Search Results

You are looking at 1 - 10 of 11 items for

  • Author or Editor: György Végh x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Kutatási célunk a 2011 és 2015 közötti magyarországi szülések feldolgozásának segítségével gesztációs hetekre, nemekre, valamint egyes és többes terhességből született magzatokra bontott aktuális percentilistáblázat megalkotása. Emellett vizsgáltuk, hogy 1996 és 2015 között ötéves periódusokban hogyan változtak gesztációs hetenként az egyes és iker fiú- és leánymagzatok átlag születési súlyai. Módszer: A Magyarországon kötelezően kitöltendő és vezetett Tauffer-statisztika 2011 és 2015 közötti adatai alapján minden gesztációs héthez kiszámoltuk az 5, 10, 25, 50, 75, 90 és 95 percentilisértéket nemenként, egyes és ikerterhességek esetén. Vizsgáltuk továbbá a születési súlyok terhességi hetenkénti változását 1996 és 2015 között ötéves periódusokban. Eredmények: A 2011 és 2015 közötti élveszületések súly-percentilisértékeit grafikusan ábrázoltuk, és táblázatokban is összefoglaltuk. A vizsgált 20 év alatt az egyes terhességekben a 35–41. héten a születési súly 2011–2015-höz viszonyítva az 1996–2005-ig terjedő időszakban alacsonyabb volt (a legalacsonyabb 1996–2000-ben), míg a 2006–2010-es periódusban magasabb vagy hasonló volt (például a 38. héten a fiúknál 2011–2015-ben az átlagsúly 3249 g, 1996–2000-ben 34,3 [SE 3,0] g-mal, 2001–2005-ben 11,5 [2,9] g-mal kevesebb, 2006–2010-ben 18,1 [2,9] g-mal több). Az ikerterhességekben hasonló, de nem egyértelmű tendenciát figyeltünk meg a 35–38. heti születési súlyokban. Következtetés: Tekintettel a születési súlyok elmúlt 20 évben megfigyelt jelentős változására, szükséges az általában használt percentilistáblázat megújítása. A születési súlyok 1996 és 2010 között növekedtek, elsősorban az érett magzatok esetén, az ezt követő periódusban csökkenő vagy stagnáló tendencia figyelhető meg. Orv Hetil. 2019; 160(36): 1426–1436.

Restricted access

A decidualizáció klinikai vonatkozásai

Clinical aspects of decidualization

Orvosi Hetilap
Authors:
Vilmos Fülöp
,
Kornél Lakatos
,
János Demeter
,
György Végh
, and
Éva Pállinger

A sikeres fogantatás és terhesség elengedhetetlen összetevője a decidualizáció, amely az endometrium szerkezeti és funkcionális átalakulását jelenti. A folyamat magában foglalja a méhnyálkahártya szerkezeti változásait, a spirális arteriolák átalakulását, az endometriumban fellelhető, illetve később oda vándorló leukocyták számbeli és funkcionális adaptációját és a decidualis stromasejtek funkcionális és morfológiai változásait. A decidualizáció részeként az embrionális eredetű trophoblastsejtek szabályozott inváziót hajtanak végre az anyai eredetű szövetben, létrehozva a méhlepényt. A folyamat sikeréhez hozzájárul a trophoblastsejtek különleges antigenitása, illetve az immunológiai értelemben vett graft (magzat) és host (anya) között hormonok, citokinek és több receptor-ligand kapcsolat révén létrejövő kommunikáció. E folyamatok zavarai több, a fogamzást, beágyazódást és sikeres terhességet fenyegető kórkép alapját képezik, úgymint ismétlődő vetélés, praeeclampsia, méhen belüli sorvadás vagy koraszülés. Ebben a dolgozatunkban áttekintjük az élettani decidualizáció anatómiai, immunológiai és molekuláris alapjait, hogy aztán kitérjünk a szülészeti klinikumban előforduló gyakori kórképekre, melyek hátterében részben vagy egészen a decidualizáció valamely zavara állhat. Orv Hetil. 2022; 163(46): 1823–1833.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Végh
,
István László
,
Marianna Juhász
,
Mariann Berhés
,
Ákos Fábián
,
György Koszta
,
Csilla Molnár
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt:

