Search Results
You are looking at 1 - 10 of 16 items for
- Author or Editor: Gyöngyi Kökönyei x
- Refine by Access: All Content x
Az érzelmi feldolgozás vizsgálata a fiatalkori pszichopátiás vonások vonatkozásában: Áttekintő tanulmány
Measuring emotional processing in youth with psychopathic traits: Research review
Az elmúlt években a pszichopátiára jellemző érzelmi deficit kiemelkedő figyelmet kapott. Különösen a pszichopátiás zavar affektív komponense, az ún. rideg-érzéketlen (callous-unemotional, CU) vonások kerültek előtérbe, melyet a pszichopátia gyermekkori előzményeiként is vizsgálnak. Több empirikus kutatás is alátámasztja, hogy a CU vonásokkal jellemezhető antiszociális fiatalok – akárcsak a felnőtt pszichopaták – nehézséget mutatnak az érzelmi ingerek, különösen a negatív, distresszkeltő jelzések felismerésében és feldolgozásában. Jelen áttekintő tanulmány célja, hogy ismertesse, valamint rendszerezze azokat az elméleteket és vizsgálati módszereket, melyek erre a sajátos érzelmi zavarra vonatkoznak. A témában végzett vizsgálatok ugyanis meglehetősen eltérő feladatokkal, illetve mintával dolgoznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását. Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a fiatalkori CU vonásokra jellemző érzelmi deficit a viselkedésbeli, a pszichofiziológiai, illetve a neurológiai válaszokban is megmutatkozik, ami a kora gyermekkori prevenció és intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet, különös tekintettel az érzelmi feldolgozást fejlesztő programokra.
Érzelemszabályozás – a megküzdés és az érzelmi intelligencia tükrében: Három független, de mégis átfedő elméleti és kutatási tradíció
Emotion regulation – in the context of coping and emotional intelligence literature: Three distinct yet overlapping theoretical and empirical traditions
Properly managed emotional processes have crucial role in the adaptation to environmental demands and in the maintenance of optimal everyday functioning. For this reason, it is important to determine those methods, situations, strategies, abilities or skills by which a person could effectively manage his/her emotions. The aim of this theoretical paper is to investigate the associations and differences of emotional regulation with coping and emotional intelligence literature from the perspective of the Process Model of Emotion Regulation. Beyond the description of the theoretical models, we demonstrate the different processes and strategies through concrete examples; and we deal with the issues of adaptive-maladaptive emotion regulation and positive emotion regulation. Finally, we cite some current empirical results and highlight the importance of ecological validity in emotion regulation research.
A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek?
The links between non-suicidal self-injury and suicidal behaviour: dependent or independent phenomena?
Az öngyilkos magatartás (öngyilkossági gondolatok, megkísérelt és befejezett öngyilkosság) kutatása jóval régebbre nyúlik vissza, mint a nem-szuicidális önsértésé (non-suicidal self-injury; NSSI: a test szándékos megsértése öngyilkossági szándék nélkül). Számos tanulmány született a két jelenség kapcsolatának vagy éppen különbségeinek vizsgálatáról, ugyanakkor a témában fellelhető irodalom nem képvisel egységes álláspontot.
Tanulmányunk célja, hogy összefoglaljuk és bemutassuk a kurrens szakirodalomban megtalálható feltételezéseket, elméleti modelleket az NSSI és az öngyilkos magatartás lehetséges kapcsolatairól. További célunk, hogy a szakemberek összefüggéseiben tudják értelmezni a két jelenség viszonyát.
Habár az NSSI és az öngyilkos magatartás bizonyos szempontok mentén elkülöníthető (például a DSM-5 által javasolt Nem-Szuicidális Önsértés Zavar és Öngyilkos Magatartás Zavar diagnózisok mentén), ugyanakkor a kurrens kutatások a két jelenség összefüggéseire hívják inkább fel a figyelmet, egymástól elválaszthatatlan jelenségeknek tekintve őket (pl. az NSSI mint az öngyilkos magatartás prediktora).
Az eddig született kevés átfogó modell leginkább a két jelenség lehetséges összefüggéseit magyarázza, többségük az NSSI-re egy, az öngyilkosságra hajlamosító tényezőként, annak rizikófaktoraként tekint. Ezenkívül napjaink szakirodalmában a spektrumszemlélet terjedt el, amely a két jelenséget (NSSI és öngyilkos magatartás) egy spektrum két végpontjaként képzeli el.
The research of suicidal behaviour (suicidal thoughts, attended and completed suicide) is older than the research of non-suicidal self-injury (NSSI; deliberately hurt one’s own body without suicidal intent). There are numerous studies that investigate the links and the differences between the two phenomena, however there is no consensus between different authors.
