Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Hadházi Éva x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Elméleti háttér: Az Intim Kötődés Mérése (Intimate Bond Measurement; IBM) kérdőív, az intimitás két fő konstruktumának, a gondoskodás és a kontroll dimenziójának a meghatározására, mérésére alkalmas, nemzetközi kutatásokban főleg a párkapcsolati intimitás mérésére használt eszköz. Cél: Tanulmányunkban bemutatjuk a kérdőív pszichometriai jellemzőit magyar populáción. Módszer: Önbeszámolós kérdőíves, keresztmetszeti vizsgálatban 1318 fő (250 férfi, 1068 nő; átlagéletkor 34,77 év, SD = 10,91 év) a demográfiai adatok és IBM mellett kitöltötte a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdőívet, a Szülői Bánásmód Kérdőívet, a Vonásszorongás skálát, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát és a MOS Társas Támasz kérdőívet. Eredmények: A megerősítő és feltáró faktoranalízisek során ugyanaz a faktorstruktúra rajzolódott ki, mint amit a nemzetközi szakirodalom is igazolt. A Cronbach-α értékei megfelelően magasak (Gondoskodás skála: 0,94; Kontroll skála: 0,91), és a skálák negatívan korreláltak (r = −0,58; p < 0,01). Az intimitás mértéke függetlennek bizonyult a szociodemográfiai tényezőktől (nem, iskolázottság, lakóhely, jövedelmi helyzet, családi állapot, gyermekek megléte és száma). A saját bevallás szerint krónikus betegségben szenvedők és lelki okokból kezelésben részesültek megkülönböztetésre kerültek a sine morbo csoporttól és a Gondoskodás skála értékeiben alatta maradtak az ilyen jellemzőkkel nem rendelkezőktől, míg a Kontroll skála értékei a lelki okokból kezelésben részesülteknél bizonyultak szignifikánsan magasabbnak. Az intimitás egyéb tényezőkkel való együttjárását csak ott vettük figyelembe, ahol a korrelációs együttható elérte a 0,3-as szintet. A párkapcsolattal való elégedettség erős, pozitív irányú együttjárást mutatott a gondoskodással, negatívat a kontrollal. A gondoskodás negatívan, míg a kontroll pozitívan korrelált a felnőtt párkapcsolati kötődés elkerülés és szorongás alskálájával. A szülői bánásmódból az apai korlátozás emelkedik ki, a lelki problémák miatt kezeltek csoportjánál: minél korlátozóbbnak élték meg apjukat, annál kevésbé gondoskodónak és annál inkább kontrollálónak észlelik a párjukat. A depresszióval és a vonásszorongással negatív összefüggést jelzett a gondoskodás észlelése, bár nem mindenhol érte el a releváns mértéket. A kontroll észlelése csak a krónikus betegséggel küzdőknél járt együtt a depresszióval és a vonásszorongással. A társas támasz mindhárom dimenziójának pozitív együttjárását találtuk a gondoskodással, a kontrollal is következetesen negatív irányú együttjárást tapasztaltunk, de ezek erőssége meglehetősen változatosnak bizonyult. Következtetés: az IBM-HU az intimitás gondoskodás és kontroll dimenzióinak megbízható és érvényes mérőeszközének tekinthető.

Open access

Absztrakt

Bevezetés: Az ultrahangvizsgálatok kommunikációs hatékonyságát vizsgáló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szorongásoldáson túl alkalmasak az anya és magzata közötti kötődés megerősítésére. Célkitűzés: A szerzők célja az intrauterin kötődés mérésére használt leggyakoribb eszköz, a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű adaptálása volt. Módszer: 114 várandós anya a második és harmadik trimeszter idején vett részt a kérdőíves vizsgálatban, amelyben a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változatát és egy adatlapot töltöttek ki. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája kiváló volt, a Cronbach-alfa 0,87-os értéket mutatott az összpontszám tekintetében. A kérdőívben szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a házasságban élő anyák, és emelkedett a pontszám a várandósság előrehaladásával. A magzat nemére vonatkozó bizonytalanság negatív irányba befolyásolta a kötődést. Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a kötődési összpontszám és számos pszichoszociális tényező között. Következtetések: A Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változata alkalmas mérőeszköz lehet a kötődést erősítő ultrahangos szűrővizsgálati helyzetek elemzésére a családközpontú várandósgondozásban. Orv. Hetil., 2016, 157(20), 789–795.

Restricted access

Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study

Az anya-magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Andrek Andrea, and Kekecs Zoltán

Elméleti háttér

Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően.

Cél

Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket.

Módszerek

114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet.

Eredmények

A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ2/df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal.

Következtetések

A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában.

