Search Results

You are looking at 1 - 9 of 9 items for

  • Author or Editor: György Benedek x
Clear All Modify Search

Az újonnan kidolgozott forróvizes extrakciós módszerrel (HWP) nyerhető foszfor és kálium vizsgálati eredmények értelmezése érdekében összehasonlító vizsgálatot végeztünk a Magyarországon hivatalos AL módszerrel. A zömében tartamkísérletekből, valamint üzemi táblákból származó 315 talajmintán hasonlítottuk össze a két módszerrel kioldott foszfor- és káliumtartalmakat. Mind a foszfor, mind a kálium esetében a két módszerrel nyert eredmények szoros összefüggésben voltak egymással, de az összefüggések szorosságát a talajok fizikai és kémiai tulajdonságai befolyásolják. A nagy abszolút értékbeli különbségek (átlagosan 10–20-szor nagyobb értékeket ad az AL módszer) ellenére a két módszerrel nyert eredmények – vizsgálati helyenként – a fentiek figyelembe vételével átkonvertálhatók egymásba. További előrelépést jelenthet a két módszer átjárhatóságában, ha még nagyobb számú mintán a foszfor esetében a kalcium-karbonát jelenléte, esetleg a kötöttség, kálium esetében pedig a kötöttség figyelembevételével végezzük el az átszámítást. A vízoldható elemtartalomnak ugyanis – különösen környezetvédelmi szempontból – kiemelt jelentősége van.

Restricted access

Absztrakt

A laparoscopos sebészet fejlődése világszerte rohamléptekkel halad előre. Egyre több intraabdominalis vagy retroperitonealis szerv megbetegedésénél lehet műtéti megoldásként alkalmazni. Osztályunkon a laparoscopos profil, azaz epe-, különböző sérv- és vastagbélműtétek mellett a korán diagnosztizált gyomordaganatok laparoscopos sebészi megoldásait kezdtük alkalmazni. Az eljárás bevezetésekor laparoscopos gyomorexcisiók, majd laparoscoppal asszisztált distalis gyomorresectiók után, 2010-ben elkezdtünk subtotalis laparoscopos gyomorresectiókat végezni. Összességében a gyomor laparoscopos műtétei közül ékresectiót, intragastricus mucosaresectiót és laparoscopos subtotalis resectiót tudunk osztályunkon jelenleg elvégezni. Jelen cikkünkben a 2010-ben végzett első négy subtotalis resectióval kapcsolatos kezdeti tapasztalatainkat tesszük közzé. Beteganyagunkból kiválasztottuk azokat, akiknél az elváltozások kis kiterjedésű, 3 cm körüli, malignus sejtburjánzást mutató, több esetben ismert fekély területén kialakult, distalis vagy antralis elhelyezkedésűek voltak. Minden esetben laparoscopos technikával végeztünk subtotalis resectiót retrocolicus gastroentero-anastomosisszal. A betegek kora a műtét típusának választását nem befolyásolta, mivel nemzetközi tapasztalatok szerint a beavatkozás posztoperatív morbiditását, mortalitását nem befolyásolja. A műtétek elvégzéséhez minimum 2, maximum 4 óra időtartam volt szükséges. Kezdeti pozitív tapasztalatainkat megosztva, a műtéti típus végzését javasoljuk.

Restricted access

Gödöllői barna erdőtalajon adszorpciós kísérletben vizsgáltuk a talaj, illetve 2,5, 5 és 10% komposzt bekeverésével létrehozott keverék maximális Cu- és Zn-megkötő képességét. Vizsgálatunk szerint a bekevert komposzt mennyiségének növekedésével jelentősen megnőtt a talaj Cu-, illetve Zn-megkötése. Angolperje csíranövény teszt segítségével meghatároztuk a fenti talaj–komposzt keverékekben a növények hajtásával 10 nap talaj–gyökér kontaktus esetén felvett Cu- és Zn-mennyiségeket. Az ökotoxikológiai teszt azt mutatta, hogy a környezetvédelmi határérték kétszerese sem a Cu-, sem a Zn-terhelés esetén nem mutatott szignifikáns negatív hatást az angolperje hajtásának száraz tömegére. Ugyanakkor a növekvő komposztmennyiség a réz felvehetőségét kis mértékben, a cink felvehetőségét valamivel nagyobb mértékben lecsökkentette. Ezzel szemben a forróvíz-oldható Cu-mennyiség csak kis mértékben, a Zn-mennyiség viszont jelentősen megnövekedett a növekvő komposztmennyiség hatására, jelezve, a forróvíz-oldható szerves anyag nehézfém-mobilizáló hatását.

