen tanulmányban egyrészt az érzelemszabályozás zavarait és fejlődéslélektani vonatkozásait tekintjük át, különös figyelemmel a fejlődési pszichopatológiai vonatkozásokra. Másrészt a maladaptív szabályozási mechanizmusok szerepét vizsgáljuk két klinikai vonatkozásban; az addikciók és az evési zavarok kapcsán. Mindkét zavar közös jellemzője a szabályozási deficit, különös tekintettel az affektusok szabályozásának nehézségeire. A tanulmány végén amellett érvelünk, hogy a maladaptív vagy diszfunkcionális érzelemszabályozási technikák legjobban mint transzdiagnosztikus rizikó- és/vagy fenntartó tényezők érthetők meg.

Restricted access
Authors: Gyöngyi Kökönyei, Sándor Rózsa, András Holics, Attila Oláh and Zsuzsanna Kulcsár

Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együtt­járásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb össz­koherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szo­ma­ti­záló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jel­lemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar pato­gene­zi­sében és fenntartásában szerepet játszhat.

Restricted access

Háttér és célkitűzések: Az iskolai kortársbántalmazás kvalitatív vizsgálatát egy nemzetközi egészségmagatartás- kutatás részeként azzal a céllal végeztük, hogy felmérjük, a diákok bullying meghatározása (szóhasználat, jelentés, ismeretanyag) megfelel-e a kutatásban és a szakemberek által használt kortársbántalmazás koncepciónak. Mindemellett a hazai bullyingvizsgálatok néhány módszertani kihívására is választ kerestünk.

Módszer: Az iskolai adatfelvételben 5–9. évfolyamos diákok vettek részt (129 fő). A tanulók fókuszcsoportokban válaszoltak strukturált interjú nyitott kérdéseire, és szógyűjtéseket végeztek. A diákok válaszait tematikus elemzésen alapuló kvalitatív módszerrel dolgoztuk fel.

Eredmények: A tanulók válaszai 13 fő, és további alkategóriákba rendeződtek: az elkövető és az áldozat jellemzői, az erőviszonyok egyenlőtlensége, az ismétlődés, a kortársbántalmazás okai és következményei, a cyberbullying jellemzői, a bullying formái, továbbá a bullyinghoz kapcsolódó további agresszív események, elkülönítés másfajta agressziótól, a határ bullying és játékos élcelődés között, az elkövető és áldozat közti hasonlóságok, valamint a bullying fennmaradása, krónikussá válása, terjedése.

Következtetések: A tanulók a kortársbántalmazás jellemzőiről, elkövetőiről és áldozatairól árnyaltan gondolkodnak: elméletben világosan érzékelik a bullying egyik fontos kritériumát, az erőegyenlőtlenséget. Ugyanakkor még bizonytalanok az egyes konkrét esetek megítélésében, a közbelépés mikéntjében. Olweus (1991) eddig széles körben elfogadott bullying definíciója jól használható az előfordulási gyakoriságok meghatározására, ugyanakkor érdemes az ismétlődés mellett a bántalmazás súlyosságát is figyelembe venni.

Restricted access
Authors: Bálint Andó, Gyöngyi Kökönyei, Borbála Paksi, Judit Farkas, Sándor Rózsa and Zsolt Demetrovics

Háttér: A 40 tételes Szenzoros Élménykeresés Skála V kiváló reliabilitás- és validitásmutatókkal rendelkezik, alkalmazását azonban számos kontextusban megnehezíti kitöltésének időigényessége. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja egy olyan mérőeszköz kialakítása volt, amely az eredeti mérőeszköz pszichometriai tulajdonságainak megőrzése mellett kevesebb tétellel, s ily módon kevésbé időigényes módon méri az általános élménykeresés vonást. Módszer: Áttekintettük a szenzoros élménykeresés dimenziót vizsgáló rövidített mérőeszközöket, valamint a velük kapcsolatos vizsgálati eredményeket, majd a hazai gyakorlatban elterjedt 9 állítás-párból álló rövidített kérdőív pszichometriai jellemzőit vizsgáltuk négy független mintán. Eredmények: Az elemzések az eredeti 9 itemes kérdőívvel szemben egy rövidebb, 7 tételes verzió kialakítását támogatták. A 7 tételes kérdőív megbízható, továbbá a különböző kockázati magatartásokkal való pozitív korrelációja a skála validitását jelzi. Következtetések: A 7 itemes Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skála (SSS-7-HU) érvényesen és megbízhatóan alkalmazható a szenzoros élménykeresés vonás mérésére.