2019 decemberében egy új típusú pneumoniajárvány kitöréséről számoltak be a kínai Wuhan városából, melynek kórokozója egy új koronavírus volt. A kezdetben állatról emberre terjedő betegség később emberről emberre is terjedt, világjárványt okozva. A vírus okozta betegség (COVID–19) a tünetmentestől az enyhe tünetekkel járón keresztül a súlyos, légzési elégtelenséggel, intenzív osztályos ellátást igénylő spektrumon keresztül változatos formában megjelenhet. Ez utóbbi betegcsoport ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Ezen összefoglaló célja az intenzív ellátást és légzéstámogatást/gépi lélegeztetést igénylő betegek ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni. Orv Hetil. 2020; 161(17): 678–684.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Ákos Fábián
,
István László
,
Marianna Juhász
,
Mariann Berhés
,
Tamás Végh
,
György Koszta
,
Csilla Molnár
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt:

Jelenleg a COVID–19 kezelésére bizonyítottan hatékony terápia nem áll rendelkezésre. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül az ilyen vonatkozásban leginkább vizsgált gyógyszerek kerülnek bemutatásra. A felsorolt terápiás lehetőségek mindegyike kísérletinek tekintendő ebben a fázisban. Tekintettel a járvány súlyos népegészségügyi hatásaira, illetve az intenzív osztályon kezelt COVID–19-betegek potenciálisan fatális kimenetelére, ’off-label’ alkalmazásuk mégis megfontolandó. Orv Hetil. 2020; 161(17): 685–688.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Tamás Végh
,
István László
,
Marianna Juhász
,
Mariann Berhés
,
Ákos Fábián
,
György Koszta
,
Csilla Molnár
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt:

A 2019 decemberében kitört koronavírus-fertőzéses világjárványban megbetegedettek ellátása jelentős terhet ró az egészségügyre. Nemcsak azért, mert a betegek egy része intenzív terápiás ellátást igényel, hanem mert a betegség bármely súlyossági formájában szenvedő betegeknek sebészi kezelésre is szükségük lehet. Ennek megoldása pedig jelentős kihívás elé állítja az aneszteziológusokat. Ezen összefoglaló a sebészi kezelést igénylő betegek aneszteziológiai és perioperatív ellátásának gyakorlati aspektusait hivatott bemutatni. Orv Hetil. 2020; 161(17): 692–695.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István László
,
Csilla Molnár
,
György Koszta
,
Tamás Végh
,
Ákos Fábián
,
Mariann Berhés
,
Marianna Juhász
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt:

A világunkon végigvonuló koronavírus-járvány számos kihívással szembesíti az egészségügyben dolgozókat. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződést generál, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés súlyos formája progresszív légzési elégtelenséggel jár, melynek ellátásában a korai endotrachealis intubáció és invazív gépi lélegeztetés elengedhetetlen. Az intubáció során fokozott a légúti aeroszolképződés veszélye, így magas az ellátó személyzet fertőződésének veszélye. Az előzőeken túl ezen betegeknél relatíve gyakori a nehéz légútbiztosítás is. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek légútbiztosításának specialitásairól, különös tekintettel az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjaira. Orv Hetil. 2020; 161(17): 696–703.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Mariann Berhés
,
Ákos Fábián
,
István László
,
Tamás Végh
,
Csilla Molnár
,
Béla Fülesdi
, and
György Koszta

Absztrakt:

A COVID–19-fertőzéses, kritikus állapotba került betegek körében a cardiorespiratoricus rendszer összeomlása a következő mechanizmusok útján történhet: (1) citokinvihar, haemophagocytosis – szeptikus sokk, (2) uralhatatlan hypoxaemia, (3) specifikus szervelégtelenségek, illetve többszervi elégtelenség részjelenségeként. Ebben az összefoglalóban a fenti állapotok ellátásának és megelőzésének jelenleg rendelkezésre álló terápiás opcióit tekintjük át. A szeptikus sokk kezelésére az utóbbi években egyre gyakrabban és biztató sikerességgel kerül alkalmazásra a citokinek eltávolítása CytoSorb-haemoperfusióval. A konvencionális, mechanikus lélegeztetéssel már nem kezelhető hypoxaemia esetén szóba jön az inhalált nitrogén-oxid (iNO), az inhalációs formában bejuttatott epoprosztenol és a venovenosus extracorporalis membránoxigenizáció (VV-ECMO). A többnyire késői fázisban fellépő szervelégtelenségek gyakori komponense az akut veseelégtelenség, amely a rendelkezésre álló folyamatos vesepótló kezelések valamelyikének indítását igényli. Orv Hetil. 2020; 161(17): 704–709.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
István László
,
Csilla Molnár
,
György Koszta
,
Tamás Végh
,
Ákos Fábián
,
Mariann Berhés
,
Marianna Juhász
, and
Béla Fülesdi

