Search Results
You are looking at 1 - 3 of 3 items for
- Author or Editor: Gyula Lindner x
- Refine by Access: All Content x
Lénaion, orchéstra és a régi agora •
Megjegyzések az archaikus Athén topográfiájához
Az utóbbi évtizedek kutatásai révén egyre világosabban áll előttünk az archaikus Athén topográfiája. Van azonban néhány olyan kérdés a VII–VI. századi városképben, amelyekre a napjainkban is zajló ásatások sem tudnak kielégítő választ adni. Az egyik ilyen homályos pont a Dionysos-színház felépülte előtt használt színházi tereket érinti: nem világos, hogy a Lénaionnak nevezett szentélykörzet, vagy a lexikográfusoknál olvasható orchéstra és ikria hol helyezkedett el, és az sem egyértelmű, hogy Athénban az Akropolis déli lejtőjén található színház mellett még milyen más helyszíneken voltak színielőadások, karversenyek. A tanulmány a fenti kérdéseket az archaikus Athén topográfiai problémáinak kontextusában vizsgálja a rendelkezésre álló irodalmi, régészeti és epigráfiai források tükrében.
Ha a görög kultúra azon szegmensére gondolunk, amelyet közmegegyezés alapján ’vallás’-nak nevezünk, elsősorban a politeizmus és az isteni pantheon kifejezések juthatnak eszünkbe. Természetesnek vesszük, hogy a görög vallásban több isten részesül kultikus tiszteletben, az egyénnek számos isten ünnepén kell részt vennie, nekik áldoznia, hozzájuk fohászkodnia kell, hogy polispolgári kötelességét teljesítse. Ám nem igazán szoktunk foglalkozni azzal, hogy ez a sokistenes vallási környezet miképpen működik: az egyén milyen módon tart fönn egyszerre több istennel kapcsolatot, hogyan tisztel több istent, képes-e egyáltalán arra, hogy a pantheon összes istenével jelentéssel bíró kapcsolatot ápoljon? Az utóbbi két évtized görög vallástörténeti kutatásait a fenti kérdések foglalkoztatják, a cikk ennek a tudományos iránynak a keretébe illeszkedve a politeizmuson belül létrejövő egyensúlyi helyzetet, az istenek között kialakuló konfl iktusokat, az egyén részéről személyes igények mentén megvalósuló választásokat és a személyes pantheonok képződését teszi vizsgálata tárgyává.
Kléruchiák és határkövek
Az athéni külpolitika vallási aspektusai a Kr. e. V. században
The conquests of Athens benefited not only the citizens of Athens, but also the gods themselves. In fact, during the 5th century BC, Athens also dedicated parcels of confiscated land to the gods (Athena, Apollo, Poseidon, etc.) in the conquered territories, which were sometimes organized into cleruchies. This is evidenced in many cases by the boundary stones (horoi) found in Aigina, Chalkis, Samos, Kos etc., which indicate that the land is part of the sanctuary area of the deity. These land holdings were often rented out and the rent received was used to finance the cult place of the deity. The study examines the religious aspects of Athenian expansive foreign policy in the light of the available literary and epigraphical sources.
