Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Hadházi Éva x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Az Intim Kötődés Mérése (IBM-HU) kérdőív pszichometriai jellemzőinek bemutatása

Presentation of psychometric characteristics of the Intimate Bond Measurement questionnaire (IBM-HU)

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva Hadházi
and
Szabolcs Takács

Background: The Intimate Bond Measurement (IBM) questionnaire is suitable for determining and measuring the two main constructs of intimacy, the care and control dimensions, in international research, it is mainly used as a tool to measure intimacy in partnership. Aim: in our study we present the psychometric characteristics of the questionnaire on the Hungarian population. Method: 1318 persons (250 men, 1068 women; average age 34.77 years, SD = 10.91 years) filled in self-reporting questionnaires in a cross-sectional study, beside the demographic data: Intimate Bond Measurement, Relationship Assessment Scale, Experiences in Close Relationships – Relationship Structures, Parental Bonding Instrument, Trait Anxiety Inventory, Zung Self-Rating Depression Scale and The MOS Social Support Survey. Results: Due to the confirmatory and exploratory factor analysis, the same factor structure outlined as shown by international literature. The Cronbach's alpha values are high enough (Care Scale: 0.94; Control Scale: 0.91) and scales correlated negatively (r = −0.58, p < 0,01). The degree of intimacy was independent of socio-demographic factors (gender, education, place of residence, income situation, marital status, presence and number of children). People who were self-reported to suffer from chronic illnesses and those who were treated for mental reasons were distinguished from the sine morbo group. And in the values of the care scale they were below those that did not have such characteristics, while the values of the control scale were significantly higher for those receiving treatment for psychological reasons. The correlation of intimacy with other factors was only considered where the correlation coefficient reached 0.3. The relationship satisfaction showed strong, positive correlation with care, and negative with control. Care negatively while control is positively correlated with the scale of avoidance and anxiety of adult attachment with partner. From parental bonding, the paternal restriction arises in the group of those who are treated for mental problems: the more restrictive their father was, the less caring and the more controlling they find their partner. Depression and trait anxiety showed a negative correlation with care perception, although not everywhere reached the relevant level. The perception of control was only associated with depression and trait anxiety in patients with chronic disease. We found a positive correlation of all three dimensions of social support with care, and a consistent negative correlation with control, but their strength was quite variable. Conclusions: IBM-HU can be considered a reliable and valid measurement tool for the care and control dimensions of intimacy.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az ultrahangvizsgálatok kommunikációs hatékonyságát vizsgáló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szorongásoldáson túl alkalmasak az anya és magzata közötti kötődés megerősítésére. Célkitűzés: A szerzők célja az intrauterin kötődés mérésére használt leggyakoribb eszköz, a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű adaptálása volt. Módszer: 114 várandós anya a második és harmadik trimeszter idején vett részt a kérdőíves vizsgálatban, amelyben a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változatát és egy adatlapot töltöttek ki. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája kiváló volt, a Cronbach-alfa 0,87-os értéket mutatott az összpontszám tekintetében. A kérdőívben szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a házasságban élő anyák, és emelkedett a pontszám a várandósság előrehaladásával. A magzat nemére vonatkozó bizonytalanság negatív irányba befolyásolta a kötődést. Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a kötődési összpontszám és számos pszichoszociális tényező között. Következtetések: A Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változata alkalmas mérőeszköz lehet a kötődést erősítő ultrahangos szűrővizsgálati helyzetek elemzésére a családközpontú várandósgondozásban. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 789–795.

Restricted access

Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study

Az anya-magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata

Preliminary results of the reliability and validity of the Intrauterine Relationship Questionnaire, a scale developed on a Hungarian sample – pilot study

Investigation of the mother-fetus attachment and its correlation with partnership and parental bonding
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva Hadházi
,
Andrea Andrek
, and
Zoltán Kekecs

Elméleti háttér

Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően.

Cél

Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket.

Módszerek

114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet.

Eredmények

A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal.

Következtetések

A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában.

Restricted access

A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Measurement experience with Parenting Styles and Dimensions Questionnaire developed for identifying parenting styles

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors:
Éva Hadházi
,
Szabolcs Takács
,
Gábor Csikós
,
Adél Homoki
,
Annamária Czinkóczki
,
Krisztina Törő
,
Andrea Kövesdi
, and
Rita F. Földi

