Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for

  • Author or Editor: György Csepeli x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az információs korszak szükségessé teszi, hogy a társadalmi szervezetek a logisztika olyan új formáit hozzák létre, amelyek képessé teszik őket a környezethez való alkalmazkodásra. A társadalmi szervezetek emberekből állnak, akiknek az intelligenciája nem eredményezi a szervezet intelligenciaszintjének növelését. Az információs korszakban az adatfeldolgozás és a kommunikáció új lehetőségeinek megjelenése drámaian megnövelte a szervezeteken belüli információs szintet. Ez a folyamat a hadseregben és az üzleti életben indult el. A szervezeti intelligencia szükségleteinek kielégítése érdekében megszervezték az üzleti intelligencia egységeit, amelyek modellül szolgálhatnak a társadalom más szervezetei számára.

Restricted access

Pataki Ferenc az énnelés a társadalmi identitástudattal foglalkozó nagyszabású művé__

Restricted access

Új fejedelem

The New Prince

Educatio
Author:
György Csepeli

Nick Bostrom 2014-ben az „uralkodó” típusú mesterséges intelligenciáról írva profetikusan előre látta a datafikáció, a digitalizáció és a hálózatosodás talaján kibontakozó kollektív szuperintelligencia lehetőségét, melynek megvalósulását a generatív nyelvi modellek megjelenése 2022-ben elérhető közelségbe hozott. A természetes nyelveken értelmes szövegtestekben létező és a jövőben létező mondatokon tanuló mesterséges intelligencia fejlődése végső soron felveti a kérdést, hogy az ember képes lesz-e maga által létrehozott eszköz feletti uralomra vagy az elfeledteti vele a lét igazságát.

Open access

Az Egész visszatérése

The Return of the Whole

Educatio
Author:
György Csepeli
Open access

A vén Európa ifjúsága

The Youth of Old Europe

Educatio
Author:
György Csepeli

Absztrakt:

A cikk az európai társadalmakra váró 21. századi kihívásokkal foglalkozik, melyekre az európai fiataloknak kell megtalálniuk a választ. Európa demográfiai és gazdasági súlya a világban folyamatosan csökken. A bevándorlás várhatóan teljesen megváltoztatja a földrész kulturális jellegét. A Kelet–Nyugat különbség azonban nem csökken. A magyar fiatalok előnyben részesítik a teljesítmény értékét, szemben európai kortársaikkal, akik inkább az altruizmus iránt elkötelezettek. Az európai egységesülés kulcskérdése a közös nyelv és az európai identitás, mely nem tagadja, hanem kiegészíti a nemzeti identitást. Az európai identitás kialakításának feltétele az egységes európai politikai szocializáció.

Open access

A mesterséges intelligencia emberi arca

Artificial intelligence’s human face

Scientia et Securitas
Author:
György Csepeli

Összefoglalás. A cikk az emberi intelligencia és az ember által létrehozott mesterséges intelligencia párhuzamaival, összefonódásaival foglalkozik, áttekintve a mesterséges intelligencia kialakulását a Turing és Neumann által fémjelzett kezdetektől a megismerésben és a cselekvésben az ember versenytársaként fellépő autonóm „Robot sapiens” megjelenéséig. A digitalizáció és a datafikáció által teremtett techno-ökölógiai környezetben az erős mesterségesintelligencia-programok behatolása a társadalomba a rendszerszintű és életvilágszintű működések átalakulását eredményezik. A veszély a machináció létrejöttével a társadalom totális ellenőrzésére alkalmas adatalapú megfigyelő rendszer megjelenésében van, mely a hagyományos diktatúrákkal ellentétben a megfigyeltek aktív közreműködésére épít. A machináció ellenszere a „merj élni!” nietzschei parancsa, mely a létfelejtés által értékek és értelmek keresésére int.

