Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Hajnalka Ábrahám x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Aging is accompanied by changes of several anorexigenic and orexigenic neuropeptides expressed in various brain areas that control food intake and these changes correlate with senescent anorexia. During aging expression of cocaine- and amphetamine-regulated transcript (CART) peptide was reported to be reduced in the hypothalamic nuclei related to food intake. Although CART peptide is abundant in the nucleus accumbens that also plays a crucial role in the food intake regulation, no data is available about the CART peptide expression in this region through aging. In the present study, CART peptide immunoreactivity was compared in the nucleus accumbens of young adult (4- and 7-month-old) middle-aged (15-month-old) and aging (25–32-month-old) Long-Evans rats. The density of CART-immunoreactive cells and axon terminals in the nucleus accumbens was measured with computer-aided densitometry. CART-immunodensity was similar in the old rats and in the younger animals without significant difference between age groups. In addition, no gender-difference was observed when CART-immunoreactivities in the nucleus accumbens of male and female animals were compared. Our results indicate that CART peptide expression in the nucleus accumbens is stable in adults and does not change with age.

Restricted access

The effect of potassium channel blockers tetraethylammonium and 4-aminopyridine was examined on the elevated K+ concentration-induced microglial activation on rat hippocampal slice preparations. Microglial cells were detected by immunohistochemistry with a monoclonal antibody (OX 42) raised against a type 3 complement receptor. During activation the morphology of the microglial cells changes and the staining intensity increases. The degree of microglial activation was determined by measuring the integrated optical density of the cells. Tetraethylammonium and 4-aminopyridine failed to reduce the elevated K+ concentration-induced microglial activation. Both potassium channel blockers, when applied on the hippocampal slices without K+, caused significantly increased microglial activation as compared to the control slices. In order to check whether the functional alteration of the neuronal population induced by 4-aminopyridine caused the activation of the microglial cells, Schaffer collaterals were cut to block spreading of epileptiform hyperactivity of the CA3 pyramidal cells to the CA1 region. No significant differences were found in microglial activation between the CA3 and CA1 regions, indicating that the effect of 4-aminopyridine on microglial cells is independent of the epileptiform activity caused by the drug.

Restricted access

In rodent models for neuropsychiatric disorders reduced number of hippocampal interneurons have been reported, but the total number of GABAergic neurons in the normal rat hippocampus is yet unknown. We used in situ hybridization method to label the 65 isoform of glutamic acid decarboxylase (GAD65) and counted the number of GAD65 mRNA-expressing neurons along the entire septo-temporal axis of the hippocampus. We found that 2/3 of the interneurons were in Ammon’s horn (61,590) and 1/3 in the dentate gyrus (28,000). We observed the following numbers in Ammon’s horn: CA3 area 33,400, CA2 area 4,190, CA1 area 24,000 and in the dentate gyrus: 6,000 in the molecular and 9,000 in the granule cell layers and 13,000 in the hilus. GAD65 mRNA-expressing neurons were significantly more numerous in dorsal than in ventral hippocampus. The ratio between interneurons and principal cells was lowest in the granule cell layer (0.9%) and highest in hilus (21%). In Ammon’s horn this ratio was constant being 13% in CA3 and 8% in CA1-2 areas. In the entire hippocampal formation, the interneuron/principal cell ratio was 6%, with a significant difference between Ammon’s horn (9.5%) and the dentate gyrus (2.8%) including the hilus. Such low ratios could suggest that even a limited loss of GABAergic neurons in the hippocampus may have a considerable functional impact.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Zsanett Csoma, Angéla Meszes, Rita Ábrahám, Judit Bakki, Zita Gyurkovits, Lajos Kemény, and Hajnalka Orvos

Bevezetés: Magyarországon nincsenek pontos epidemiológiai adatok a születési jegyek, újszülöttkori bőrelváltozások prevalenciáját illetően. Célkitűzés: A szerzők az egészséges újszülöttek körében a születést követően észlelhető bőrgyógyászati kórképek, bőrtünetek előfordulási gyakoriságának felmérését tűzték ki célul. Módszer: A vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának Újszülött Osztályán végezték. Összesen 2289 gyermek bőrgyógyászati szűrővizsgálatára került sor. Eredmények: A vizsgált gyermekek 63%-ánál diagnosztizáltak legalább egyfajta bőrgyógyászati eltérést. A főbb diagnóziscsoportok a következők voltak: újszülöttkori tranziens benignus bőrelváltozások, vascularis laesiók, pigmentált laesiók, sérülések, traumák, veleszületett vagy szerzett bőrsérülésekkel járó elváltozások, illetve fejlődési rendellenességek, jóindulatú bőrdaganatok. A tranziens bőrelváltozások közül az erythema toxicum neonatorum, a sebaceus hyperplasia, a száraz bőr, a vascularis laesiók közül a naevus simplex, a haemangioma és haemangioma prekurzor laesiók, a pigmentált laesiók közül a congenitalis anyajegyek és a mongolfolt fordult elő leggyakrabban. Következtetések: Az esetek túlnyomó többségében speciális kezelésre nem volt szükség, azonban az újszülöttek 5,27%-ában speciális bőrgyógyászati helyi kezelést alkalmaztak, emellett az esetek 9,2%-ában rendszeres obszervációt tartottak indokoltnak. Orv. Hetil., 2014, 155(13), 500–508.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Nóra Lőrincz, Beáta Bóné, Márton Tóth, Réka Horváth, Norbert Kovács, Sámuel Komoly, Kázmér Karádi, Péter Barsi, Hajnalka Ábrahám, László Seress, Zsolt Horváth, Tamás Dóczi, József Janszky, and Csilla Gyimesi

Absztrakt:

Bevezetés: Az epilepszia krónikus, súlyos neurológiai betegség, mely jelentősen befolyásolja az életminőséget. A megfelelő indikációval végzett epilepsziasebészeti beavatkozás rohammentességet eredményezhet, mely önmagában vagy rehabilitációt követően jelentősen javíthatja az életminőséget. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célkitűzése a Pécsi Epilepszia Centrumban 2005 és 2016 között epilepsziasebészeti beavatkozáson átesett betegek posztoperatív eredményeinek felmérése. Módszer: Az adatgyűjtés a betegek klinikai anyagának áttekintésén túlmenően kérdőívek alkalmazásával történt, a rohamállapot értékelésén kívül a foglalkoztatottsági státuszra mint az életminőség egyik fontos indikátorára is fókuszálva. Eredmények: Reszektív epilepsziasebészeti beavatkozás 72 esetben történt. A betegek 76%-a tartósan rohammentessé vált. A betegek 10%-ánál műtét után csak igen ritkán lépett fel roham, 7%-uknak jelentősen csökkent a rohamszáma, míg 7%-ban nem változott érdemben a rohamállapot. A rohammentes és a nem rohammentes betegek csoportjainak foglalkoztatottsági adatait vizsgálva azt találtuk, hogy a rohammentesség befolyásolja a páciensek elhelyezkedési lehetőségeit. A rohammentes betegek 67%-a állt foglalkoztatottság alatt, míg a nem rohammenteseknek mindössze a 19%-a (p<0,01, Fisher-féle egzakt teszt). Következtetés: Eredményeink a nemzetközi adatoknak megfelelve alátámasztják az epilepszia reszektív sebészi kezelésének klinikai és szociális eredményességét. Orv Hetil. 2019; 160(7): 270–278.

Open access