Search Results
You are looking at 1 - 9 of 9 items for
- Author or Editor: György Révész x
- Refine by Access: All Content x
A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód (bántalmazás, elhanyagolás) gyakorisága és következményei a felnőtt világ folyamatos problémái világszerte. A fejlődési pszichopatológia a biológiai, pszichológiai és szociális tényezők kölcsönhatásainak tanulmányozása révén egyre pontosabb képet nyújt az elhanyagolt és bántalmazott gyerekek adaptációs erőfeszítéseiről, azokról a egyedfejlődési útvonalakról, ahol az eltérések (érzelemszabályozás, kötődés, társas viselkedés stb.) hátterében fontos szempont a rossz bánásmód időpontja, súlyossága, időtartama a gyermek életében. Ez az integratív szemlélet bepillantást nyújt a tünetképződés vs. alkalmazkodási erőfeszítések dinamikájába, a rossz bánásmód transzgenerációs következményeibe éppúgy, mint a kockázati vs. kompenzációs faktorok ismeretében a prevenció szélesebb lehetőségeibe.
Az emberi arc fizikai megjelenésének vizsgálata - az arc jellemző vonásainak és a pszichológiai karakter/személyiségvonások lehetséges összefüggéseinek feltárása - az antropológiában, néprajz-ban, irodalmi karakterek megformálásában, valamint a pszichológia tudomány előtti időszakától napjainkig az érdeklődés fókuszában áll. A fiziognómiai kutatások eredményei azonban jórészt az arcvonásokra, arcvonásmintázatokra épülő attribúcióknak bizonyultak, míg azok a vizsgálatok, amelyek fényképekről arcvonások és személyiségvonások összefüggéseit kívánták feltárni, statisztika-ilag bizonytalanok. A fizikai vonzerő kutatásaiban újabban etológiai, szociobiológiai vizsgálatok sora tárt fel ered-ményeket az arc átlagos megjelenése, szimmetriája és a vonzerő összefüggéseiről. A Szondi-teszt képeinek vizsgálatáról igen kevés adat áll rendelkezésünkre. A képek vizuális jel-lemzőinek (megvilágítás, kontraszt, élesség, részletesség, raszter, mimika stb.) a választásokra gyako-rolt hatásairól csak tendenciaszerű összefüggést találtak. Szondi a képek választásában az ösztön-szükséglet - a tárgyak lewini felszólító jellegének megfelelő - dinamikáját tartotta a legfontosabb tényezőnek. Vizsgálatunkban a Szondi-képek metrikus adatainak arányszámaiban több tendenciaszerű kü-lönbséget, az aranymetszés szabálya szerint jelentős különbséget találtunk az átlagprofil szimpati-kus/antipatikus csoportja között.
Cél: A félelmet keltő helyzetek iránti fogékonyságot vizsgáljuk a szülői magatartásra való visszaemlékezés tükrében egészséges, fiatal felnőtt, egyetemi hallgatók körében. Célunk az elkerülő magatartással kísért félénkség családi szocializációs folyamatainak részleges feltérképezése. Esősorban a szülők nevelési attitűdjéről őrzött reprezentációk és az elkerülő magatartás kapcsolatát elemeztük. Módszerek: 305 egyetemi hallgató (140 nő és 165 férfi, átlagéletkor 22,0 ± 2,0) vett részt a vizsgálatban. Két önkitöltős kérdőívet használtunk: 1. Félelem Felmérő Kérdőív (Fear Survey Schedule – FSS) Agorafóbia-faktorának 13 állítása; 2. „Szülőkkel kapcsolatos gyermekkori emlékek” (Egna Minnen Betraffende Uppfostran – EMBU) kérdőíves értékelő lista, melynek célja, hogy a szülői nevelésre való visszaemlékezést értékelje. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy van összefüggés a félénkségre épülő elkerülés, agorafóbiás helyzetekkel kapcsolatos fokozott szenzitivitás és a szülői magatartással kapcsolatos emlékek között. Nemek tekintetében a szorongásos zavarok epidemiológiai adatainak megfelelően az agorafóbiás félelmek a lányok esetében statisztikailag szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő (β = –0,176; p = 0,005). A szülői magatartásmódok tekintetében az apa szerető magatartásának hiánya (β = 0,207; p = 0,011), illetve a túlvédő magatartás megléte érzékenyítő tényező (β = 0,214; p = 0,002); az anyai magatartás esetében az anya érzelmi elfogadó magatartása (β = 1,298; p<0,001) állt pozitív kapcsolatban a felnőttkori elkerülő magatartás kialakulásával az agorafóbiás aggodalmakat tartalmazó helyzetekben. Következtetések: Típusos agorafóbiás elkerülési mintázatok tehát nemcsak klinikai szintű szorongás esetében, de sajátos nevelési körülmények következtében egészséges személyeknél is megjelenhetnek. A nevelési körülményekkel kapcsolatos emlékezeti sémák befolyásolják a személyek élményfeldolgozási módjait. Számos érzékenyítő tényezőt azonban nem vizsgáltunk, és a normál személyek vizsgálata is határt szab az eredmények értelmezésének. A felvázolt elméleti modellek az elkerülő magatartás további vizsgálati alapját képezhetik.
