Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: György Bacskó x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Az előrehaladott hasűri terhesség nagyon ritkán fordul elő. A tünetek gyakran nem jellegzetesek, így sok esetben a diagnózist sem sikerül időben felállítani. Az anyai mortalitás és morbiditás szintén nagyon magas, különösen azokban az esetekben, amikor a helyes diagnózis és megfelelő kezelés elmaradnak. A magzati malformációk gyakori előfordulásával szintén számolnunk kell. A közleményben egy 36. terhességi héten felismert hasűri terhesség esetét ismertetjük. A 2090 g súlyú leány magzatot sürgősséggel végzett laparotomiával hoztuk világra. A műtét utáni harmadik napon relaparotomiát végeztünk hasűri utóvérzés miatt. Az anyát és újszülöttjét jó általános állapotban sikerült hazabocsátanunk. A közlemény a ritka, kóros terhesség ismertetése kapcsán irodalmi áttekintést ad a hasűri terhesség előfordulásáról, diagnosztikájáról és terápiájáról. Orv. Hetil., 2017, 158(13), 508–511.

Restricted access

Abstract

Condensation: As a result of the first Hungarian clinical experience, transobturator tape is an effective, quick, minimally invasive method requiring short hospital stay, with low morbidity. Objectives: Transobturator Tape implant provides a new surgical technique. Study design: Preoperative workup included history taking, stress-test and Q-tip test, general and gynaecological examination and completion of the QUID (Questionnaire for Urinary Incontinence Diagnosis). Sample size was 250 women suffering from urinary incontinence. Results: 115 patients (46%) had genuine stress incontinence, 55 patients (22%) had urge incontinence and 80 patients (32%) had mixed-type incontinence with dominant stress component. Mean length of follow-up was 16 months. Preoperative severity score of stress incontinence was 11.78 on average, while that of urge component was 6.63. Nine out of the 250 operations were complicated by adverse event. Mean length of hospital stay was 4.76 days. Evaluation of postoperative questionnaires resulted in a mean severity score of 2.22 for the stress component and 2.59 for the urge component. Conclusion: The procedure is an effective, quick, minimally invasive method requiring short hospital stay, with low morbidity.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Roland Csorba
,
Rudolf Lampé
,
Dezső Simó
,
György Bacskó
, and
Róbert Póka

Európában a felnőtt nők közel 30 százaléka szenved a vizelet-visszatartás zavarától. A néhány éve megjelent Trans-Obturator Tape (TOT) műtét egy újabb lehetőséget ad a stresszinkontinencia műtéti gyógyítására. Betegek és módszerek: A kivizsgálás részletes anamnézisfelvételből, stressz- és Q-tip-tesztet is magában foglaló, általános és nőgyógyászati fizikális vizsgálatból, illetve a QUID- (The Questionnaire for Urinary lncontinence Diagnosis) kérdőív kitöltéséből állt. Nem egyértelmű esetekben urodinámiás vizsgálat történt. A szerzők százötven betegen végeztek Trans-Obturator Tape beültetést. A műtét eredményességének értékelését szintén QUID-kérdőívek segítségével végezték. Eredmények: A betegek átlagéletkora 50,8 év volt (SD = 8,64). 69 páciensnek (46%) volt tisztán stresszinkontinenciája, 33 betegnek (22%) késztetéses inkontinenciája, míg 48 esetben (32%) stresszdominanciával kevert inkontinenciát mutattak ki. Az átlagos követési idő 16 hónap (4–26 hónap) volt. A stresszinkontinencia átlagos preoperatív súlyossági pontértéke 11,78, az urge-komponensé 6,63 volt. Az átlagos műtéti idő 25 perc volt. 150 műtét kapcsán szövődményt 4 esetben észleltek. 12 betegnek volt szüksége katéter viselésére 24 órán túl, a leghosszabb katéterezési idő 5 nap volt. Az átlagos ápolási idő 4,76 nap (SD = 0,8) volt. A posztoperatív kérdőívek elemzésekor a stresszkomponensre vonatkozó átlagos súlyossági pont 2,22, az urge-komponensé 2,59 volt. Az elégedettségi felmérésben 46 beteg nagyon jónak (47,4%), 39 jónak (40,2%), 7 közepesnek (7,2%), 3 gyengének (3,1%), 2 beteg pedig eredménytelennek (2,1%) ítélte meg a beavatkozást. Következtetések: A módszer avatott kezekben kiemelkedő hatékonyságú, minimálinvazív, gyors műtét, mely rövid kórházi ápolással és kevés szövődménnyel jár.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
István Várkonyi
,
Ildikó Makai
,
Gyöngyi Papdiné Nyíri
,
György Bacskó
, and
László Kardos

A császármetszés tipikus, részben megelőzhető szövődménye a sebfertőzés. Kórházunkban 2008 októberében kezdtük a sebfertőzés-surveillance részeként a császármetszéses adatok gyűjtését. Célkitűzés: A műtétek körülményeinek, kimeneteleinek leírása, a közöttük levő összefüggések feltárása. Módszer: A kórházban 2008. október 1. és 2009. szeptember 30. között végzett 523 császármetszés adatait dolgoztuk fel. A vizsgált tényezőket leíró statisztikai kimutatásokkal jellemeztük. A sebfertőzés és a többi tényező közötti összefüggéseket logisztikus regresszióval elemeztük. Eredmények: Sebfertőzés 3,6%-ban lépett fel, gyakoribb volt fiatalabb korban, meconiumos/purulens magzatvíz, anaemia és subcutan haematoma esetén; mintegy harmadára csökkent a második fél évben, az infekciókontroll-intézkedések megszigorítása után. Következtetések: Az életkor helyettesítő változója olyan tényezőknek, amelyek összefüggésben állnak a sebfertőzés kockázatával, így klinikailag hasznosítható prediktív szerepe van. A helyes infekciókontroll hatásos eszköz a sebfertőzés megelőzésében. Az eredmények konzisztensek azzal, hogy eredményes volt a profilaktikus antibiotikum-indikációs gyakorlat és hatásos volt a profilaxis. Orv. Hetil., 2011, 152, 14–22.

