Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for

  • Author or Editor: György Miklós Buzás x
Clear All Modify Search

Introduction: The eradication of Helicobacter pylori infection is of importance in Hungarian health care system. Aims: The aims of the Ph. D. thesis are: 1. The primary, second- and third-line eradication of Helicobacter pylori in outpatient practice; 2. Meta-analysis of the Hungarian and European eradication results; 3. The assessment of the quality of life in functional dyspepsia. Methods: 1. Six primary regimens were evaluated in 3 open, controlled, prospective, single-center trials in duodenal ulcer patients. The regimens given were: a) omeprazole, amoxicillin, metronidazole, n = 48; b) omeprazole, clarithromycin, tinidazole, n = 52; c) pantoprazole, amoxicillin, clarithromycin, n = 48; d) ranitidine bismuth citrate, clarithromycin, n = 51; e) lansoprazole, amoxicillin, clarithromycin, n = 60, and f) ranitidine bismuth citrate, clarithromycin, metronidazole, n = 61 cases). Regimens c) and f) were given in a cross-over manner as second-line treatment in 134 cases. Pantoprazole-based quadruple therapies containing either nitrofurantoin or bismuth subsalicylate were given as third-line regimens in 41 cases. 2. The meta-analysis of the Hungarian full papers and abstracts published between 1993 and 2002 and that of the European abstracts published between 1997 and 2004 at the European Helicobacter Study Group, United European Gastroenterology Week, Digestive Disease Week and World Congresses of Gastroenterology meetings was performed. The pooled eradication rates and combined odds ratios were calculated in groups of similar regimens. 3. The quality of life was assessed by the Functional Digestive Disorders Quality of Life Questionnaire in 123 healthy subjects and patients with Helicobacter pylori positive ( n = 101) and negative ( n = 98) functional dyspepsia patients, treated by regimen c) or cisapride. Results: The eradication rates on an intention-to-treat basis were: a) 51.2%, b) 72.3%, c) 80.8%, d) 80.3%, e) 78.3%, f) 78.7%. Regimens c) and f) given as second-line treatment achieved 65.2%, and 60.3%, respectively. Quadruple treatments obtained 61.9% and 55.0% as third-line therapies. 2. The meta-analysis showed that proton pump inhibitor/ranitidine bismuth citrate based primary triple therapies achieved eradication rates > 80% both in Europe and Hungary. Regimens containing clarithromycin and amoxicillin obtained eradication rates of 81.5% in Hungary and 79.6% in Europe. Combination of clarithromycin and a nitroimidazole was efficient in 82.8% and 84.2%. 3. The quality of life was impaired in functional dyspepsia. Eradication or prokinetic treatment improved significantly ( p = 0.0001) the quality of life after 6 weeks and 1 year. The effect size at 6 weeks was 1.48 and 1.35. Conclusions: Proton pump inhibitor/ranitidine bismuth citrate-based primary therapies achieve eradication rates around 80% in outpatients care setting. Second- and third-line regimens were less efficient. The meta-analysis of the Hungarian and European results proved the validity of the Maastricht consensus statements. Impairment of the quality of life in functional dyspepsia is improved by eradicating the infection or prokinetic therapy.

