Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: György Hajós x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Buffalo and cow milk caseins were submitted to hydrolysis either with á -chymotrypsin or with pepsin. Enzymatic peptide modification (EPM) was carried out by using L-methionine ethyl ester in the reaction mixture. As catalyst, á -chymotrypsin or pepsin was used. The incorporation of methionine in to the peptide chains in the presence of á -chymotrypsin showed an optimum value at 0.14 g Met added to the reaction mixture/1 g hydrolysate in both cases. In the case of pepsin used as catalyst, the optimal Met-enrichment was at 0.14 g Met added to the reaction mixture/1 g buffalo casein hydrolysate and at 0.34 g Met/1 g cow casein hydrolysate. The covalent nature of the amino acid incorporation was confirmed by SDS - polyacryl amide gel electrophoresis in the presence of urea. Electrophoretic patterns of the products indicate that transpeptidation plays an essential role in the EPM reaction. Antigenic character of the EPM- products was investigated in vitro by competitive indirect ELISA. Enzymatic peptide modification with methionine enrichment seems to be an efficient method for the reduction of the antigenic/potential allergenic character and for the improvement of the nutritive value of buffalo and cow milk caseins.

Restricted access
Acta Alimentaria
Authors:
C. Cuadrado
,
É. Gelencsér
,
M. M. Perdosa
,
G. Ayet
,
M. Muzquiz
,
A. Puszati
,
György Hajós
, and
C. Burbano

The effect of germination conditions on the lectin of Lens culinaris var. Magda 20 seeds was studied. The seeds were germinated at 20 °C under different conditions of watering and light and for different periods of time. The seed lectin was assayed by haemagglutination and quantified by competitive ELISA. Changes in lectin content during germination were also monitored by SDS-PAGE and immunoblotting. Haemagglutinating activity and lectin content in the seeds were not changed during the first three days regardless of the conditions of the germination. However, lectin concentration was significantly higher after six days of germination; relative lectin levels being particularly high when germination was carried out in the light and with daily watering. The results of SDS-PAGE and immunoblotting have also shown that the lectin was not degraded during the first six days of germination however, other storage-proteins were broken down by proteolysis.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors:
Ildikó Takács
,
Szabolcs Horváth
,
Borbála Balatonyi
,
Szaniszló Jávor
,
Ágnes Molnár
,
Sarolta Gáspár
,
Rebeka Hajós
,
Ágnes Meczker
,
János Lantos
,
Erzsébet Rőth
, and
György Wéber

Absztrakt

Bevezetés/célkitűzés: A hasfali sérvek laparoscopos megoldásában a sebészi háló intraperitonealis pozícióban kerül beültetésre. Állatmodellekben és a humángyakorlatban egyaránt ígéretesek a kombinált, többrétegű hálók. Jelen kísérlet célja két eltérő szerkezetű, szilikonbevonatú polipropilén háló biológiai viselkedésének összehasonlítása volt. Anyag és módszerek: Új-zélandi fehér nyulak hasfalán egy 3 × 4 cm nagyságú, teljes vastagságú hasfaldefektust készítettünk, melyet összetett hálóval fedtünk. 20 állatba a felszínén lamináris szilikonréteggel bevont hálót (LSPP), a másik 20 nyúl esetében szilikonnal impregnált polipropilén filamentumból szőtt hálót (MSPP) ültettünk be. Az intraperitonealis adhaesioképződés mértékét és a hálók beépülését vizsgáltuk. Immunhisztokémiai módszerrel az osztódó sejtek jelenlétét és eloszlását az idegen anyag környezetében (Ki-67), az érújdonképződést (VEGF) és a kialakuló neoperitoneum-réteget (CK) vizsgáltuk, scanning elektronmikroszkóppal a halók felszínét tanulmányoztuk. Eredmények: Az intraperitonealis adhaesioképződés mértéke az első héten nem mutatott eltérést, míg a harmadik héten az LSPP szignifikánsan kevesebb kitapadást generált. A Ki-67 antitest jelölés szignifikánsan alacsonyabb aktivitású volt a makroporózus hálók csoportjában. Ugyanebben a csoportban a VEGF pozitivitás időarányosan nőtt, míg az LSPP esetében nem változott. A vékony neoperitoneum-réteg csak a makroporózus háló felszínén volt szövettanilag kimutatható (CK jelölés), az LSPP esetében hiányzott. Következtetések: A sebészi háló alapanyaga és textúrája is meghatározó szerepet játszik a befogadó szövetbe történő integrációban, mely arányos a kiváltott idegentest-reakcióval.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Károly Könyves
,
Zoltán Engert
,
István Molnár
,
Éva Pánykó
,
László Varga
,
József Farkas
,
Endre Márkus
,
György Hajós
,
Sándor Scheid
, and
Ildikó Rajnai

A sebészi kezelés az egyetlen bizonyított kuratív eljárás a vesesejtes rák gyógyításában. A szervmegtartó veseműtétek megfelelő indikáció mellett végezve hasonlóan jó recidívamentes és hosszú távú túlélési arányokat biztosítanak, mint a radikális műtétek. Célkitűzés: Közleményünkben az elmúlt 9 év során végzett szervmegtartó veseműtétekkel szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be, meghatározzuk az egyes műtéti indikációk típusát és arányát, a malignus vesedaganatok szövettani megoszlását, a szövődmények és a daganatmentes túlélési arányokat. Módszer: Retrospektív vizsgálattal 1999 és 2008 között, 33, szervmegtartó veseműtéten átesett T1 stádiumú vesedaganatos beteg adatait elemeztük. Az utolsó betegállapot-felmérést 2009 márciusában végeztük. Az átlagos utánkövetési idő 4,64 év volt. Eredmények: A betegek 82%-ánál elektív, 3%-ánál relatív és 15%-ánál abszolút indikációval végeztük a műtétet. Az átlagos vesetumorméret 2,86 cm volt. A malignus szövettani elváltozások közül világos sejtes veserák 94%-ban, papilláris veserák 6%-ban igazolódott. Az 1 és 5 éves daganatspecifikus túlélés esélyét 93,8%-nak találtuk. Posztoperatív szövődmény miatt 3 esetben kellett nephrectomiát végeznünk (vérzés, urinoma). Következtetés: Megállapításunk szerint a szervmegtartó veseműtét aT1a stádiumú vesedaganatok esetében biztonsággal alkalmazható, kiváló hosszú távú daganatspecifikus túlélést biztosít.

Restricted access