The aim of our study is to summarize and present the hypotheses and theoretical models about the possible links between NSSI and suicidal behaviour based on the latest literature. Furthermore, our aim is to familiarize professionals with these two phenomena (NSSI and suicidal behaviour) and to help them understand the complex relationship between the two behaviours.
Although NSSI and suicidal behaviour can be differentiated along some aspects (e.g., based on the recommended diagnoses by DSM-5: Non-Suicidal Self-Injury Disorder and Suicidal Behaviour Disorder), research stress the importance of the links between NSSI and suicidal behaviour (e.g., NSSI as a predictor of suicidal behaviour).
Comprehensive models raise mostly for the explication of the links between NSSI and suicidal behaviour, which describe NSSI as a risk factor for suicidal behaviour. In this respect, NSSI could be a factor that facilitate the development of suicidal behaviour in different ways. Beside of that the spectrum approach is getting widely accepted. It suggests that NSSI and suicidal behaviour are the two extremes of the same spectrum of behaviour.
Az önkritikus perfekcionizmus mint mentális betegségtünet és nem szuicidális önsértés prediktor kamaszok körében
Self-critical perfectionism as a key component in predicting mental illness symptoms and nonsuicidal self-injury among adolescents
Háttér és célkitűzések
A diszpozicionális perfekcionizmus többdimenziós jelenség, mely a személy önmagával szemben állított magas sztenderdjei (perfekcionista törekvések) mellett irreális elvárásokat (perfekcionista aggodalmak) is magában foglalhat. Azt, hogy a személyiségműködésben a perfekcionizmus egészséges vagy maladaptív, önkritikus vonulata a meghatározó, a két perfekcionizmuskomponens aránya határozza meg. Utóbbit különböző pszichopatológiai jelenségek rizikó- és fenntartó faktoraként tartják számon. Kutatásunk célja nem klinikai kamaszpopulációban a multidimenzionális perfekcionizmus különböző mentális egészségmutatókkal (pl. pszichés tünetek, nem szuicidális önsértés) való összefüggéseinek feltárása volt.
Módszer
Vizsgálatunkban 1015 középiskolás (66,1% lány; átlagéletkor 16,81 év; szórás = 1,42) vett részt. A perfekcionizmus komponenseit a Majdnem Tökéletes Skála rövid változatával, az önsértő viselkedést az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőívvel mértük fel. A pszichés tüneteket a Képességek és Nehézségek Kérdőívvel, míg a mentális jóllétet a Serdülő Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatával térképeztük fel.
Eredmények
Az önkritikus perfekcionista csoportba sorolható tanulók jelzik a legrosszabb mentális állapotot, körükben a legmagasabb – közel 50% – az aktuális önsértők aránya. Többszörös lineáris és multinomiális regressziós modelleken alapulva rámutattunk, hogy az önkritikus perfekcionizmus jelenléte növeli, míg az adaptív perfekcionista hozzáállás csökkenti mind a mentális betegség tünetszámot, mind az egy hónapon belüli önsértés esélyét. A látens klaszterezéssel azonosított önsértő csoportok közül a Súlyos önsértők csoportjában a legmarkánsabb az önkritikus perfekcionista hozzáállás és a legalacsonyabb a szubjektív jóllét.
Következtetések
Hazai középiskolás mintában is megerősítést nyert, hogy a perfekcionizmus önkritikus komponense rizikófaktorként határozható meg a rosszabb lelki egészségmutatók, kiemelten a nem szuicidális önsértés tekintetében. Az összefüggések alapján a mentális egészség szűrésében és fejlesztésében iskolai közegben is megfontolandó a tanulók perfekcionizmusjellemzőinek azonosítása.
A szelf-szabályozás, ezen belül az érzelemszabályozás fejlődése és a fejlődés zavarai, illetve összefüggésük különböző pszichopatológiai állapotokkal az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a klinikai kutatásokban. Jelen tanulmányban egyrészt az érzelemszabályozás zavarait és fejlődéslélektani vonatkozásait tekintjük át, különös figyelemmel a fejlődési pszichopatológiai vonatkozásokra. Másrészt a maladaptív szabályozási mechanizmusok szerepét vizsgáljuk két klinikai vonatkozásban; az addikciók és az evési zavarok kapcsán. Mindkét zavar közös jellemzője a szabályozási deficit, különös tekintettel az affektusok szabályozásának nehézségeire. A tanulmány végén amellett érvelünk, hogy a maladaptív vagy diszfunkcionális érzelemszabályozási technikák legjobban mint transzdiagnosztikus rizikó- és/vagy fenntartó tényezők érthetők meg.