Restricted access

A szerző a probiotikumok történetének áttekintése után az újabb genetikai kutatások alapján ismerteti az emberi bélflóra kialakulását és a főbb probiotikumok mikrobiológiai jellegzetességeit. Az utóbbi években kiterjedtek a probiotikus kezelések indikációi az emésztőszervi betegségekben. A szerző metaanalízisek alapján elemzi a probiotikus kezelés eredményeit egyes kórképekben. A probiotikumok hatásosak az antibiotikum-asszociált hasmenések és a Clostridium difficile okozta kórképek megelőzésében és kezelésében. A Helicobacter pylori eradikációs kezelésében a Lactobacillus, Bifidobacterium és Saccharomyces boulardii tartalmú készítmények 5–10%-kal növelik a sikeres kezelések arányát és csökkentik a mellékhatások gyakoriságát. Irritábilis bél szindrómában egyes tünetek gyakoriságát és súlyosságát csökkentve javíthatják az életminőséget. Colitis ulcerosában hatékonyságuk bizonyított, Crohn-betegségben még igazolásra vár. Az eredmények értelmezését nehezíti a tanulmányok heterogenitása, az alacsony betegszám és a probiotikumok sokfélesége. A Maastricht IV/Firenze konszenzuson kívül a probiotikumok alkalmazásáról más betegségekben konszenzus még nem született. Javasolt, hogy minden kórképben azon törzset tartalmazó probiotikumot adják, amelynek hatása bizonyított. A kevert törzsek hatása nincs kiértékelve. A szerző áttekinti a probiotikumok ritka, de néha súlyos mellékhatásait. Magyarországon több probiotikum kapható vény nélkül a gyógyszertárakban: használatuk empirikus. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem engedélyezte a probiotikumok gyógyszerré minősítését, mivel nem látja bizonyítottnak, hogy e készítmények megelőznek vagy gyógyítanak bármilyen betegséget. További kutatások szükségesek a probiotikumok evidenciákon alapuló használatának kiértékelésére és a konszenzusok megfogalmazására. Orv. Hetil., 2013, 154, 294–304.

Restricted access

Az Orvosi Hetilap 1948 és 1989 között az előző időszakhoz képest jelentősen több gasztroenterológiai tárgyú publikációt közölt. Az ismeretek elsősorban angol közvetítéssel kerültek a magyar szakirodalomba. Célkitűzés: Az Orvosi Hetilap ban 1989 és 2008 között megjelent gasztroenterológiai tárgyú publikációk kiértékelése. Módszer: A szerző manuális módszerrel áttekintette a folyóirat 1989 és 2008 közötti évfolyamait. A gasztroenterológiai tárgyú eredeti közleményeket, lapszemléket és könyvismertetéseket azonosította és azokból adatbázist készített. A publikációkat tematikai csoportokba sorolta és arányukat meghatározta. Az eredményeket összehasonlította az 1948 és 1989 közötti időszak publikációs tevékenységével. Részletesen áttekintette a laparoszkópos sebészet, a májátültetés és a genetikai ismeretek recepcióját az Orvosi Hetilap ban. Eredmények: 1989 és 2008 között az Orvosi Hetilap ban 2817 gasztroenterológiai tárgyú dolgozat jelent meg (1067 eredeti közlemény, 1698 folyóirat-referátum, 52 könyvismertetés), ez az összes közlemény 10,1%-a. Az előző korszakhoz képest a gasztroenterológiai tárgyú közlemények száma nem változott (p = 0,82), a folyóirat-referátumok (p = 0,006) és könyvismertetések száma jelentősen csökkent (p = 0,01). 2007-től megjelent az Orvosi Hetilap online változata és a Hungarian Medical Journal . A 1989 és 2008 között legtöbbet a máj (17,8%) és epeutak betegségeivel (4,31%), ezen belül a vírusos hepatitisekkel foglalkoztak (7,0%). Laparoszkópos sebészettel 27 (1,8%), májátültetéssel 39 (2,6%), genetikával 61 (4,0%) közlemény foglalkozott. Százharmincegy szakfolyóiratot szemléztek, a gasztroenterológiai tárgyú folyóirat-referátumok száma az előző időszakhoz képest csökkent (p = 0,006). A referátumok 65,4%-a magfolyóiratokban jelent meg. Az angol nyelvű lapok aránya 62,4%, a lapszemlék 31,5%-a német, 1,69%-a francia forrásból táplálkozik, tehát az angol dominancia erősödött. A könyvismertetések száma 211-ről 52-re csökkent (p = 0,01). A laparoszkópos sebészetben elsősorban a cholecystectomiával szerzett tapasztalatokat ismertették. A májátültetés kérdéskörének fő fóruma az Orvosi Hetilap volt. A 2000-es években az egyetemi centrumokban működő munkacsoportok ismertették az emésztőszervi betegségek genetikai kutatásait. Következtetés: Az utóbbi két évtizedben az Orvosi Hetilap sikerrel látta el hagyományos feladatát a hazai orvosok szakmai tájékoztatásában, emellett fontos szerepet vállalt a kortárs gasztroenterológia új vívmányainak (laparoszkópos sebészet, májátültetés, genetika) ismertetésében.