Elmélet: A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének támogatása a szülői vágyakon túlmutató társadalmi érdek. Az 1950-es évektől kezdve élénk kutatási érdeklődés övezi a szülői nevelői stílusnak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásvizsgálatát, ám a szülői nevelői stílust befolyásoló tényezőkről kevesebb eredmény áll a rendelkezésünkre. A tanul­ mány célja: a Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) kérdőív magyar mintán történő kipróbálása, és a szülői nevelői stílus lehetséges szociodemográfiai, párkapcsolati és pszichoszociális összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek: 711 fős (113 férfi, 598 nő, átlagéletkor 34,8 [SD = 10,91] év) önbeszámolós, keresztmetszeti vizsgálatunkban a PSDQ 32 tételes kérdőív mellett felvettük az Intim Kötődés Mérésére kidolgozott kérdőívet, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőívet, a STAI Vonásszorongás, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát, valamint a MOS Társas Támasz Kérdőívet. Eredmények: a konfirmatív faktorelemzés a PSDQ-HU önmagára és párjára vonatkoztatott változatának megbízható faktorstruktúráját igazolta (Saját – Self: SRMR = 0,065, RMSEA = 0,059, TLI = 0,796, CFI = 0,818; Másik – Other: SRMR = 0,066, RMSEA = 0,063, TLI = 0,890, CFI = 0,902). A Tekintélyelvű és Irányító skálák belső reliabilitása megfelelő (Cronbach-α = 0,73 – 0,95), a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a Megengedő skála Cronbach-α értéke alacsonyabb (0,64). Az alskálák: Testi fenyítés, Verbális ellenségesség, Indokolatlan büntetés, Melegség, Érvelés, Demokratikus részvétel Cronbach-α értéke 0,54 – 0,93 között mozog. A nem, a családi állapot, valamint az, hogy valaki egyedüli gyermekként nő-e fel, szerepet játszhat a szülői nevelői stílu sában. A PSDQ-HU több kérdőívvel mutatott szignifikáns (p < 0,05) együttjárást. A párkapcso lati intimitás (r = –0,38 — 0,62), a felnőtt kötődés biztonsága (r = –0,31 — –0,57), a párkapcsolattal való elégedettség (r = –0,39 — 0,58) együtt jár azzal, hogy milyen szülőnek észleli valaki a párját. A vonásszorongás és a Zung-féle depresszió kérdőíven elért pontok a pár szülőként való negatívabb észlelésével korrelálnak (r = –0,33 — –0,38). A minél erősebb társas támasz észlelete a párra vonatkoztatott pozitívabb szülői percepcióval jár együtt (r = 0,36 — 0,46). Az önmagára vonatkoztatott szülői nevelői stílus nem mutat szignifikáns összefüggést egyetlen vizsgált skálaváltozóval sem, csak a nemmel és a testvér nélküli felnövekedéssel. Következtetések: A PSDQ-HU kérdőív az önmagunk szülőként való észlelése mellett alkalmas a párunk szülőként való észlelésének a monitorozására, s bár nem párokat vizsgáltunk, eredményeink felhívják a figyelmet a mentális állapot, a párkapcsolat minőségének percepciója és a pár szülői nevelői stílusának észlelete kö zötti kapcsolatra, amely a pszicho- edukációban és a családokkal, párokkal dolgozó szakemberek számára nyújthat hasznos támpontot.

Background: Promoting the healthy physical and mental development of children is a social interest that goes beyond parental desires. Since the 1950s, there has been a strong research interest in assessing the impact of parents’ parenting style on their children’s development, while we have more modest research findings on the factors influencing parental style. Aim: testing the Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) developed by Robinson, Mandleco, Olsen and Hart (2001) on a Hungarian sample and examining the possible sociodemographic, relationship, and psychosocial contexts of the Parenting Style. Method: In our 711-person (113 fathers, 598 mothers, mean age 34.8 [SD = 10.91] years) self-report cross-sectional study, we checked the structure and internal reliability of the PSDQ 32-item questionnaire and its subscales correlation with relationship intimacy (IBM-HU), adult attachment (ECR-RS), relationship satisfaction (RAS-H), social support (MOSS SSS), and mental well-being (STAI-T, ZUNG). Results: Due to the confirmatory factor analysis a reliable factor structure of the self- and pair-version of PSDQ-HU was confirmed (Self: SRMR = 0.065, RMSEA = 0.059, TLI = 0.796, CFI = 0.818; Other: SRMR = 0.066, RMSEA = 0.063, TLI = 0.890, CFI = 0.902). The internal reliability of the Authoritarian and Authoritative scales (Cronbach-α = 0.73 – 0.95) is adequate. Similar to international experience, the Cronbach-α value of the Permissive scale is lower (0,635). The Physical Coercion, Verbal Hostility, Non-Reasoning, Warmth, Reasoning and Democratic Participation subscales Cronbach-α is between 0.54 – 0.93 values. Gender, marital status, and whether someone grows up as an only child can influence the parenting style. PSDQ-HU showed significant association with multiple questionnaires (p <0.05). Relationship intimacy (r = –0.38 — 0,62), adult attachment security (r = –0.31 — –0.57), and relationship satisfaction (r = –0.39 — 0.58) shows correlation with the way parents perceive their partners. The scores obtained on the trait anxiety and Zung depression questionnaires correlates with the perception of the couple as more negative parents (r = –0.33— –0.38). Perception of stronger social support is associated with more positive parental perception of the couple (r = 0.36— 0.46). Self-referenced parenting style does not show a significant correlation with any of the scale variables examined. Conclusions: The questionnaire is suitable for monitoring the perception of our couple as a parent, as well perceiving ourselves as a parent. Although we examined single persons, not couples, our results draw attention to the relationship between mental state, perception of the quality of the relationship, and perception of the couple’s parenting style. Our findings can provide a useful reference point for professionals working with families and couples, and in psychoeducation as well.

Open access