Vizsgálatunkban a személyiségintegrációjának mérésére a Sheldon és Kasser (1995, 2001) által kidolgozott módszert alkalmaztuk, amely a személyes törekvések kongruenciáját és koherenciáját határozza meg. A személyiség kongruens, ha törekvéseivel „intrinzik módon fontos értékeket szolgál”, és koherens, ha törekvései „egymást támogató jellegűek”. A törekvéseket intrinzik és extrinzik értékekre osztva a módszer külön elemzi a kétfajta értékben megmutatkozó koherenciát, míg a koherencia összértéke motivációs mutatóként szolgál. Eredeti feltevésünk szerint szomatizáló személyekre a személyiségintegráció vizsgált mutatóinak alacsonyabb értékei jellemzők. A jelen vizsgálatban 17 szomatizáló, de pszichiátriai kezelés alatt nem álló személy (akiknél legalább 1 testi panasz minimum 6 hónapja áll fenn) és 16 kontrollszemély személyiségintegrációs mutatóit vetettük össze. Vizsgáltuk továbbá a törekvések mutatói és a Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív (PIK), valamint a NEO-PIR skálái közötti együttjárásokat is. A szomatizációs csoportot a törekvések fokozott külső determinációja jellemezte, a belső determináció mentén a két csoport között nem volt különbség. A koherenciamutatók arra utalnak, hogy a kísérleti csoportra fokozott extrinzik értékkövetés jellemző, a náluk kapott magasabb összkoherencia értékek a személyek magasabb motiváltságára utalnak, amit a vizsgálatra való önkéntes jelentkezés ténye is igazol. Korrelációs elemzéseink szerint a magasabb szintű törekvések a nem szomatizáló csoportnál számos PIK skálával pozitív, az alacsonyabb szintű törekvések negatív kapcsolatban voltak. A NEO-PIR Neuroticizmus skála a külsőleg determinált törekvésekkel pozitív együttjárást mutatott. Ezek a kézenfekvő kapcsolatok a szomatizáló csoportot nem vagy jóval kisebb mértékben jellemezték. A szomatizáló csoport fokozottabb külső determinációja, illetve extrinzik értékkövetése, mely csökkent autonómiát jelez, hipotézisünket támogatja, és feltevésünk szerint a szomatizációs zavar patogenezisében és fenntartásában szerepet játszhat.
A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés komplex felmérése - a Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (SIQ-TR) magyar adaptációja
Complex evaluation of non-suicidal self-injury - Hungarian adaptation of the Self-Injury Questionnaire- Treatment Related (SIQ-TR)
Elméleti háttér
A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés (pl. a saját test szándékos megvágása, megütése, megharapása) egyre növekvő mértékű magatartási és egészségügyi probléma a serdülők körében. Felmérésére többféle mérőeszköz született, de kevés olyan létezik, amely a jelenséget annak komplexitásában ragadja meg.
Cél
Vizsgálatunk célja a különböző önsértő viselkedésformákat több szempontból (pl. attitüdinális komponensek, kapcsolódó érzelmek, a háttérben meghúzódó okok) felmérő Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív (Self-Injury Questionnaire-Treatment Related; SIQ-TR) bevezetése a hazai tesztállományba.
Módszerek
A mérőeszköz pszichometriai jellemzőit egy speciális populációban, 14 és 20 év közötti (átlagéletkor = 16,99 év; SD = 1,28 év) fiatal fogvatartottak körében mértük be. A 244 fős javítóintézeti minta 92,6%-a (n = 226) fiú volt. Az önsértéssel összefüggésben a negatív életeseményeket (Serdülő Életesemény Kérdőív) és az elkerülés-fókuszú érzelemregulációs mechanizmusokat (Tapasztalati Elkerülés Kérdőív; Serdülő Disszociatív Tapasztalatok Skála) is feltártuk.
Eredmények
A javítóintézeti fiatalok 26,2%-a (n = 64) aktuálisan is végez önsértő viselkedést, 34,4%-uk (n = 84) esetében az önsértés az egy hónapnál korábbi élettörténetben jelent meg, a fennmaradó 39,3% (n = 96) saját bevallása szerint sohasem folytatott önsértést. Eredményeink szerint a kar- moláshoz és az ütéshez asszociálódik a legtöbb negatív érzelem, e két mód esetében a legerőteljesebb az arra irányuló figyelem, illetve azt követően a sebekről való öngondoskodás mértéke. Továbbá a karmolás és az ütés az a két önsértési mód, amelynek legjellemzőbb célja a negatív érzelmi állapotok csökkentése. A mintában a jelenleg és a korábban önsértők szignifikánsan több negatív életeseményt éltek át a megelőző fél évben a sohasem önsértőkhöz képest (F(2) = 9,16; p < 0,0001). Az aktuálisan önsértők jellemezhetők továbbá a legmagasabb disszociatív élményszinttel (F(2) = 7,82; p = 0,001) és kognitív inflexibilitással (F(2) = 6,58; p = 0,002). Következtetések: A Kezelésközpontú Önsértés Kérdőív magyar nyelvű változata (SIQ-TR-HU) hatékony eszköze a nem öngyilkossági szándékkal történő önsértés összetett vizsgálatának, ezzel összefüggésben célzott terápiás intervenciók megalapozását támogathatja.