Restricted access
Authors: Eszter Kotyuk, Anna Magi, Andrea Eisinger, Orsolya Király, Andrea Vereczkei, Csaba Barta, Mark D. Griffiths, Anna Székely, Gyöngyi Kökönyei, Judit Farkas, Bernadette Kun, Rajendra D. Badgaiyan, Róbert Urbán, Kenneth Blum and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Changes in the nomenclature of addictions suggest a significant shift in the conceptualization of addictions, where non-substance related behaviors can also be classified as addictions. A large amount of data provides empirical evidence that there are overlaps of different types of addictive behaviors in etiology, phenomenology, and in the underlying psychological and biological mechanisms. Our aim was to investigate the co-occurrences of a wide range of substance use and behavioral addictions.

Methods

The present epidemiological analysis was carried out as part of the Psychological and Genetic Factors of the Addictive Behaviors (PGA) Study, where data were collected from 3,003 adolescents and young adults (42.6% males; mean age 21 years). Addictions to psychoactive substances and behaviors were rigorously assessed.

Results

Data is provided on lifetime occurrences of the assessed substance uses, their co-occurrences, the prevalence estimates of specific behavioral addictions, and co-occurrences of different substance use and potentially addictive behaviors. Associations were found between (i) smoking and problematic Internet use, exercising, eating disorders, and gambling (ii) alcohol consumption and problematic Internet use, problematic online gaming, gambling, and eating disorders, and (iii) cannabis use and problematic online gaming and gambling.

Conclusions

The results suggest a large overlap between the occurrence of these addictions and behaviors and underlies the importance of investigating the possible common psychological, genetic and neural pathways. These data further support concepts such as the Reward Deficiency Syndrome and the component model of addictions that propose a common phenomenological and etiological background of different addictive and related behaviors.

Open access
Authors: Máté Kapitány-Fövény, Róbert Urbán, Gábor Varga, Marc N. Potenza, Mark D. Griffiths, Anna Szekely, Borbála Paksi, Bernadette Kun, Judit Farkas, Gyöngyi Kökönyei and Zsolt Demetrovics

Abstract

Background and aims

Due to its important role in both healthy groups and those with physical, mental and behavioral disorders, impulsivity is a widely researched construct. Among various self-report questionnaires of impulsivity, the Barratt Impulsiveness Scale is arguably the most frequently used measure. Despite its international use, inconsistencies in the suggested factor structure of its latest version, the BIS-11, have been observed repeatedly in different samples. The goal of the present study was therefore to test the factor structure of the BIS-11 in several samples.

Methods

Exploratory and confirmatory factor analyses were conducted on two representative samples of Hungarian adults (N = 2,457; N = 2,040) and a college sample (N = 765).

Results

Analyses did not confirm the original model of the measure in any of the samples. Based on explorative factor analyses, an alternative three-factor model (cognitive impulsivity; behavioral impulsivity; and impatience/restlessness) of the Barratt Impulsiveness Scale is suggested. The pattern of the associations between the three factors and aggression, exercise, smoking, alcohol use, and psychological distress supports the construct validity of this new model.

Discussion

The new measurement model of impulsivity was confirmed in two independent samples. However, it requires further cross-cultural validation to clarify the content of self-reported impulsivity in both clinical and nonclinical samples.

Open access