Summary. The paper discusses the parallels and confluences between human intelligence and artificial intelligence created by human intelligence. The paper reviews the development of artificial intelligence from the beginnings by the works of Turing and Neumann till the emergence of the autonomous robot sapiens that will likely be in cognition and action challenger of the human being. Artificial intelligence programmes initially were able to solve simple tasks defined by men. Well known examples of the early successes of the artificial intelligence programmes had demonstrated in chess, go and Jeopardy the dominance of these programmes over human intelligence. Programmed by natural language strong artificial intelligence programs able to learn and deal with uncertainty had emerged later. These programmes were successfully connected to the internet based network of people and things. Without strong artificial intelligence programmes no autonomous operation of robots can be expected in cognition and action. In the new techno-ecological environment created by the digitalisation and datafication the intrusion of weak and strong artificial intelligence programmes into the society has resulted profound transformations in the system and in the life-world. Artificial intelligence will likely transform the areas of economy, commerce, transport, politics, culture an education, internal and external security, media and finances. The intelligent autonomous communication bots and action robots change the social life of people including the social and sexual life, enhance the level of services such as health care, and entertainment. All programmes set for the system and life world pass easily the Turing test that raises the problem of the boundaries between human and artificial intelligence. Machines seem as humans and humans seem as machines. The real danger of the digital transformation of society is the emergence of a total surveillance system that in contrast with the dictatorial regimes installs control and repression with the consent of the people using the services of the the digitalised system and life world operations. The threats of the total surveillance system or “machination”, however, can be fended off by fulfilling the command of “Dare to live!” suggested by Friedrich Nietzsche.

Open access

A globális tudás piaca

Marketplace of the Global Mind

Educatio
Author:
György Csepeli

Összefoglaló. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy mennyire törékenyek az emberiség jólétének alapjai. Steven Pinkernek igaza lehet abban, hogy az emberiség még sosem élt oly jól, mint a 20. és 21. század fordulóján, de abban senki nem lehet bizonyos, hogy a trend folytatódik. A klímaváltozás, a migráció, a civilizációk békésnek nem mondható együttélése, a globális egyenlőtlenségek és a pénzügyi rendszer elszabadulása eredményeképpen planetáris idiotizmus jelent meg. A világ minden korábbi korszakhoz képest változékonyabb, bizonytalanabb, kétértelműbb és komplexebb társadalmi-természeti valósággá lett, melynek megismerése, kikutatása az egyetemeken és a kutatóintézetekben munkálkodó tudósok dolga. A vírusjárvány nyertese a digitális szféra, ahol a tudás globális piacterei nyílnak. Az emberiség jövője azon múlik, hogy visszatalál-e a szolidaritás értékeihez, melyek megtartották a Földön.

Summary. The coronavirus pandemic has shown how fragile are the grounds of human wellbeing on earth. Steven Pinker can be right stating that humankind has never lived so well than at the turn of the century but no-one can be sure that this trend will not end abruptly. Climate change, migration, increase of global inequalities the belligerent coexistence of civilisations and the unleash of the financial system have resulted the emergence of planetary idiotism. The world has never been more volatile, uncertain, ambiguous and complex than before. Studying and knowing this world is the task to be done by scholars working in research institutes and universities. The winner of the coronavirus pandemic has become the digital sphere where the global marketplaces of the knowledge production and distribution operate. The future of mankind depends on the willingness to return to the primordial values of solidarity that helped the human survival.

Open access

A cikk az European Social Survey Európa 27 országában, országos reprezentatív mintákon 2008-ban elvégzett kérdőíves kutatás értékek választásával kapcsolatos adatai elemzésének eredményeire épül. Az elemzés során arra voltunk kíváncsiak, hogy a huszonegyedik század Európájában az emberek értékválasztásainak mintái mutatnak-e összefüggést Európa három középkori régiójával, melyek létét Szűcs Jenő történeti elemzéssel kimutatta. Elemzésünk eredményei azt bizonyítják, hogy a feudalizmus szerkezeti mintái szerint fejlett egykori Nyugat-Európa, a fejletlen Kelet-Európa, valamint a két régió között elhelyezkedő Közép-Európa a mai európai társadalom kulturális térképén is megtalálható. A különbség csak annyi, hogy a XXI. században Észak-Európa vette át az egykori Nyugat-Európa vezető szerepét.

Restricted access

Two paradigms of sociological research are compared. Based on classic methods of data collection such as observation, representative sample taking and experimentation sociological research preceding the Information Age was to identify laws of society and sociologists were keen to serve emancipatory interests. Social researchers were driven by the faith in “good society”. Sociological researches of the Information Age are based on log-ins of individuals which provides unlimited opportunities to store and retrieve data in data warehouses. As a consequence examination and analysis of real time data of real populations becomes possible. Due to a direct contact with real social processes profound change in the nature of sociological research and theory building is predicted. Two applications of the new type of sociological research are presented in the article.

Restricted access