Restricted access

Hogyan csökkent a császármetszések aránya a debreceni Szülészeti Klinikán a koronavírus-pandémia alatt?

How the cesarean delivery rate decreased at the Department of Obstetrics and Gynecology, University of Debrecen during the COVID-19 pandemic

Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Deli
,
Rudolf Lampé
,
Alpár Gábor Juhász
,
Tamás Kovács
,
Péter Daragó
,
György Bacskó
, and
Olga Török

Összefoglaló. Bevezetés: Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta pandémia számos változást eredményezett életünk minden területén, így a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán is. Célkitűzések: A koronavírus-járvány többek között a terminus körüli elektív szülésindukciók gyakorlatának megváltoztatását igényelte. A bevezetett új szakmai eljárásrendeknek, járványügyi intézkedéseknek, a megyei kórházi funkciót ellátó debreceni Kenézy Kórház Szülészeti Osztálya és a Szülészeti Klinika összevonásának, illetve a megváltozott jogi környezetnek a szülészeti ellátásra kifejtett együttes hatásait elemezzük. Módszerek: Helyi protokollokat és részletes eljárásrendeket készítettünk és vezettünk be. 1. Szülésindukció. 2. Szülésindukció cervixérlelést igénylő esetekben. 3. A szülés módjának megválasztása előzményi császármetszés után. 4. A császármetszés utáni hüvelyi szülést támogató, terminus körüli gondozási protokoll. A protokollok bevezetését követő első 9 hónap szülészeti mutatóit (szülésszám, császármetszések aránya, perinatalis kimenetel, szülésindukciók aránya és sikeressége) vizsgáltuk és hasonlítottuk össze a megelőző időszak debreceni adataival, illetve az országos szülészeti mutatókkal. Eredmények: Klinikánkon a császármetszés aránya 2020-ban 33,5%-ra csökkent, a protokollok bevezetése óta pedig 30,7%, miközben a 2020. évi magyarországi arány 40,3%. Az összes szülés 20%-a volt 2020-ban szülésindukció, melyek közül 74% végződött hüvelyi szüléssel, míg ugyanez 2019-ben 11% indukcióból 47%-nak adódott. A havi szülésszám 2020. január és 2021. január között folyamatosan emelkedett (250-ről 450-re), a havi császármetszési arány pedig 41%-ról 25%-ra csökkent. Mindezen változások mellett 2019-ről 2020-ra csökkent mind a perinatalis mortalitás (6,3‰-ről 4,2‰-re), mind a szülés után a Neonatalis Intenzív Centrumba történő felvételek aránya (14,8%-ról 13,5%-ra). Következtetések: A bemutatott tényezők együttes hatásaként – elsődlegesen a megfelelő és következetesen betartott protokolloknak köszönhetően – a szülésindukciók aránya és sikeressége jelentősen növekedett, a császármetszések aránya szignifikánsan csökkent, javuló perinatalis morbiditási és mortalitási mutatók mellett. Orv Hetil. 2021; 162(21): 811–823.

Summary. Introduction: The pandemic caused by the new coronavirus (SARS-CoV-2) has catalized several changes in many fields of our lives, and also at the Department of Obstetrics and Gynecology of the University of Debrecen, Hungary. Objectives: We wanted to analyse the compound effect of our new local protocols regarding elective labour inductions at term, the coronavirus pandemic and the resulting infection control measures, the merging of the Obstetrics and Gynecology Ward of the Kenézy County Hospital of Debrecen and the University Department of Obstetrics and Gynecology, and also the change of the legal environment. Methods: Local protocols were introduced: 1. Labour induction. 2. Cervical ripening in labour induction. 3. Choosing the route of delivery after cesarean. 4. Management of pregnancy around term in the case of planned trial of labour after cesarean. We compared the obstetrical data (number of deliveries, cesarean section rate, perinatal outcome and the rate and success rate of labour inductions) before and after the implementation of the protocols. The results were also compared to the Hungarian national database. Results: The annual cesarean rate at our department dropped to 33.5% in 2020. In the first 9-month period, after the introduction of the new reforms, the cesarean rate decreased to 30.7%, whereas the Hungarian national rate was 40.3% in 2020. At our department, 20% of all the deliveries were induced and 74% of them led to vaginal deliveries in 2020, while in 2019 only 11% of deliveries were labour inductions, and 47% of these cases were vaginal deliveries. The monthly number of deliveries was rising constantly between January 2020 (250 deliveries) and January 2021 (450 deliveries), and the monthly cesarean rate decreased from 41% to 25%. Comparing the data of 2019 and 2020, the annual perinatal mortality rate dropped from 6.3‰ in 2019 to 4.2‰ in 2020. Neonatal morbidity, as measured by admissions to the neonatal intensive care unit, also decreased (14.8% in 2019 and 13.5% in 2020). Conclusions: As a compound result of the described factors, but mainly due to the new protocols, both the rate and the success rate of labour inductions increased significantly, while the cesarean rate decreased with improving perinatal mortality and morbidity. Orv Hetil. 2021; 162(21): 811–823.

Open access