Restricted access
Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A laktázgén promóterében a C/T13910-fenotípusok prevalenciájának vizsgálata és a születésikohorsz-jelenség tanulmányozása laktózintolerancia tüneteivel rendelkező betegekben. Módszer: A 2010 és 2017 között végzett tanulmányba 1266 beteg került. A C/T13910-fenotípusokat polimeráz-láncreakcióval határoztuk meg. A betegekből 5 éves születési kohorszokat alakítottunk ki, és a fenotípusok gyakoriságát azokon belül kiszámítottuk. Eredmények: A CC, TC és TT fenotípusok gyakorisága 43,1%, 44,3% és 12,6% volt. A CC-fenotípus prevalenciája nőkben nemlineárisan fokozatosan emelkedett, az 1939 előtt született egyénekben észlelt 9,13%-ról az 1995 után születettekben 37,7%-ra. Következtetés: A laktázgén promóter CC-fenotípusának prevalenciája nőkben fokozatosan növekedett, jelezve a hormonális hatások jelentőségét a születésikohorsz-jelenségben. Orv Hetil. 2019; 160(14): 549–554.

Restricted access

A szerző az utóbbi 2 év Helicobacter pylori-kutatás eredményeit tekinti át. A genetikusok több mint ezer mikro-RNS közül azonosítottak néhány csoportot, amelyek gyomorrákban vagy rákmegelőző állapotokban túl- vagy alulszabályozottak: ezek lehetnek a jövő markerei vagy terápiás célpontjai. A metaanalízisek 95 közleménnyel gazdagodtak: több dolgozatban kimutatták a Helicobacter pylori és a nyelőcső-, vastagbél-, hasnyálmirigy- és májrák asszociációját, bár a kapcsolat ezek egyikében sem olyan erős, mint a fertőzés és a gyomorrák kapcsolata. Az Epstein–Barr-vírus a gyomorrákok 10%-ában mutatható ki; a fertőzés gyakoriságát normális nyálkahártyában, krónikus gastritisben és peptikus fekélyben jelenleg kutatják. Az eradikációs kezelések eredményei gyakran elégtelenek: néhány módszer kerül bemutatásra, amelyekkel azokat optimalizálni lehet. 2013-ban az Európai Helicobacter Munkacsoport kezdeményezte egy páneurópai regiszter összeállítását: eddig 5792 beteg adatait regisztrálták, kimutatva, hogy több terápiás módszer nem elég hatékony. 2013-ban indult útjára az Egészséges Gyomor Kezdeményezés azzal a céllal, hogy az egészséges egyénekben és gyomorbetegségekben végzett kutatásokat világszerte támogassák, hogy azok mielőbb alkalmazásra kerüljenek. Orv. Hetil., 2015, 156(6), 203–210.

