Search Results
You are looking at 1 - 10 of 24 items for
- Author or Editor: Henriett Nagy x
- Refine by Access: All Content x
A pozitív pszichológia alkalmazása a klinikai és egészségpszichológiában
The application of positive psychology in the practice of clinical and health psychology
Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.
A tanulmányban bemutatott kutatás laboratóriumi helyzetben tesztelte az érzelmi intelligencia alkalmazkodási hatékonyságot előmozdító szerepét. A hangulatok és a kognitív teljesítmény együttjárásait vizsgáló kutatásunk az érzelmi intelligenciát teljesítményteszt és önbeszámolós kérdőív alkalmazásával is mérte, így lehetővé vált a képesség-érzelmi intelligencia és a vonás-érzelmi intelligencia konst¬ruk¬tu¬mok érvényességének összehasonlítása is. A laboratóriumi kutatás során a filmvetítés segítségével manipulált hangulat (pozitív és negatív hangulatindukció) különböző teljesítménymutatókra (verbális fluen¬cia, figyelemterjedelem, figyelmi pontosság) gyakorolt hatásait vizsgáltuk az érzelmi intelligencia függvényében. Az érzelmi/hangulati hatások felhasználása a kognitív folyamatok hatékonyságának fokozásához bármely érzelmi intelligencia modell esetében kulcsösszetevő. Eredményeink szerint a magas érzelmi intelligenciával jellemezhető személyek voltak képesek a pozitív és a negatív hangulati hatásokat eredményesen felhasználni különböző teljesítményeik növeléséhez.
Személyiség, érzelmi intelligencia és élettel való elégedettség
Personality, emotional intelligence and life satisfaction
Elméleti háttér
A korábbi kutatások szignifikáns összefüggést jeleztek az érzelmi intelligencia és a jóllét különböző mutatói között. A kapcsolat erőssége nagymértékben változott annak függvényében, hogy az érzelmi intelligencia mérése milyen módszerrel történt, illetve egyelőre nem tisztázott, hogy az érzelmi intelligencia a Big Five faktorok kontrollálása mellett is a szubjektív jóllét szignifikáns magyarázótényezőjének tekinthető-e.
Cél
Jelen tanulmány a Big Five személyiségfaktorok, a vonás jellegű és képességalapú érzelmi intelligencia és az élettel való elégedettség összefüggéseit vizsgálja.
Módszerek
Keresztmetszeti kutatásunkban 421 fő vett részt (166 férfi és 255 nő). Az eljárás során az alábbi kérdőíveket töltötték ki a résztvevők: Érzelmek Mérése Skála (AES-HU), Érzelemszabályozás Szituációs Teszt (STEM), Ekman 60 Arc Teszt, Big Five Kérdőív (BFI), Élettel való Elégedettség Skála (SWLS).
Eredmények
Eredményeink szerint négy Big Five dimenzió (extaverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, nyitottság) pozitív, a neuroticizmus pedig negatív korrelációt mutat mind az élettel való elégedettséggel (r = 0,20–0,33; p < 0,01), mind a vonás érzelmi intelligenciával (r = 0,21–0,55; p < 0,01). A hierarchikus lineáris regresszió elemzés eredményei szerint az extraverzió, a neuroticizmus és a vonás érzelmi intelligencia is szignifikáns önálló magyarázóerővel bír az élettel való elégedettség vonatkozásában. A vonás érzelmi intelligencia azután is szignifikáns hányadot magyaráz az SWLS pontszámok varianciájából miután kontrolláljuk a Big Five faktorokat (korrigált R2 = 0,231; F(7, 413) = 21,016; p < 0,001). Ezzel ellentétes módon a vizsgált képességalapú érzelmi intelligencia-mutatók függetlennek bizonyultak mind a személyiségtől, mind pedig az élettel való elégedettség szintjétől.
Következtetések
Az eredményeink egybecsengnek azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek igazolták, hogy a Big Five faktorok fontos szerepet játszanak az élettel való elégedettségben, illetve demonstrálták, hogy a vonás jellegű érzelmi intelligencia kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel.
