Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for

  • Author or Editor: Gyula †Pados x
  • All content x
Clear All Modify Search

A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a nagy kockázatú betegek jelentős része nem éri el az LDL-C-célértékeket, és az alkalmazott lipidcsökkentő kezelés ellenére az ajánlottnál magasabb trigliceridszinttel és alacsony HDL-C-szinttel is rendelkeznek. Célok: A szerzők a 2008. és 2009. évi felmérésekhez hasonlóan, a jelen vizsgálatban is a cardiovascularis eseményen átesett betegek dyslipidaemiájának kezelési stratégiáját elemezték. Módszerek: A MULTI GAP (MULTI Goal Attainment Problem) 2010 vizsgálatban standard strukturált kérdőívek segítségével 2332 beteg adatai kerültek feldolgozásra. Az elemzésben az összkoleszterin-, LDL-C- mellett a HDL-C- és atherogen koleszterin- (A-C), illetve a triglicerid-célértéket elérők aránya is kiértékelésre került. Eredmények: A vizsgált betegek 15%-a (n = 355) nem részesült lipidcsökkentő kezelésben. A szakorvosok által kezelt betegek 44%-a elérte a 2,5 mmol/l LDL-C-célértéket. A HDL-C-célértéket a nagy rizikójú betegek 61%-a, míg a triglicerid-célértéket a betegek 43%-a érte el. A legjobb compliance-szel rendelkező betegek (>90%) 43%-a érte el a 2,5 mmol/l LDL-C-szintet. Következtetés: Az eredmények alapján megállapítható, hogy hatásosabb lipidcsökkentő kezelésre van szükségünk, amely a nagyobb dózisú vagy nagyobb hatékonyságú statinok, illetve a kombinált gyógyszerek alkalmazását kell hogy jelentse. Orv. Hetil., 2011, 152, 822–827.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Gábor Simonyi, Gyula Pados, Mihály Medvegy, and J. Róbert Bedros

Az elhízás jelenleg az egyik legnagyobb egészségügyi probléma. A testtömegcsökkentés komplex tevékenység, amelybe beletartozik az életmód-változtatás (diéta+testmozgás), a viselkedésterápia, a különböző gyógyszerek alkalmazása és bizonyos esetben sebészeti beavatkozások. A diéta és a testmozgás a legjobb módszerek az elhízás kezelése és megelőzése során, azonban sok nehézséggel jár alkalmazásuk. Az elhízás gyógyszeres kezelése önmagában sokszor csak mérsékelt eredménnyel jár, a gyógyszerek alkalmazását a mellékhatások határolhatják be, abbahagyásukkor megáll a testtömegcsökkenés, és visszahízás következik be. A megfelelő eredmény érdekében kombinálnunk kell a különböző testtömegcsökkentő módszereket. Az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek számos hatástani csoportba tartozhatnak. Fokozhatják a telítettségérzést, csökkenthetik a tápanyag-felszívódást, növelhetik az anyagcserét, de hatásuk általában csak mérsékelt. Régebben számos készítményt alkalmaztak az elhízás gyógyszeres kezelésére, beleértve a pajzsmirigyhormont, a dinitrofenolt, az amfetamint és ezek analógjait, a fenfluramint stb. Jelenleg az elhízás kezelésének hosszú távú alkalmazására (≥24 hét) csak az orlistat elérhető, mivel a sibutramint és a rimonabantot egyaránt visszavonták a gyógyszerpiacról. Az elhízás kezelésére jelenleg is számos készítményt vizsgálnak, ezek közül az inkretintengelyre ható GLP-1-analóg liraglutid rendelkezik a legnagyobb eséllyel. Orv. Hetil., 2012, 153, 363–373.