Restricted access

Absztrakt

A fruktóz gyümölcsökben és zöldségekben természetesen előforduló monoszacharid. Az utóbbi évtizedekben világszerte jelentősen megnövekedett a fruktóz bevitele, elsősorban az üdítőitalokban használt magas fruktóztartalmú kukoricakeményítő szirup által. Fogyasztásában Magyarország az Egyesült Államok után az „előkelő” 2. helyen áll. A fruktóz a 2-es és 5-ös glükóztranszporter fehérje révén szívódik fel a bélből és jut a vérből a májba, ahol előbb fruktóz-1-foszfáttá, majd fruktóz-1,5-difoszfáttá alakul, amely gliceraldehidre és dihidroaceton-foszfátra bomlik, amik bekapcsolódnak a glikolízisbe, triglicerid- és húgysavképződésbe. A fruktózintolerancia prevalenciája világszerte széles keretek között ingadozik. A fruktózérzékenység tünetei hasonlóak a tejcukor-érzékenységhez. A fruktózmalabszorpciót hidrogénkilégzési teszttel vizsgálják. A fructosaemia meghatározása költséges és körülményes. A fruktózmalabszorpció fokozza az intestinalis motilitást és szenzitivitást, elősegíti a bakteriális biofilm képződését, prebiotikumként szolgál a bélflóra számára, részt vesz a gastrooesophagealis reflux és irritábilis bél kialakulásában. A fruktózfogyasztás elősegíti a fogszuvasodást, a nem alkoholos zsírmáj képződését, és feltételezik szerepét a daganatképződésben is. A fruktózintolerancia kezelésében a fruktózfogyasztás egyénre szabott csökkentése és a FODMAP diéta ad kedvező választ. A xilóz-izomeráz enzim tünetileg hatásos. Orv. Hetil., 2016, 157(43), 1708–1716.

Restricted access

Absztrakt

A szerző a laktózintolerancia, a kalcium- és D-vitamin-anyagcsere és az osteoporosis összefüggéseit foglalja össze. A laktózintolerancia egyes betegcsoportokban fokozza az alkar- és csípőtörések kockázatát. Néhány népcsoportban összefüggés van a laktázgén genotípusa és a töréskockázat között. A kalcium- és D-vitamin-pótlás növeli a csontok ásványianyag-mennyiségét, ezért e vitaminok fogyasztása indokolt gyermekeknél, terhességben, a szoptatás alatt, illetve a menopauza után. A tej és tejtermékek fogyasztása növelheti a petefészekrák kockázatát. Finneknél a laktázgén CC genotípusa növelte, brit, spanyol és olasz egyéneknél nem befolyásolta a colorectalis rák kockázatát. Egyéni érzékenység alapján a gyógyszerekben lévő kis mennyiségű (10–750 mg) laktóz is okozhat tüneteket. A közhiedelemmel és a reklámmal ellentétben a kontrollált tanulmányok sem a diéta, sem az enzimpótlás, sem a probiotikumok hatását nem igazolták az evidenciák színvonalán. Mivel elfogadott irányelvek nincsenek, a tejcukor-érzékenység egyénre szabott terápiája választandó. A fokozódó érdeklődés ellenére a laktózintoleranciában még sok ismeretlen tényező hatását kell tovább kutatni. Orv. Hetil., 2015, 156(43), 1741–1749.

Restricted access

Absztrakt

A tejcukor-érzékenység a leggyakoribb felszívódási zavar. A szerző a betegség történetének ismertetése után leírja a laktózintolerancia megjelenését a fajfejlődés során, majd vázolja a laktóz biokémiai jellegzetességeit. Az emberi és bakteriális laktáz enzim tulajdonságainak ismertetése után az epidemiológiai részben kitér a kórkép egyenlőtlen földrajzi eloszlására, régebbi és jelenlegi hazai elterjedésére. A felnőttkori laktózintoleranciát a 2. kromoszómán található laktáz gén felett elhelyezkedő MCM6 gén polimorfizmusa okozza: meghatározása polimeráz láncreakcióval lehetséges. A tejcukor-érzékenység extraintestinalis tünetei kevésbé ismertek. Az invazív diagnosztikai módszerek (laktázaktivitás mérése vékonybél-biopsziából, laktóztolerancia-teszt) bár pontosak, átadták helyüket a nem invazív módszereknek: a H2-kilégzési teszt arany strandardnak számít. A genetikai tesztet egyre kiterjedtebben használják hazánkban is, és a közeljövőben a metánkilégzési teszt is elérhető lehet. A tejcukor-érzékenység társulhat gyulladásos bélbetegségekkel, lisztérzékenységgel és irritábilis bél szindrómával: meg kell állapítani, hogy létezik-e patogenetikai összefüggés e betegségek között a helyes diéta és terápia megválasztása céljából. Orv. Hetil., 2015, 156(38), 1532–1539.

Restricted access