Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Hatvani Andrea x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dávid Mária, Dorner László, Hatvani Andrea, Soltész Péter, Taskó Tünde, and Soltész-Várhelyi Klára

Háttér és célok: Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan változnak a 10–18 éves korosztály képességei, készségei az új infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével. Feltételezésünk szerint a gyakori IKT-használat bizonyos készségek javulását (például vizuális észlelési képességek), míg más készségek romlását (például verbális és motorikus) eredményezi.

Módszer és minta: 2014 februárjával bezárólag keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk három korosztály bevonásával, 492 fős mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves). Mindegyik korcsportban alacsony, közepes és magas IKT-használati alcsoportokat különböztettünk meg. Az általunk adaptált online pszichológiai teszteket végeztük el a tanulókkal az alapvető kognitív képességeik vizsgálatára, valamint egyéni adatfelvétele alapuló verbális feladatokat. Ezen kívül a különböző korcsoportokhoz tartozó tanulók kompetenciaméréseinek (szövegértés, matematikai-logikai) és a Hungarofit (alapvető motorikus képességek és állapot) vizsgálati eredményeinek és a tanulmányi eredményeinek összehasonlító elemzése is megtörtént. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány).

Eredmények: A gyakoribb számítógép-használat és a reakcióidő pozitív összefüggést mutat minden korcsoportban. A mérsékelt IKT-használat a legtöbb kognitív funkcióval pozitív együttjárást mutat. A matematika és szövegértés kompetenciában nem volt eltérés a három csoport között, ahogyan a Hungarofit mérésekben sem. A magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika tanulmányi eredmény és az összesített tanulmányi átlag tekintetében sem mutatkozott szignifikáns különbség a különböző csoportok között.

Következtetések: A mérsékelt számítógép-használat hatása a kognitív készségekre enyhén pozitív, de ez az iskolai eredményesség mutatókban és kompetenciaadatokban, valamint a mozgásos eredményekben nem manifesztálódik.

Restricted access

Háttér és célkitűzések

Jelen tanulmány célja, hogy áttekintse és rendszerezze a hospice önkéntesség lélektani vonatkozásait vizsgáló kutatások elmúlt évtizedekben született eredményeit, különös tekintettel az önkéntes tevékenységeinek, személyiség- és motivációs hátterének kutatásaira.

Módszer

Tudományos adatbázisokban történő kulcsszavas keresés és a téma szempontjából releváns magyar (Kharón Thanatológiai Szemle) és angol nyelvű közlemények (n = 60) kiválasztása után azok szisztematikus szakirodalmi áttekintése különböző témák alapján (motivációk, személyiség, észlelt kihívások, stressztényezők).

Eredmények

A kutatások nagy része kiemeli, hogy míg a hospice szolgáltatások elkezdése, majd később folytatása is jelentős összefüggést mutat a magas szintű altruisztikus motivációkkal (pl. társadalmi felelősségvállalás, mások fájdalmának enyhítésére irányuló vágy, proszociális értékek kifejezése, morális felelősség), addig az egoisztikus motivációk (pl. önértékelés növelése, személyes növekedés, szociális kapcsolatok, karrier) főként az önkéntesség kezdeti szakaszában fontosak, és a hosszú távú önkéntessé válás során már kevésbé meghatározónak tekinthetők. Bár a személyes érintettség (pl. egy hozzátartozó halála vagy saját betegség) gyakori motívum az önkéntesség elkezdésének hátterében, a hosszú távú önkéntessé válásra az önkéntesként megélt tapasztalatok (a valahová tartozás érzése, jelentőségteljes munka végzése és a hospice team tagjaival való hatékony együttműködés) gyakorolják a legjelentősebb hatást. Az önkéntesek személyiségvonásait vizsgálva az életkori vagy nemi sztenderdekhez, illetve az önkéntes tevékenységeket nem végzőkhöz képest általában magasabb Extraverzió, Barátságosság és Nyitottság, valamint alacsonyabb Neuroticizmus pontszámokat találunk. Természetesen az további vizsgálat tárgyát képezheti, hogy ez az eredmény az önkéntesség hatására jött létre, vagy eleve azok jelentkeztek önkéntesnek, akik ezekkel a pontszámokkal voltak jellemezhetőek. Ugyancsak összekapcsolódik a hospice önkéntességgel a magasabb empátiás törődés, gondoskodásigény és szociális nézőpontváltásra való képesség is, amelyek nélkül a nehéz érzelmi helyzetekkel (kliensek elvesztése, nővérektől és hozzátartozóktól érkező elutasítás) való hatékony megküzdés elképzelhetetlennek tűnik.

