Search Results

You are looking at 1 - 2 of 2 items for

  • Author or Editor: György Surányi x
  • All content x
Clear All Modify Search

Looking back to the global financial crisis of 2008–2009, Hungary was among the first countries to be forced to make use of financial assistance from the EU and the IMF. The government, the MNB (the central bank of Hungary) as well as the domestic and foreign analysts cited the high public debt and the volume of unsecured foreign-currency loans as the main reasons for the crises. Though these were real weaknesses, this diagnosis was false as much as the following treatment. First and foremost, it was the inadequate level of foreign exchange reserves that made Hungary to request outside financial assistance.

The excessive fiscal tightening urged by the MNB only led to deepening of the crises. In general, the macropolicy – both fiscal and monetary policy – before, during and after the crises turned out to be painfully pro-cyclical. Due to the lack of sufficient reserves, the MNB became virtually powerless to intervene and could only watch from the side-lines as events unfolded. The orthodox mind-set after replenishing the forex reserves prevented it from implementing a broad scale of unconventional measures to ease the crises. The fiscal authority lost its capacity long before to reduce the severity of the crises. Thus, the excessive and incorrect structure of fiscal correction coupled with an unjustified orthodox monetary policy, the contraction of the Hungarian economy went much beyond the inevitable amount.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Jakó, Andrea Surányi, László Kaiser, Dóra Domokos, Róbert Gáspár, and György Bártfai

Bevezetés: Évi 100 ezer szülésre számítva hazánkban 4–5 ezer intrauterin növekedésben visszamaradt újszülöttel kell számolnunk, akik jelentős perinatalis morbiditást képviselnek. Célkitűzés: Kórosan kis súlyú újszülöttek köldökzsinórereinek és méhlepényének patológiai és gyógyszerhatástani összehasonlítása kontrollterhességekével. Módszer: A Szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán vett köldökzsinórmintákat eset- és kontrollcsoportra osztották. A méhlepényeredésnél a köldökzsinórból két darab 10 cm-es mintából egyet 24 órán belül tápoldatban tárolva szervfürdőben dolgoztak fel. A méhlepény és a zsinór további darabjának jellemzőit a Royal College of Pathologists 2011-es protokollja alapján rögzítették. Eredmények: Az érgyűrűk standard alaptónusának beállítását követően oxitocin és dezmopresszin hatására, a várttól eltérően, egyik csoportban sem történt érösszehúzódás. A patomorfológiai és ultrahangvizsgálat adatai az eset- és normál kontrollcsoportban szignifikáns eltérést mutattak. Következtetések: Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a köldökerek sem oxitocin-, sem vazopresszinreceptort nem tartalmaznak. A kis születési súly hátterében a placenta elöregedése, a zsinór csökkent kanyarulatossága és a benne lévő kóros áramlás állhat. Orv. Hetil., 2014, 155(50), 1989–1995.

Restricted access