Restricted access
Hungarian Medical Journal
Authors: György Paragh, Gyula Pados, László Márk, István Karádi, Mária Audikovszky, Károly Zámolyi, and László Romics

Purpose: Improving the management of cardiovascular disease in Hungary represents an important clinical challenge. This article assesses the achievement of national consensus total cholesterol goals among Hungarian patients of physicians educated about the consensus guidelines and assisted in cardiovascular risk assessment. Methods and results: A total of 320 general practitioners provided data on 15,404 eligible patients. Among these individuals, 14,018 (91%) had documented atherosclerosis and the remaining 9% had ≥ 2 risk factors. Despite this, less than half of all patients received lipid-lowering therapy. Only 12% of high-risk patients attained the consensus total cholesterol target of < 4.5 mmol/L (< 175 mg/dL) and 31% of individuals at low-moderate risk achieved the consensus goal of < 5.0 mmol/L (< 194 mg/dL) at the first visit. Among patients in the high-risk group whose total cholesterol levels were above the consensus goal at the first visit, 54% received no lipid-lowering therapy and 46% received inadequate treatment. Overall, lipid-lowering treatment was considered inadequate in most (77%) patients. Dose adjustments and other regimen changes after the first visit were infrequent. Conclusion: Most Hungarian patients seen in primary-care practices did not achieve consensus cholesterol goals. Improvements in lipid-lowering therapies and strategies, as well as enhanced patient education to promote adherence to lifestyle and medication regimens, may be needed to improve cholesterol goal attainment in Hungary. Potential limitations of the study included selection bias and the use of a convenience sample to recruit physicians.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Barkai, Tamás Halmos, Tibor Hidvégi, György Jermendy, László Korányi, László Madácsy, Gyula Pados, and Gábor Winkler
Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Imre Rurik, Péter Apor, Mária Barna, István Barna, J. Róbert Bedros, Péter Kempler, Éva Martos, Elemér Mohos, Gábor Pavlik, Gyula †Pados, József Pucsok, Gábor Simonyi, and György Bíró

Összefoglaló. Az elhízás és következményes megbetegedései fontos népegészségügyi problémát jelentenek hazánkban is. Kezelése komoly szakmai kihívás, ugyanakkor prevenciója eredményesebb lehet. Az elhízott betegekkel leggyakrabban találkozó háziorvosok, más szakorvosok és egészségügyi szakemberek részéről nagy igény van egy viszonylag rövid, áttekinthető, naprakész gyakorlatias útmutatóra. A különböző orvosszakmai társaságokban tevékenykedő, évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzők összefoglalják tudományosan megalapozott, bizonyítékokon alapuló ismereteiket. Az elhízás kezelését lépcsőzetesen célszerű megkezdeni, előtte felmérve a beteg motivációját, általános állapotát, lehetőségeit. A szerzők leírják az energiaszükséglet meghatározásával, az étrenddel és a fizikai aktivitás megtervezésével kapcsolatos alapvető szempontokat. Felsorolják a hazánkban elérhető gyógyszereket és metabolikus sebészeti beavatkozásokat, az életmódi támogatás igényét. Az elhízás megelőzésében az élet első 1000 napjának táplálkozása, a későbbiekben a szülői minta a meghatározó. Sok kihasználatlan lehetősége van a háziorvosok, a lakóközösségek, az állami szervek koordinált együttműködésének, helyi kezdeményezéseknek. Az elhízás betegségként való meghatározása egyaránt igényel egészségpolitikai és kormányzati támogatást, az elhízottak ellátására szakosodott multidiszciplináris centrumok számának és kompetenciájának növelését. Orv Hetil. 2021; 162(9): 323–335.

Summary. Obesity and related morbidities have a high public health impact in Hungary. The treatment is a challenge, but prevention seems more effective. General practitioners, other specialists and health care professionals who are treating obese persons require short, summarized, updated and practical guideline. Hungarian medical professionals of different scientific societies, having decennial practices, are summarizing their evidence-based knowledge. Obesity management requires step by step approach, evaluating previously the general health condition, motivation and options of the patients. The measurement of energy requirement, planning of diet and physical activities, available surgical methods and medications are described in detail with life style and mental support needed. The most important period in the prevention of obesity is the first 1000 days from conception. Other significant factors are the life style habits of the parents. Proper obesity prevention requires better coordination of primary health care, community and governmental activities. Obesity should be defined as morbidity, therefore stronger governmental support and more health-policy initiatives are needed, beside increasing number and developing of multidisciplinary centres. Orv Hetil. 2021; 162(9): 323–335.

Open access