Absztrakt:

A koronavírus-pandémia számos kihívással szembesíti az egészségügyi ellátószemélyzetet. A vírus cseppfertőzéssel terjed, és magas a virulenciája, ezért minden olyan beavatkozás, mely légúti aeroszolképződéssel jár, potenciálisan veszélyezteti az ellátásban részt vevők egészségét. A koronavírus-fertőzés mortalitása akár 10% feletti lehet, ezért a COVID–19-betegek körében gyakori a reanimáció. A reanimáció során fokozott a légúti aeroszolképződés valószínűsége, így magas az ellátószemélyzet fertőződésének a veszélye. Cikkünk célja, hogy gyakorlatorientált áttekintést adjon a koronavírussal fertőzött betegek újraélesztésének specialitásairól. Orv Hetil. 2020; 161(17): 710–712.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: A káros gyógyszerkölcsönhatások kiszűrése az egészségügyi ellátás kötelezettsége. Az erre irányuló informatikai megoldások azonban egységes elvek és adatok hiányában ellentmondásokkal terheltek. Célkitűzés: Hazai és nemzetközi adatbázisok összehasonlító értékelése, ellentmondások megismerése az egységesebb szűrési szempontok kialakítása érdekében. Módszer: Négy magyar és két angol nyelvű weboldalt/szoftvert, valamint a készítmények alkalmazási előiratait vizsgálták. Az összehasonlítás 40 gyógyszer–gyógyszer és 8 gyógyszer–kiegészítő termék interakciós kapcsolat, valamint 8 minta esetelemzésével történt, amelyek 28 interakciós párt reprezentáltak. Eredmények: Az adatbázisok a vizsgált interakciók döntő részét jelzik, azonban a figyelmeztetések sok esetben nem nyújtanak elegendő segítséget a nem kívánt következmények megelőzéséhez. A hatóanyagpárok 70%-ánál tapasztaltak az adatbázisok között különbséget valamely vizsgált szempontból. Azonos hatóanyag különböző készítményeit vizsgálva 0–66,7%-ban fordultak elő eltérések. A kiegészítő termékeknél akár a 80%-ot is meghaladta a hiányos utalások aránya. Következtetések: A jelenlegi helyzetben előrelépést jelentene az ellentmondások tudatosítása, egységes osztályozási rendszer kialakítása. Az interakciók szakmai konszenzuson alapuló gyakorlati kezelésére ajánlások megfogalmazása időszerű. Orv. Hetil., 2015, 156(18), 720–730.

Restricted access

Az endometriosis és a mikrobiom

Endometriosis and microbiom

Orvosi Hetilap
Authors:
Vilmos Fülöp
,
Kornél Lakatos
,
György Végh
,
László Kalmár
, and
Éva Pállinger

Az endometriosis multifaktoriális betegség, melynek szűrése és kezelése komoly kihívások elé állítja a nőgyógyászokat. Jelenleg a hormonális kezelés – például GnRH-agonista injekciók, gesztagénimplantátumok – és az érintett szövet műtéti eltávolítása, illetve méretének csökkentése az endometriosis leggyakoribb kezelési módszerei. Jelenleg megbízható noninvazív módszerek hiányában az endometriosis igazolásának legbiztosabb módszere a műtéti feltárás. Kutatócsoportunk – részben saját eredményekre támaszkodva, részben széles körű irodalmi adatok alapján – arra a következtetésre jutott, hogy az alsó, illetve felső női genitalis traktus és a bél mikrobiomja kiemelkedő szerepet játszik az endometriosis kialakulásában. Az említett területek baktériumközösségének jelenleginél részletesebb feltérképezése fontos lépés lehet az endometriosis patomechanizmusának megértésében, és új diagnosztikai módszereket is biztosíthat a klinikum számára. A mikrobiom-vizsgálatok összehasonlíthatósága azonban megköveteli, hogy a jövőbeli, prospektív vizsgálatok során szigorú és standardizált módszertant alkalmazzanak annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a mikrobiom pontos szerepét a betegség patogenezisében, a klinikai kép formálásában és a terápia monitorozásában. Orv Hetil. 2024; 165(1): 3–13.

Restricted access