Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for

  • Author or Editor: György Kiss x
Clear All Modify Search
Author: György Sámsondi Kiss

Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I-II. kötet.Összesen 1250 oldal, 9500 címszó; külön internetes kiadás, 350 szerző-címszóíró. Akadémiai Kiadó, Budapest 2002

Restricted access
Authors: Emese Kiss, Csaba György Kiss and Gyula Poór

A szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség együttes jelentkezése a háttérben zajló immunológiai és hormonális tényezők egymásra hatása következtében megváltoztatja mind az autoimmun kórkép, mind a terhesség lefolyását. Mivel az autoimmun betegek többnyire nők, sokszor fiatalok, fogamzóképes korban vannak és gyereket szeretnének, egyre inkább fel kell készülnünk erre a speciális helyzetre. Az elmúlt 30 évben jelentősen változott e betegek gyerekvállalásának a megítélése. Míg korábban szisztémás lupus erythematosusban a terhesség alatt és után akár 50%-ban is fellángolt a betegség, ez az arány az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Sokkal nagyobb gondot fordítunk arra, hogy a betegség a fogamzáskor ne mutasson aktivitást, ilyen esetben legalább felére csökken a betegség fellángolásának veszélye. A jobb eredményekhez hozzájárul a gondosabb betegvezetés, a kortikoszteroid megfontoltabb használata is. Antifoszfolipid-szindrómában adekvát antithromboticus kezelés hatására szignifikáns mértékben javult a sikeresen kiviselt terhességek aránya. Rheumatoid arthritisben a methotrexat bátrabb használata, a tumornekrózis-faktor-alfa-gátlók alkalmazása megváltoztatta a betegség természetes lefolyását, egyre több beteg kerül remisszióba. Ez közvetett módon a terhesség vállalását, kiviselését is kedvezően befolyásolja. Jelen tanulmányban a szerzők áttekintik a gyakoribb szisztémás autoimmun betegségek és a terhesség kapcsolatát, valamint a terhesség alatt alkalmazható gyógyszeres kezelés lehetőségeit. Orv. Hetil., 2011, 152, 1715–1723.

Open access

Az autoimmun kórképek általában a ritka kórképek közé tartoznak, de vannak népbetegségnek számító kórformák is. Jelen munkában a szerzők azt elemzik, hogy növekszik-e az autoimmun betegek száma és az autoimmun betegségek előfordulási gyakorisága. Adott kórképen belül a betegek száma növekszik részben az incidencia valós növekedése következtében, amelyet főként az epigenetikus tényezők határoznak meg. Másrészről az incidencia növekedését eredményezi a diagnosztikai lehetőségek javulása, a pontosabb klasszifikációs rendszerek kidolgozása és a labordiagnosztikai lehetőségek finomabbá válása. Ezáltal az enyhébb és atípusos kórformák is felismerésre kerülnek. A prevalencia növekedése is nyomon követhető az immunszuppresszív kezelési lehetőségek bővülése és ennek következtében a túlélés javulása révén. Az egyedi betegségeken túl egyre több kórképről derül ki, hogy autoimmun folyamatok állnak a hátterében, és egyre több új autoimmun kórkép került leírásra. Ennek következtében az autoimmun betegségek száma nő, ezáltal az autoimmun betegek száma is tovább emelkedik. Emiatt és e betegségek krónikus, általában rokkantságot vagy csökkent munkaképességet eredményező volta miatt is mind nagyobb szakmai és társadalmi odafigyelést tesznek szükségessé az autoimmun betegségek és igényelnek az autoimmun betegek.

Restricted access
Authors: Éva Pállinger, Gergely Attila Kiss and György Csaba

Cells of the immune system synthesize, store, and secrete polypeptide and amino acid type hormones, which also influence their functions, having receptors for different hormones. In the present experiment immunophenotyped immune cells isolated from bone marrow, thymus, and peritoneal fluid of mice were used for demonstrating the adrenocorticotropic hormone (ACTH) and triiodothyronine (T3) hormone production of differentiating immune cells. Both hormones were found in each cell type, and in each maturation state, which means that all cells are participating in the hormonal function of the immune system. The lineage-independent presence of ACTH and T3 in differentiating hematopoietic cells denotes that their expression ubiquitous during lymphocyte development. Higher ACTH and T3 content of B cells shows that these cells are the most hormonally active and suggests that the hormones may have an autocrine regulatory role in B cell development. Developing T cells showed heterogeneous hormone production which was associated with their maturation state. Differences in the hormone contents of immune cells isolated from different organs indicate that their hormone production is defined by their differentiation or maturation state, however, possibly also by the local microenvironment.

Restricted access
Authors: Károly Bezdek, Károly Böröczky and György Kiss

Summary  

The notion of successive illumination parameters of convex bodies is introduced. We prove some theorems in the plane and determine the exact values of the successive illumination parameters of spheres, cubes and cross-polytopes for some dimensions.