A mentális egészség kontinuum skála rövid változatának hazai validációja
VALIDATION OF THE HUNGARIAN MENTAL HEALTH CONTINUUM-SHORT FORM
Háttér és célkitűzések
A Mentális Egészség Két-kontinuum Modellje a mentális egészség pozitív összetevőit, a szubjektív jóllét komponenseit összegzi. Vizsgálatunkban a modell alapján létrehozott Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának (rövid MEKS) pszichometriai mutatóit és faktorszerkezetét teszteltük hazai felnőtt egyetemista mintán.
Módszer
552 egyetemista (71,5% nő, átlagéletkor = 22,09 év, szórás = 3,66) vett részt a keresztmetszeti elrendezésű vizsgálatban, akiket a következő kérdőívek kitöltésére kértünk: Mentális Egészség Kontinuum Skála - rövid változat; Majdnem Tökéletes Skála - rövid változat; Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív - rövid változat (DASS-21); Kognitív Érzelem Reguláció Kérdőív - rövid változat és Big Five Személyiség- leltár-2 (BFI-2).
Eredmények
A Mentális Egészség Kontinuum Skála rövid változatának a tételek kereszttöltéseit is megengedő (Exploratory Structural Equation Modeling, ESEM) bifaktoros szerkezetét erősítettük meg: a globális szubjektív jóllét faktor erős jelenléte mellett az eredeti szerző, Corey L. M. Keyes által leírt három specifikus (érzelmi, pszichológiai és társas) jóllét faktor is megerősítést nyert. A bifaktoros ESEM modell nemi invarianciáját is sikerült igazolnunk. A mérőeszköz megbízhatósági eredményei kiválóak (ω = 0,79-0,92 között), ahogyan validitása is bizonyítást nyert: az elvártaknak megfelelően a pozitív mentális egészség mutatók (teljes rövid MEKS és alskálái) a depresszív, a szorongásos és a stressz tünetekkel, valamint az önkritikus, maladaptív perfekcionizmussal fordított irányú együtt járást mutatnak, míg az adaptív kognitív érzelemregulációs stratégiákkal és az alkalmazkodást segítő személyiségvonásokkal (barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, extraverzió) pozitív kapcsolatban állnak.
Következtetések
Eredményeink szerint egy valid, a szubjektív jóllét szintet globálisan és annak egyes területeit is megbízhatóan mérő önkitöltős kérdőívet tudtunk bevezetni a magyar tesztállományba.
Background and aims
The Two Continua Model of Mental Health summarizes the positive components of mental health. Our aim was to test the psychometric characteristics and the factor structure of the Hungarian version of the Mental Health Continuum-Short Form (MHC-SF), a measurement based on the Two Continua Model of Mental Health, among Hungarian university students.
Methods
552 university students (71.5% women, mean age = 22.09, SD = 3,66) took part in the cross-sectional research. Respondents filled out the following questionnaires: Hungarian version of the MHC-SF; the Short Form of the Revised Almost Perfect Scale; the Depression Anxiety and Stress Scales (DASS-21), the short version of the Cognitive Emotion Regulation Questionnaire; the Big Five Invento- ry-2.
Results
We strenghtened the bifactor structure of the Hungarian version of the MHC-SF in Exploratory Structural Equation Modeling (ESEM) framework, which allows the cross-loadings of the items. Beside the strong global subjective well-being factor specific (emotional, psychological, and social) well-being factors emerged. Measurement invariance across gender is also demonstrated. The reliabilty of the Hungarian MHC-SF is excellent (ω = 0.79-0.92), as well as its validity. As it was expected, indicators of positive mental health associated negatively with depressive, anxiety, and stress symptoms, furthermore self-critical and maladaptive perfectionism. In contrast, global and specific components of subjective well-being were in positive association with adaptive cognitive emotion regulation strategies and certain personality traits, like agreeableness, conscientiousness, emotional stability, and extraversion.
Conclusions
According to our results a valid questionnaire was introduced into the Hungarian test system, which can reliably measure global subjective well-being, as well as its specific components.