Restricted access
Acta Physiologica Hungarica
Authors: G. Tuboly, L. Rudas, A. Csillik, A. Nagy, K. Benedek, György Benedek and G. Braunitzer

Purpose: The purpose of the present study was to find a noninvasive way of detecting even smaller volume loss which is easier to carry out and possibly more precise than the currently used (mostly sphygmomanometer-based) methods. Haemodynamic and EEG measurements were carried out in simulated volume loss, involving blood donation and orthostatic challenges to assess adaptive responses and cognitive performance. Cognitive performance was assessed in an oddball task and changes of the evoked potential P300 were analyzed. Both haemodynamic and cognitive parameters were recorded in ‘pre-donation’ and ‘post-donation’ conditions for purposes of comparison. Results: Cognitive performance (as reflected by P300 changes) was found to be a poor marker of volume loss. Difference between the two conditions in none of the parameters reached the level of statistical significance (defined as p < 0.05) RR mean, baroreceptor sensitivity and pulse pressure were rather sensitive to the relatively mild volume loss (p < 0.01 between pre- and post-conditions). Conclusion: Our study indicates that traditional sphygmomanometerbased values can safely be replaced by values yielded by finger plethysmography, combined with brief orthostatic challenges and that P300 as a cognitive marker cannot be used to assess volume loss.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Szabolcs Kéri, György Szekeres, Nóra Bagóczky, Zoltán Janka, György Benedek, Oguz Kelemen and Rita Erdélyi

A szkizofrénia neurokognitív vizsgálatai ellentmondásos eredményekkel szolgáltak a betegségben tapasztalható memóriazavar jellegével kapcsolatban. Jelen vizsgálatunkban a KNOWLTON és munkatársai által leírt (1994) valószínűségi kategorizációs feladatot alkalmaztuk a tudatos és kontrollált explicit, valamint a tudattalan és automatikus implicit memóriafolyamatok tanulmányozására. Eredményeink szerint a szkizofrén betegek az egészséges kontrollszemélyekhez hasonlóan képesek voltak kategorizációs teljesítményüket növelni a inger-válasz asszociációs folyamat során. Ezzel ellentétben a kategóriatagok tudatos azonosításánál jelentős károsodás volt tapasztalható. Adataink az explicit memóriafunkciókhoz kapcsolódó mediotemporális területek károsodására utalnak, míg a neostriatális implicit rendszer viszonylagosan megkíméltnek mutatkozott.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Alaeddin Elfoughi, Szilveszter Benedek, Hamuda Hosam E. A. F. Bayoumi and György Füleky

A komposztok előállítása, ill. trágyaként való felhasználása – amellett, hogy megoldja a biológiai hulladékok elhelyezésének problémáját – hozzájárul a talajtermékenység növeléséhez is. A biológiai hulladékokból előállított komposztok pozitív hatást gyakorolnak a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságaira. Jelen munkánkban tenyészedény-kísérletben, különböző arányú talaj és komposzt keverékek alkalmazásával vizsgáltuk a komposzttrágyázás hatását a növények hozamára és tápanyag-felvételére, ill. a talaj tápelemtartalmára. Inkubációs kísérletet állítottunk be továbbá a komposztban található tápelemek mineralizációjának vizsgálata céljából. Eredményeink a következő megállapításokban foglalhatók össze: – A növények hozama, ill. N-, P- és K-felvétele nőtt nagyobb arányú komposzttrágyázás esetén. – Előbbiek szerint szintén nőtt a talaj C-, N-, P- és K-tartalma. – Az inkubáció folyamán folyamatosan nőtt a C-, de csökkent a N-tartalom. – Vizsgálataink rámutatnak továbbá arra is, hogy a HWP forró vizes talajextrakció jól alkalmazható a talaj tápanyag-szolgáltató képességének nyomon követésére.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztina Benedek, Attila Pálinkás, György Ábrahám, Sándor Beniczky, László Vécsei and László Rudas

A syncope gyakori kórkép, mely jelentős terheket ró az egészségügyre. Bár diagnosztikus eszközeink fejlődnek, az esetek egy kis hányadában az eszméletvesztés pontos oka az alapos kivizsgálás ellenére is rejtve marad. Az ismeretlen eredetű syncopék csoportjába tartozik a pszichogén álsyncope, mely – szemben a valódi syncopéval – nem jár az agyi keringés átmeneti zavarával. Az álsyncope valójában a konverziós betegség egyik megnyilvánulása, és mint ilyen, számos jellegzetességében osztozik az álgörcsrohammal. Az utóbbira ugyancsak jellemző, hogy a rohamok alatt hiányoznak a görcstevékenység jellegzetes neurológiai és EEG-manifesztációi. A két megjelenési forma esetenként ugyanazon betegben váltakozva léphet fel. Közleményünkben egy álsyncopékat és álgörcsrohamokat egyaránt produkáló beteg történetét mutatjuk be. Az eset kapcsán áttekintjük az álsyncope irodalmát, és felhívjuk a figyelmet az interdiszciplináris diagnosztikus megközelítés szerepére.

