Search Results

You are looking at 1 - 10 of 20 items for

  • Author or Editor: Gyula Kovács x
Clear All Modify Search

Az élő rendszerek egyik alapvető tulajdonsága - mely a környezetükhöz való alkalmazkodás és így a túl­élés fontos eleme - az alkalmazkodás vagy adaptáció. A központi idegrendszeri neuronok adaptációját a perceptuálisan megfigyelhető utóhatások megjelenése mutatja. Az utóbbi időkben az egyszerű vizuális ingerekhez való adaptációra kialakuló utóhatások mellett egyre többet vizsgálják a komplex alakokra, többek közt az emberi arcokra megfigyelhető utóhatásokat is. Tanulmányunkban ezeket az újonnan leírt utóhatásokat foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogyan vetítenek fényt ezek az eredmények az emberi agy tárgy- és arcreprezentációjára.

Restricted access

Az emberi arcfelismerés neurális korrelátumait számos elektro- és pszichofizikai kísérlet keresi. Elektro­fiziológiai vizsgálatok leírták, hogy az okcipito-temporális területek felől elvezethető egy nagy negatív hullám, mely latenciája miatt az N170 nevet kapta. Számos tanulmány szerint az N170 speci_

Restricted access

Az utóbbi időben egyre több tanulmány születik a szaglás és a vizuális rendszer egymásra hatásáról. Kutatásunkban férfi nemi hormonszerű anyag (5-α-androgenst-16-en-3-one) szaglásának hatását vizsgáltuk egészséges heteroszexuális férfiak arcpercepciójára. Kísérleti paradigmánk kétalternatívás nemi diszkriminációs feladat volt, ahol a személyeknek a bemutatott vizuális ingerekről kellett eldönteniük, hogy női vagy férfi arcok voltak-e, miközben olfaktorosan férfi nemi hormonszerű anyagot, illetve kontrollként vizet mutattunk be nekik. Eredményeink szerint ugyanazon arcot férfi nemi hormonszerű anyag szaglása közben nagyobb valószínűséggel ítélték a kísérleti személyek férfinak, mint a kontroll esetben. A kapott hatás hasonló mértékben változtatta meg a férfi és női arcok nemi diszkriminációját. Eredményeink megerősítik azt a tényt, miszerint az arcok nemi diszkriminációját a szex hormonszerű anyagok szaglása a bemutatott arc nemétől függetlenül képes megváltoztatni, vagyis a kemoszenzoros és vizuális modalitások szoros interakcióban vannak, és ez a kapcsolat kimutatható a szociálisan fontos szaganyagok és emberi arcok között.

Restricted access
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors: Gyula Wojtilla, Li Han and Eszter Ótott-Kovács
Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Lóderer Zoltán, Kovács István, Kurán Gyula, Kovács Tamás and Nagy Attila

Absztrakt

Középkorú nőbeteget operáltunk osztályunkon lokálisan kiterjedt rectosigmoidealis tumor (GII,T4Nx) miatt. Rectosigmoidealis resectiót és a tumor hasfali propagációja következtében a hasfal partialis exstirpációját végeztük. Műtéti radikalitás: R0. A hasfalat 3 db egymással, a maradék hasfallal és distalisan a symphysisszel összevarrt Gore Mycromesh Plus hálóval, majd kétoldali m.rectus femoris musculocutan neurovascularis lebennyel rekonstruáltuk. Féléves kontroll során recidívát nem észleltünk, passage rendezett, betegünk jó általános állapotban van, hasfala jól tart, mindennapi feladatait képes jól ellátni.

Restricted access
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors: Gyula Káldy-Nagy, Nándor Kovács, Miklós Maróth and Zsófia Saffi
Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: István Barcs, Aranka Kovács, Katalin Antmann, Anita Becker and Gyula Domján

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzések hatékony megelőzése elképzelhetetlen intenzív mikrobiológiai részvétel nélkül. A szerzők a Semmelweis Egyetemen 2008 végén megvalósult infekciókontroll-centrum modelljét ismertetik. A felügyelet új modellje a diagnosztikai és kísérletes mikrobiológiai eredményeken alapul. A klinikai mikrobiológiai laboratórium ugyanazokkal a módszerekkel végzi a járványügyi célú vizsgálatokat is. A leletek két feladatot látnak el: közlik a klinikussal a kimutatott kórokozót és annak antibiotikum-érzékenységét, továbbá értesítést küldenek a járványügyi szakembereknek a nosocomialis jelentőségű mikroorganizmusok megjelenéséről. A legfontosabb kórokozók kimutatása klinikai és szűrőmintákból egyaránt nagy érzékenységű specifikus automatizált PCR-módszerrel történik. Az izolátumok biotipizálásának alapja a kiterjedt szubsztráthasznosítási spektrum, a genotipizálás és ennek alapján a rokonság szerinti clusterbesorolás a repetitív DNS-szekvenciák polimorfizmusát kimutató DNS-csip-módszerrel valósul meg. Az OSIRIS Epidemiology több szempontú keresőprogramjai segítik az adatok statisztikai elemzését. Orv. Hetil., 2011, 152, 437–442.

Open access

Abstract

The processing of any noisy stimuli requires extra means from the nervous system. Several electrophysiological studies have proved that the processing of noise starts approximately 150–200 milliseconds after stimulus onset. This is suggested by the fact that the amplitude of the face-selective N170 component has been reduced and its latency prolonged by adding Gaussian noise to a face stimulus while the earlier P100 component is not influenced by added noise. While previous studies tested the electrophysiological correlates of noisy face perception in humans, the nature of added noise has not been studied yet in relation to face processing. Our goal was to distinguish the effects of added phase-noise from that of another irrelevant, overlapping non-face object (a car) on the electrophysiological correlates of human face processing. Subjects performed a two-alternative gender discrimination task with seven levels of difficulty, equalised between the phase-noise and overlapping object conditions. We found that the first component where an amplitude reduction took place was the N170 component when adding phase-noise to the face stimuli but not in the overlapping object condition. The amplitude of the later positive P220 component, on the other hand, increased significantly in both noisy conditions. Our results suggest that the processing of phase-noise starts in the time range, reflected by the N170 component, while the interaction of a face and of another overlapping irrelevant stimulus does not happen until the P220 component.

Restricted access
Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica
Authors: Klára Piukovics, Viktória Bertalan, Gabriella Terhes, Ágnes Báthori, Edit Hajdú, Gyula Pokorny, László Kovács and Edit Urbán

Despite the development in the identification of Nocardia spp., common challenges exist in the laboratory diagnosis and management of nocardiosis. We report two cases of disseminated nocardiosis in a patient with hematologic disorder and in a patient with systemic lupus erythematosus, where the cooperation between various specialists was essential to set up the adequate diagnosis of disseminated nocardiosis.

Restricted access

Libri

Ed. with introductions by A. Owen Aldridge urbana: University of illinois press, 1969, 334

Neohelicon
Authors: József Kovács, Borbála Lukács, András Veres, Péter Pór, István Szerdahelyi, István Gránicz, Gyula Király and Adrian Marino
Restricted access