Következtetések

A hospice önkéntesség egy magas frusztrációs toleranciát, folyamatos önismereti munkát és hatékony megküzdési módokat igénylő önkéntességtípus. Ennek lélektani szempontú vizsgálatakor egyaránt figyelembe kell vennünk az önkéntes személyre és az önkéntesség haszonélvezőjének pszichés jellemzőire gyakorolt hatást.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Dorner László, Hatvani Andrea, Taskó Tünde, Soltész Péter, Estefánné Varga Magdolna, and Dávid Mária

Háttér és célok: Ma már szinte közhelynek számít, hogy az infokommunikációs technológiák terjedése teljesen megváltoztatta a mindennapjainkat, legyen szó akár tanulásról, akár munkáról vagy kikapcsolódásról. Ez különösen igaz a digitális bennszülöttek, a Z generáció tagjaira, akik a korábbi generációkhoz képest már igen korán találkoznak a digitális technológiákkal, életük szerves részévé válik. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy milyen mintázatokat mutat az IKT-eszközök használata a 10–18 éves korosztály körében napjainkban. Kutatásunk célja feltárni, hogy a Z generációhoz tartozó („millenials”) három korosztály (10, 14 és 18 évesek) között különbségeket találunk-e az IKTeszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök terén. Feltételezhetően ugyanis kora gyerekkorukban még az egymáshoz közel eső korosztályokba tartozó tanulók is eltérő hatásoknak voltak kitéve ezen a téren a gyors technológiai változások következtében.

Módszer és minta: 2014 februárjában lezáruló keresztmetszeti vizsgálatunkban 492 fős iskolás mintán (194 fő 10 éves; 166 fő 14 éves és 132 fő 18 éves) vizsgáltuk az IKT-eszközhasználati szokásokat. A vizsgálat egri és Eger környéki általános és középiskolákban zajlott. A nemek aránya a mintában kiegyensúlyozottnak tekinthető (205 fiú és 287 lány). Kutatócsoportunk által kifejlesztett online IKT-használati kérdőívet használtunk, mely 42 itemet tartalmaz (főként 5 fokú Likert-típusú skálák és zárt kérdések), és az IKT-eszközhasználati szokások, ismeretek és attitűdök, valamint a párhuzamos feladatvégzés (multitasking) gyakoriságának vizsgálatát tűzi ki célul.

Eredmények: Korosztályonként azonosítottuk az eszközhasználat mennyisége szerint elkülöníthető csoportokat, így a mérsékelt IKT-használók, az átlagos IKT-használók és a gyakori IKT-használók csoportjai képezték a további vizsgálatok (például online kognitív próbák) összehasonlítási alapját. Ezen csoportok mind az eszközhasználat módjában, mint az eszközök iránti attitűdökben szignifikáns eltérést mutattak. A számítógépes eszközök (asztali számítógép, laptop, táblagép) birtoklása terén nagy szórást mutat a minta, átlagosan 2,25 eszköz található egy családban. Elmondható, hogy míg a 18 éves korosztály gyakran 10 éves kora után használta először az IKT-eszközöket (átlagosan 9,5 évesen kezdték el), addig a 14 és a 10 éves korosztálynál nem ritka a 4-5 éves korban elkezdett eszközhasználat sem (előbbi korcsoport átlag 8, utóbbi 6,5 éves korában kezdte el használni). A multitasking leginkább a 18 éves korosztályra jellemző.

Következtetések: Az egyre korábbi és egyre kiterjedtebb IKT-eszközhasználat következtében érdemes a különböző korosztályok eltérő szükségleteit figyelembe venni az oktatásban. A vizuális túlterhelés egyre több kutatásban kerül elő mint olyan tényező, amely az iskolai eredményességet csökkentheti.

Restricted access