Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Henriett Kovácsné Oskolás x
Clear All Modify Search

Összefoglalás

Kutatásaink során eltérő őszi búzafajták lisztjéből készült kenyerek sütőipari tulajdonságait vizsgáltuk. A búzalisztet 30%-ban helyettesítettük tritikáléliszttel, adalékanyagként guart és szejtánt alkalmaztunk. Mértük a kenyerek magasságát, sütési és száraz tömegét, elbíráltuk ízét.

Eredményeink alapján megállapítható, hogy az adalékanyagok a kenyérmagasságot és a kenyér száraz tömegét növelték, míg a sütési tömegre nem voltak hatással (98,72–103,23%). A kenyér magasságnál a szejtán hatása kifejezettebb. A száraz kenyértömeg esetében két fajtánál (Mező, Hajdúság) a szejtán, kettőnél (Árkus, Rárós) pedig a guar bizonyult hatásosabbnak.

A kenyerek között ízhatásban lényegi eltérést nem tapasztaltunk, az adalékanyagok használata az ízre nem volt kifejezett hatással. Az eredmények is azt mutatják, hogy az alkalmazott adalék anyagok alkalmasak a lisztkeverékből készült kenyér tetszetős megjelenésének fokozására.

Restricted access

Összefoglalás

A nagy mennyiségű növényi biomassza előállításához EU-konform energianövények szükségesek. Ilyen speciális biológiai alap a cirok is. A bioetanol célú felhasználás legfontosabb ígénye a területegységenként kinyerhető minél nagyobb etanol kihozatal. Ennek komponensei: a magas termőképesség, az ezerszemtömeg, a keményítőtartalom és minőség, valamint a szemtermésben található keményítő- és fehérjetartalom aránya. A Kertészettudományi Intézet bemutatókertjében 2008-ban saját előállítású, kétvo-nalas cirokhibrideket vetettünk el. Célkitűzésünk az volt, hogy meghatározzuk a low input technológiával termesztett hibridek esetében a heterózis és a heterobeltiózis mértékét a keményítőre, a fehérjére, valamint az ezerszemtömegre nézve. Vizsgáltuk a beltartalmi mutatók közötti korrelációt. Az analízist a DA 7200 diódasoros NIR spektrométerrel végeztük.

A keményítőtartalom a kísérleti hibridek esetében 48,37–62,63% közötti intervallumban változott a vizsgált paraméter tekintetében. A hibridek között szignifikáns különbségeket találtunk. A legnagyobb érték az SL 1 xRL 12 hibridet jellemezte. A nyersfehérjetartalom 9,43–17,7% szélsőértékek között változott, a legnagyobb értéket az SL 1 xRL 10 esetében mértük. Negatív korrelációt találtunk a keményítő és a nyersfehérjetartalom között (r = –0,9412***). A jobbik szülő átlagát mind fehérje, mind keményítőtartalomra nézve egyik hibrid sem haladta meg, tehát negatív heterobeltiózist tapasztaltunk. Minden hibridnél pozitív átlagos- és abszolut heterózishatás volt tapasztalható a keményítőtartalomra nézve.

A keményítőre nézve pozitív volt az átlagos heterózis (1,9%), csakúgy, mint az ezerszemtömeg esetében (29,09), ennél a tulajdonságnál még pozitív heterobeltiózis is érvényesült.

Restricted access