Pozitív pszichológia: Az elmélettől a gyakorlatig
Positive psychology: From the theory to the practice
Positive psychology, – which is a scientific approach aiming to comprehend well-being (Seligman & Csíkszentmihályi, 2000) – during the last two decades has become very popular all over the world. In Hungary, the first introduction of research in positive psychology was in a special edition of the Hungarian Review of Psychology (Magyar Pszichológiai Szemle), which was edited by Attila Oláh in 2012. The present study makes an attempt to give an insight into some important results, which have been published since the publication of the above-mentioned special edition (e.g., integrated well-being models; complex connections between personality and well-being; the psychogenetic and neurobiological basis of the flow; healthy positive emotions; optimal affective balance), and provides some critical comments regarding the future of the approach, primarily concentrating on the effectiveness of positive psychology interventions.
A pszichológiai jóllét szociodemográfiai korrelátumai, kapcsolata a big five vonásokkal és az optimizmussal
The relationships between sociodemographic factors, big five, optimism and psychological well-being
Elméleti háttér
A pszichológiai jóllét többtényezos modelljét Ryff alkotta meg 1989-ben. Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy a pszichológiai jóllét az extraverzióval pozitív, a neuroticizmussal pedig negatív irányú összefüggést mutat, továbbá igazolták a pszichológiai jóllét és az optimizmus közötti kapcsolatot.
Cél
Jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben alkalmasak az ötfaktoros elmélet személyiségvonásai a pszichológiai jóllét szintjének elorejelzésére magyar mintán (figyelembe véve a demográfiai tényezok hatását is), illetve, hogy az optimizmus képes-e bejósolni a pszichológiai jóllét szintjét a big five dimenziók kontrollálása után is.
Módszer
Keresztmetszeti vizsgálatunkban 314 felnott (63,7% no; átlagéletkor: 29,5 év, SD =10,96 év) vett részt. Méroeszközök: szociodemográfiai kérdések, Big Five Kérdoív, Pszichológiai Jóllét Skála, Életszemlélet Teszt.
Eredmények
Az alábbi szociodemográfiai változók mutattak kapcsolatot a pszichológiai jólléttel: az anyagi helyzet; a jelenlegi lakóhely; az apa iskolai végzettsége; és az anya iskolai végzettsége. A személyiségváltozók közül a diszpozicionális optimizmus eros, pozitív irányú együttjárást (r = 0,61; p < 0,001) mutatott a jóllétszinttel, a big five dimenziók pedig legfeljebb közepes mértéku összefüggést jeleztek (r = |0,27|−|0,45|; p < 0,01). A bináris logisztikus regresszió elemzés eredményei alapján a big five személyiségvonások mind szignifikáns hatást gyakoroltak a jóllét szintjére a szociodemográfiai változók szinten tartása utána is — és e hatás valamennyi dimenzió esetében pozitív, a neuroticizmust leszámítva (Nagelkerke-féle R2 = 59,9%; X2(17) = 156,35; p < 0,001). Az eredmények szerint továbbá az optimizmus önálló (OR = 4,32, p = 0,014), a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllétszint alakulása tekintetében (Nagelkerke-féle R2 = 61,7%; X2(18) = 162,75; p < 0,001; Δ X2(1) = 6,39; p = 0,011).
Következtetés
Jelen kutatás egy újabb bizonyíték azon kutatások sorában, amelyek azt demonstrálják, hogy a személyiség lényeges szerepet játszik a pszichológiai jóllét alakulásában. Az eredmények azt is sugallják, hogy az optimizmus önálló, a big five dimenzióktól független magyarázóerovel bír a jóllét szintjének alakulása tekintetében.
Az érzelmi intelligencia összefüggései az álomjellemzőkkel, az alexitímiával és a globális jólléttel
Relationships between emotional intelligence, dream characteristics, alexithymia and global well-being
Elméleti háttér, célkitűzés: A korábbi kutatások feltárták az alexitímia és az álomjellemzők közötti kapcsolatokat, továbbá igazolták ezek összefüggését a szubjektív jólléttel. Az alexitímia és az érzelmi intelligencia (EI) közötti erős negatív összefüggés szintén igazolt, ugyanakkor az EI és az álomjellemzők kapcsolatára vonatkozóan napjainkig nem állnak rendelkezésre kutatási eredmények. Jelen kutatás az alexitímia mellett az EI álomjellemzőkkel és szubjektív jólléttel mutatott összefüggéseit is vizsgálja, alvászavarral nem küzdő, felnőtt, magyar mintán.
Módszer: Az online, kényelmi mintavétel alkalmazásával végzett kutatásunkban 936 fő vett részt (474 férfi, 462 nő; átlagéletkor = 26,39 év, szórás = 10,33). A résztvevők az alábbi kérdőíveket töltötték ki: Érzelmek Mérése Skála, Torontói Alexitímia Skála, Álomfelidézési Skála, Álomminőség Kérdőív, Athén Inszomnia Skála, Globális Jóllét Kérdőív, valamint rákérdeztünk az álmok fontosságára és jelentésteliségére is.