Restricted access

Az antibiotikum-érzékenység az eradikációs kezelés sikerének fontos meghatározója. Célkitűzés: A dolgozat célja a clarithromycin-rezisztencia gyakoriságának meghatározása és a magyarországi adatok áttekintése. Módszer: A) Gasztroenterológiai szakrendelésen vizsgált 238, véletlenszerűen kiválasztott eset biopsziás anyagából fluoreszcens in situ hibridizációval határozták meg a Helicobacter pylori törzs elsődleges és másodlagos clarithromycin-rezisztenciájának gyakoriságát és annak összefüggését a demográfiai adatokkal. B) Az 1995–2006 közötti irodalomból meghatározták a chlarithromycin-rezisztencia gyakoriságát, jellegét és időbeli változását. C) Elemezték a clarithromycin forgalmi adatait. Eredmények: A) A primer clarithromycin-rezisztencia gyakorisága 17,3%, amely az esetek 47,4%-ában teljes, 52,6%-ban részleges. A másodlagos rezisztencia gyakorisága 55,5%-os. A primer rezisztencia és az életkor ( r = 015), női nem ( r = 0,10) és a dohányzás ( r = 0,16) között gyenge, de pozitív összefüggést észleltek. B) A hazai irodalomban 8 dolgozatban 775 betegben mérték fel az antibiotikum-érzékenységet. A fenotípusmódszerekkel észlelt elsődleges rezisztencia 3,9%, míg fluoreszcens in situ hibridizációval országosan 17,0%-os rezisztenciát észleltek. Az eredmények között regionális különbségek vannak. A másodlagos rezisztencia országos aránya 53,5% fenotípus-, 49% genotípusmódszerrel. C) 1993 és 2005 között a clarithromycin forgalma ötszörösére emelkedett. Megbeszélés: A fluoreszcens in situ hibridizációval vizsgált primer rezisztencia hazai prevalenciája lényegesen magasabb a fenotípusmódszerek arányánál. A jelenség feltételezhetően összefügg a makrolidok fokozott használatával.

Restricted access
Authors: Balázs Csikós, György Kiss, Konrad Swanepoel and P. Oloff de Wet

Abstract  

A family {A i | iI} of sets in ℝd is antipodal if for any distinct i, jI and any pA i, qA j, there is a linear functional ϕ:ℝd → ℝ such that ϕ(p) ≠ ϕ(q) and ϕ(p) ≤ ϕ(r) ≤ ϕ(q) for all r ∈ ∪iI A i. We study the existence of antipodal families of large finite or infinite sets in ℝ3.

Restricted access

Absztrakt:

A 2-es típusú diabetes mellitus (2TDM) kezelése terén új antidiabetikumok váltak elérhetőkké. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjük a 2TDM gyógyszeres kezelési szokásainak változását 2001–2014 között. A vizsgálatot az Országos Egészségügyi Pénztár adatbázisának elemzésével végeztük. Az újonnan felismert 2TDM éves előfordulása 75 700 esetről 33 700 esetre csökkent. A 2TDM prevalenciája fokozatosan emelkedett, majd később stagnáló jellegűvé vált (2014-ben 727 000 eset). A szulfonilurea-monoterápia gyakorisága 64%-ról 35%-ra csökkent, a metformin-monoterápia gyakorisága 19%-ról 42%-ra nőtt. Gyógyszeres kezelés szükségessége esetén 2014-ben a metformin volt a leggyakrabban választott első készítmény (66%), ezt követte a szulfonilureák választása (16%). Első alkalommal DPP-4-gátlót 20 362 beteg, GLP-1-mimetikumot pedig 4996 beteg kapott 2014-ben. Öt évvel a szulfonilureakezelés megkezdése után (2010–2014 között) metforminra gyakrabban volt szükség második szerként (39,0%), mint a szulfonilureára öt évvel a metforminkezelés megkezdése után (22,9%). Az antidiabetikumok felírási szokásai az évek során megváltoztak, követve a szakmai irányelvek ajánlásait. Várható, hogy a terápiás szokások a közeljövőben tovább módosulnak. Orv Hetil. 2017; 158(20): 770–778.

Open access
Authors: Márta Balogh, Krisztina Miró, Ágnes Dalmadi, Gábor Deák, Tünde Petrovics, Brigitta Dudás, Péter Kiss, Júlia Jakab and György Kiss

A monogenic recessive Fusarium resistance determinant was identified in a diploid Medicago sativa population. The Fusarium susceptible and resistant phenotypes of the individuals in an F2 segregation population was inferred from a biological test using injured root test. The resulting phenotypes were used to position the Fusarium resistance determinant on linkage group 6 of the Medicago sativa genetic map. Using the DNA based molecular markers genome walk was initiated from both sides of the genetic region constructing two contigs which are about 0.5 centiMorgan (∼500 kilobasepairs) apart. The introduction of this genetic determinant into tetraploid alfalfa cultivars was unsuccessful since only triploid and pentaploid hybrids could be recovered from the 4×-2× crosses. The isolation of the gene and establishment of the function of this recessive Fusarium determinant is under progress.

Restricted access

The Performance of Local Health Provision Networks

The Case of the Hungarian Managed Care Organizations

Authors: Viktória Bodnár, Dávid Dankó, György Drótos, Norbert Kiss, Márk Molnár and Éva Révész

Public management literature, using network theories, is basically directed at examining and explaining how policy networks work. Much less attention is paid to analyze local service provision networks. In our paper we explore how a network management model can be used to describe local health provision networks, how the performance of local networks is influenced by network characteristics, and how these local networks can be connected to policy networks. We use the framework created by Benson (1975; 1982) and “rediscovered” by Hudson (2004) to examine the case of Hungarian managed care organizations. We find that this model can be applied to examine the perform­ance of local service provision networks as well as the policy level factors behind them.

Restricted access