Restricted access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György and Köteles Ferenc

Narratív összefoglalónkban megkíséreljük felvázolni az interocepcióval kapcsolatos kutatások jelenlegi helyzetét. A definíciós nehézségek, modalitások és dimenziók áttekintése után sorra vesszük a méréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémákat, majd részletesebben is bemutatjuk az interocepció idegrendszeri hátterét. Az alapok áttekintése után a szívdobogás-percepciós kutatást alapul véve három fő témakörre fókuszálunk: 1) az interocepció és az érzelmek kapcsolatára, 2) az interocepció szerepére a self felépülésében és fennmaradásában, valamint 3) az interocepció stabilitására/változtathatóságára. Végül megkíséreljük integrálni az interocepció káros és hasznos vonatkozásait hangsúlyozó elméleteket, majd megemlítünk néhány olyan átfogó modellt, amelyek valószínűleg meg fogják határozni az interocepció kutatásának következő éveit.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Orsolya Huszár, József Baracs, Mariann Tóth, László Damjanovich, Róbert Kotán, György Lázár, Eszter Mán, Gellért Baradnai, Attila Oláh, Zoltán Benedek-Tóth, Sándor Bogdán-Rajcs, Péter Zemanek, Tibor Oláh, Krisztián Somodi, Mihály Svébis, Tamás Molnár and Örs Péter Horváth

Absztrakt

Bevezetés: A sebészeti sebgyógyulási zavar (Surgical Site Infection, SSI) a harmadik leggyakoribb nosocomialis fertőzés, az összes infekciót tekintve megközelíti a 14–16%-ot. A jelentős költségvonzattal is járó magas infekciós ráta javítása, valamint a triclosannal bevont varrófonalakról szóló pozitív nemzetközi tanulmányok arra ösztönöztek, hogy randomizált vizsgálat keretében győződjünk meg a triclosan hatásosságáról – a magas infekciós rátájú – colorectalis műtétek kapcsán. Módszer: Hét sebészeti osztály bevonásával indítottuk prospektív, randomizált, multicentrikus vizs-gálatunkat, mely során triclosannal bevont (PDS plus®), valamint azonos anyagból készült, nem bevont varróanyag (PDS II®) hasfali varratként való összehasonlítását végeztük a sebfertőzés gyakoriságát illetően elektív colorectalis műtéteket követően. A vizsgálat alapvető célja a posztoperatív sebinfekció jelenlétének, az azt kiváltó kórokozók törzseinek, valamint az SSI okozta többletköltségeknek a meghatározása volt. Eredmények: 485 beteget randomizáltunk, ebből 47 (12,5%) esetben fordult elő SSI, 23 (12,23%) beteg a triclosanos csoportból (n = 188), 24 (12,18%) beteg pedig a nem bevont csoportból (n = 197) került ki (p = 0,982). 13 (27,66%) betegnél alakult ki késői sebgyógyulási zavar, ebből 4 (8,51%) esetben a triclosanos fonalat és 9 (19,15%) esetben a nem bevont fonalat (p = 0,041) alkalmaztuk. Nem találtunk különbséget a colon- és a rectumműtéteket követő SSI aránya között. Következtetések: A triclosan Gram-pozitív baktériumok elleni, korábbi tanulmányokban bizonyított hatását – a kis esetszám miatt – nem tudtuk bizonyítani. Szintén nem tudtunk igazolni a triclosan hatékonyságát a Gram-negatív colonflóra esetében sem. A retrospektív vizs-gálatunkhoz viszonyítva sebinfekciós eredményeink 50%-os javulást mutattak, függetlenül attól, hogy a PDS loop be volt-e vonva triclosannal, vagy sem. Az SSI előfordulásának szempontjából az operatív faktorok lényegesebbnek bizonyultak, mint a beteg rizikófaktorai/kísérőbetegségei. Tanulmányunk igazolta, hogy az SSI megnyújtja a hospitalizációt, és jelentősen növeli a kezelési költségeket.

Restricted access