Eredmények: Az EI szignifikáns, pozitív együttjárást mutatott az álomfelidézés gyakoriságával, az álmok fontosságával, jelentésteliségével, élénkségével és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával. Az alexitímia a vizsgált álomjellemzők közül az álomélénkséggel negatívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával pedig pozitívan korrelált. A globális jóllét az álomélénkséggel és a kifejezetten örömteli álmok gyakoriságával pozitívan, a kifejezetten nyomasztó álmok gyakoriságával negatívan korrelált. A változókból létrehozott globális jóllétet magyarázó modell szignifikáns volt, mely főképp az EI és a kifejezetten örömteli álmok gyakorisága változók hatásának volt köszönhető.
Következtetések: Az eredményeink azt jelzik, hogy az EI és bizonyos álomjellemzők kapcsolatban állnak, illetve az EI álomjellemzőkkel mutatott összefüggései jelentősebbek a szakirodalomban korábban feltárt alexitímia és álomjellemzők közötti együttjárásoknál. Az eredmények támogatják azt a feltételezést, hogy az álmok összefüggést mutatnak az érzelmi megküzdéssel.
A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel
Measurement of ability emotional intelligence: Situational test of emotional understanding and situational test of emotion management
Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől.
The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory
A Savoring Hiedelmek Kérdőív rövidített magyar változatának kidolgozása
Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population.
Elméleti háttér: A Savoring Hiedelmek Kérdőív (Savoring Beliefs Inventory, SBI) a pozitiv élmények élvezetével kapcsolatos hiedelmek széleskörűen használt mérőeszköze. Célkitűzés: Célunk a kérdőív egy rövid változatának kialakítása volt, amely megbízható és valid módon méri a savoring hiedelmeket, olyan körülmények között is, amikor a kérdőív hosszú változatának alkalmazása nem kivitelezhető vagy kényelmes . Módszerek: Két különálló mintán végeztünk keresztmetszeti kutatásokat, kényelmi mintavétel alkalmazásával. Az első minta résztvevői az eredeti 24 tételből álló SBI kérdőívet töltötték ki (n = 3.782, férfi: 274 fő, nő: 3.485 fő, nincs adat a nemre vonatkozóan: 23 fő, életkor: 18-tól 86-ig, átlag: 43,6 év, SD = 13,7 év). A második minta résztvevői a rövidített 10 tételből álló kérdőív tételeire válaszoltak (n = 825, férfi: 112 fő, nő: 713 fő, életkor 18-tól 100-ig, átlag: 41,4 év, SD = 11,1 év). Ebben a kutatásban további jóllét kérdőívek is felvételre kerültek, ami lehetővé tette a validitás tesztelését. Eredmények: Az eredményeink szerint az SBI kérdőív 10-tételből álló rövid verziója ugyanolyan jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti kérdőív. (Az eredeti kérdőív Cronbach-α értékei a következők: Várakozás: 0,86, A pillanat élvezete: 0,84, Emlékezés: 0,84; a rövid változat Cronbach-α értékei pedig: Várakozás: 0,85, A pillanat élvezete: 0,81, Emlékezés: 0,81. Az illeszkedési mutatók a 10 tételes verzió esetében is megerősítik a 3-faktoros struktúrát (RMSEA: 0,060; CI90: 0,049; pClose: 0,07; CFI: 0,966; TLI: 0,952; SRMR: 0,027). Következtetések: Eredményeink támogatják a rövid verzió érvényességét is. Következtetés: A Rövid Savoring Hiedelmek kérdőív rövid változata megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, ezért alkalmazható a jövőbeli magyar nyelvű kutatásokban.
Oláh Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára nyolc éven át volt a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (2008–2016). A Magyar Pszichológiai Szemle a Magyar Pszichológiai Társaság lapja, ezért a 70. születésnap alkalmából a lap örömmel tiszteleg munkássága előtt kollégáinak és tanítványainak tematikusan összegyűjtött, a folyóirat szabályainak megfelelően referált tudományos cikkeivel, amelyeket a szám vendégszerkesztői, Urbán Róbert, Nagy Henriett és Magyaródi Tímea felügyeltek. A lap főszerkesztője a szerkesztőség nevében is boldog születésnapot kíván Oláh Attilának.