Véleményünk szerint a különböző szorongásos tünetek jelentős része a környezet neuronális és kognitív reprezentációja során megjelenő zavarokra vezethető vissza. E zavarok térről való élmény és tudás reprezentációjában mutatkozó hibás beállítódásokban is tetten érhetők. A bemutatandó tanulmány a Tárgy Mentális Rotációs Teszt (TMRT), valamint a Kéz Mentális Rotációs Teszt (KMRT) segítségével, a szorongás azon összetevőit tárja fel, melyek összefüggést mutatnak a téri szignálok kezelésének zavaraival. A két teszt hasonló mentális rotációs, döntési és perceptuális folyamatokat igényel. A különbség közöttük a rotáció menetében megalkotott referencia keretek használatában van. Az TMRT esetében allocentrikus, KMRT esetében egocentrikus referencia keret működik aktívabban. A vizsgálatban 38 különböző szorongás értékekkel rendelkező személy vett részt. Eredményeink szerint, az allo cent ri kus és egocentrikus referencia használathoz különböző típusú szimptómák kapcsolódnak. Az allo centri kus referencia domináns használatához a „Mit csinálok a környezetemben?”, míg az egocentrikus referenciákkal dolgozó személyeknél az „Én milyen vagyok, hogyan értékelem magam?” típusú kérdés csoportokban azonosíthatók a szorongásos szimptómák. A mentális reprezentáció biológiai bázisát is be mutató interpretációink jelzik, hogy különböző típusú szorongáshoz különböző típusú téri referenciakeret és a hátterében álló különböző téri reprezentáció áll.Several symptoms encountered in psychological practice, such as anxiety, phobias, depression; they appear to involve abnormalities of the brain’s representation of the outside world. These phenomena undoubtedly include some underlying disturbances of the basic machinery of spatial perception, cognition, and knowledge representation. The aim of the research reported in this paper is to seek anxiety components which may play a role in spatial cognitive functions under different types of dynamic imagery task. The object mental rotation test (MRT) and the hand mental rotation test (HMRT) is frequently used to test the dynamic spatial imagery. The completion of the MRT supported by dominantly allocentric reference frame in contrast the HMRT supported by egocentric references. Studying of anxiety components of allocentric MRT and egocentric HMRT together, the analysis of the items of the anxiety and fear questionnaires show that MRT is connected with those items that give answer to „What does the person do?” question in an allocentric social surrounding. In contrast, at HMRT there are dominantly egocentric questions that show connections with the „What I am like?” type question. Our results demonstrate that different forms of anxiety are connected with preferency of special spatial representation type. We can say, there are a biological based allocentric and egocentric spatial reference balances, which determine the symptoms and cognitive contents of the different kinds of anxiety.
Absztrakt
A fejlődési diszlexia az olvasás elsajátításának zavara megfelelő életkori, intelligencia- és nevelési feltételek megléte mellett. Elméletei közül ismert a fonológiai sérülés; a gyors hallási feldolgozás feltevés; újabban a látási elmélet. A látási deficit származhat a bizonytalan binokuláris fixációból vagy pl. a gyenge konvergens/divergens szemmozgásból. A cerebelláris/automatizálódási feltevés szerint a diszlexiásoknál enyhe cerebellum sérülés van, amely különböző kognitív zavarokkal jár együtt. A magnocelluláris elmélet fő állítása, hogy az olvasási probléma nem nyelvi, hanem a vizuális/hallási magnocelluláris rendszer általános sérülésének következménye: csökkent a mozgásérzékenység és a kontrasztérzékenység.
Vizsgálatunkban a magnocelluláris sérülés feltevést, a koherens mozgásészlelés és a kontúrintegráció közötti kapcsolatot vizsgáltuk 61 fő gyengén olvasó és diszlexiás és 46 fő tipikusan fejlődő gyereknél. A koherens mozgásészlelés küszöbeit vizsgálva és kontúrintegrációs faladatban is szignifikáns különbségek mutatkoztak a gyengén olvasó (diszlexiás) és a kontrollcsoport között. További eredményünk szerint a gyengén olvasó (diszlexiás) csoportnál a koherens mozgásészlelési küszöb (összesített átlag) és a kontúr integrációs feladat teljesítménye korrelál, a tipikus fejlődésű, normál olvasási csoport esetében a korreláció nem szignifikáns.
A tehetség változó koncepciói
Changing Concepts Of Giftedness
Our study revolves around the concept of giftedness and the various factors that influence it, in a socio– historical and current context, following the definition of the phenomenon from ancient cultures to the present day, the consequences of its existence, its measurement possibilities and development. We explain the impact of intelligence, creativity, motivation, performance needs and other factors, how these processes and skills contribute (or not) to the development of giftedness. In the end, we will talk about a group of talents -the twice-exceptional talents -who need a great deal of help in getting their skills to the surface and consolidating in the most effective way.
The Performance of Local Health Provision Networks
The Case of the Hungarian Managed Care Organizations
Public management literature, using network theories, is basically directed at examining and explaining how policy networks work. Much less attention is paid to analyze local service provision networks. In our paper we explore how a network management model can be used to describe local health provision networks, how the performance of local networks is influenced by network characteristics, and how these local networks can be connected to policy networks. We use the framework created by Benson (1975; 1982) and “rediscovered” by Hudson (2004) to examine the case of Hungarian managed care organizations. We find that this model can be applied to examine the performance of local service provision networks as well as the policy level factors behind them.