Restricted access

A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Measurement experience with Parenting Styles and Dimensions Questionnaire developed for identifying parenting styles

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Hadházi Éva, Takács Szabolcs, Csikós Gábor, Homoki Adél, Czinkóczki Annamária, Törő Krisztina, Kövesdi Andrea, and F. Földi Rita

Elmélet: A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének támogatása a szülői vágyakon túlmutató társadalmi érdek. Az 1950-es évektől kezdve élénk kutatási érdeklődés övezi a szülői nevelői stílusnak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásvizsgálatát, ám a szülői nevelői stílust befolyásoló tényezőkről kevesebb eredmény áll a rendelkezésünkre. A tanul­ mány célja: a Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) kérdőív magyar mintán történő kipróbálása, és a szülői nevelői stílus lehetséges szociodemográfiai, párkapcsolati és pszichoszociális összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek: 711 fős (113 férfi, 598 nő, átlagéletkor 34,8 [SD = 10,91] év) önbeszámolós, keresztmetszeti vizsgálatunkban a PSDQ 32 tételes kérdőív mellett felvettük az Intim Kötődés Mérésére kidolgozott kérdőívet, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőívet, a STAI Vonásszorongás, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát, valamint a MOS Társas Támasz Kérdőívet. Eredmények: a konfirmatív faktorelemzés a PSDQ-HU önmagára és párjára vonatkoztatott változatának megbízható faktorstruktúráját igazolta (Saját – Self: SRMR = 0,065, RMSEA = 0,059, TLI = 0,796, CFI = 0,818; Másik – Other: SRMR = 0,066, RMSEA = 0,063, TLI = 0,890, CFI = 0,902). A Tekintélyelvű és Irányító skálák belső reliabilitása megfelelő (Cronbach-α = 0,73 – 0,95), a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a Megengedő skála Cronbach-α értéke alacsonyabb (0,64). Az alskálák: Testi fenyítés, Verbális ellenségesség, Indokolatlan büntetés, Melegség, Érvelés, Demokratikus részvétel Cronbach-α értéke 0,54 – 0,93 között mozog. A nem, a családi állapot, valamint az, hogy valaki egyedüli gyermekként nő-e fel, szerepet játszhat a szülői nevelői stílu sában. A PSDQ-HU több kérdőívvel mutatott szignifikáns (p < 0,05) együttjárást. A párkapcso lati intimitás (r = –0,38 — 0,62), a felnőtt kötődés biztonsága (r = –0,31 — –0,57), a párkapcsolattal való elégedettség (r = –0,39 — 0,58) együtt jár azzal, hogy milyen szülőnek észleli valaki a párját. A vonásszorongás és a Zung-féle depresszió kérdőíven elért pontok a pár szülőként való negatívabb észlelésével korrelálnak (r = –0,33 — –0,38). A minél erősebb társas támasz észlelete a párra vonatkoztatott pozitívabb szülői percepcióval jár együtt (r = 0,36 — 0,46). Az önmagára vonatkoztatott szülői nevelői stílus nem mutat szignifikáns összefüggést egyetlen vizsgált skálaváltozóval sem, csak a nemmel és a testvér nélküli felnövekedéssel. Következtetések: A PSDQ-HU kérdőív az önmagunk szülőként való észlelése mellett alkalmas a párunk szülőként való észlelésének a monitorozására, s bár nem párokat vizsgáltunk, eredményeink felhívják a figyelmet a mentális állapot, a párkapcsolat minőségének percepciója és a pár szülői nevelői stílusának észlelete kö zötti kapcsolatra, amely a pszicho- edukációban és a családokkal, párokkal dolgozó szakemberek számára nyújthat hasznos támpontot.

Background: Promoting the healthy physical and mental development of children is a social interest that goes beyond parental desires. Since the 1950s, there has been a strong research interest in assessing the impact of parents’ parenting style on their children’s development, while we have more modest research findings on the factors influencing parental style. Aim: testing the Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) developed by Robinson, Mandleco, Olsen and Hart (2001) on a Hungarian sample and examining the possible sociodemographic, relationship, and psychosocial contexts of the Parenting Style. Method: In our 711-person (113 fathers, 598 mothers, mean age 34.8 [SD = 10.91] years) self-report cross-sectional study, we checked the structure and internal reliability of the PSDQ 32-item questionnaire and its subscales correlation with relationship intimacy (IBM-HU), adult attachment (ECR-RS), relationship satisfaction (RAS-H), social support (MOSS SSS), and mental well-being (STAI-T, ZUNG). Results: Due to the confirmatory factor analysis a reliable factor structure of the self- and pair-version of PSDQ-HU was confirmed (Self: SRMR = 0.065, RMSEA = 0.059, TLI = 0.796, CFI = 0.818; Other: SRMR = 0.066, RMSEA = 0.063, TLI = 0.890, CFI = 0.902). The internal reliability of the Authoritarian and Authoritative scales (Cronbach-α = 0.73 – 0.95) is adequate. Similar to international experience, the Cronbach-α value of the Permissive scale is lower (0,635). The Physical Coercion, Verbal Hostility, Non-Reasoning, Warmth, Reasoning and Democratic Participation subscales Cronbach-α is between 0.54 – 0.93 values. Gender, marital status, and whether someone grows up as an only child can influence the parenting style. PSDQ-HU showed significant association with multiple questionnaires (p <0.05). Relationship intimacy (r = –0.38 — 0,62), adult attachment security (r = –0.31 — –0.57), and relationship satisfaction (r = –0.39 — 0.58) shows correlation with the way parents perceive their partners. The scores obtained on the trait anxiety and Zung depression questionnaires correlates with the perception of the couple as more negative parents (r = –0.33— –0.38). Perception of stronger social support is associated with more positive parental perception of the couple (r = 0.36— 0.46). Self-referenced parenting style does not show a significant correlation with any of the scale variables examined. Conclusions: The questionnaire is suitable for monitoring the perception of our couple as a parent, as well perceiving ourselves as a parent. Although we examined single persons, not couples, our results draw attention to the relationship between mental state, perception of the quality of the relationship, and perception of the couple’s parenting style. Our findings can provide a useful reference point for professionals working with families and couples, and in psychoeducation as well.

Open access