Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for

  • Author or Editor: Henrik Horváth x
  • All content x
Clear All Modify Search
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Bácsi, János Kósa, Áron Lazáry, Henrik Horváth, Bernadett Balla, Péter Lakatos, and Gábor Speer

A dehidroepiandroszteron és szulfatált származéka androgén és ösztrogén hormonok előanyaga, a gonádok szexuálszteroid termeléséhez járul hozzá. A dehidroepiandroszteron-szulfát csak deszulfatálódása után képes részt venni a folyamatban. A harmadik dekádtól kezdve a szérumszintjük fokozatosan csökken, idősebb korban a maximális érték csupán 10–20%-a. Az alacsonyabb koncentráció különböző kórállapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás, a lipidmetabolizmus romlása, szív-érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. Autoimmun betegségben, szexuális diszfunkciók esetén szintén alacsonyabb szintet találtak. Az intrakrinológia az endokrinológia speciális ága, jelentése, hogy a hormonszintézis és hatás ugyanazon szövetben, szekréció nélkül jön létre. A magasabb helyi androgén- és/vagy ösztrogénkoncentráció a hirsutismus, acne, seborrhea, az emlő és prosztatadaganatok patomechanizmusában jelentős tényező lehet. A dehidroepiandroszteron-pótlás kedvező hatását látták posztmenopauzás csontritkulásban, lupus erythematosisban, pszichiátriai megbetegedésekben, a lipid- és szénhidrát-anyagcserében és szexuális diszfunkció esetén. Csökkentette a zsírszövet mennyiségét. A szerzők a dehidroepiandroszteron és szulfatált származékának metabolizmusát és klinikai szerepét mutatják be.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Krisztián Bácsi, János Kósa, Áron Lazáry, Bernadett Balla, Henrik Horváth, István Takács, Zsolt Nagy, Gábor Speer, and Péter Lakatos

A CYP3A7-enzim részt vesz a dehidroepiandroszteron-szulfát metabolizációjában. Kimutatták, hogy CYP3A7*1C-mutáció esetén férfiakban alacsonyabb a dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, és ismert az is, hogy a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció csökkenése csontritkuláshoz vezethet. Célkitűzés: A szerzők a CYP3A7*1C-polimorfizmus, a dehidroepiandroszteron-szulfát-szérumszint és a csont ásványanyag-tartalmának együttes vizsgálatát tűzték ki célul, 319 posztmenopauzás nőben. Eredmények: A homozigóta CYP3A7*1C-genotípus esetén a vad típushoz képest szignifikánsan alacsonyabb lumbális gerinccsontdenzitást tapasztaltak (homozigóta mutáns T-score: –3,27 ± 1,02, vs vad típus: –1,35 ± 1,53; p = 0,041). Szignifikáns maradt a kapcsolat a menopauzális kor, szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szint, az alkoholfogyasztás, a korábbi szteroidkezelés, dohányzás és megelőző csonttörés figyelembevétele után is. Nem volt viszont összefüggés a CYP3A7-genotípus és a dehidroepiandroszteron-szulfát-koncentráció között. Következtetés: A CYP3A7 polimorfizmusa a lumbális gerincen mért csontsűrűség csökkenéséhez vezet, mely hatás független a szérum-dehidroepiandroszteron-szulfát-szinttől.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Csaba Halászlaki, Henrik Horváth, Lajos Kiss, István Takács, Gábor Speer, Zsolt Nagy, Tamás Winternitz, Gabriella Dabasi, Attila Zalatnai, Attila Patócs, and Péter Lakatos

1958-ban Verner és Morrison írta le az elnevezésében a vizes hasmenésre, hypokalaemiára és achlorhydriára utaló szindrómát (watery diarrhea, hypokalaemia, achlorhydria – WDHA). A nagy mennyiségű vazoaktív intestinalis peptidet (VIP) termelő VIPomák rendszerint a hasnyálmirigyből származnak. A tipikus tünetek fontos szerepet játszanak a VIPoma diagnózisában. A hasmenés a diagnózis felismerése előtt évekig perzisztálhat. A kezeletlen WDHA-szindróma a hosszabb ideig fennálló exsiccosis, illetve az elektrolit- és sav-bázis háztartás zavara miatt krónikus veseelégtelenséghez vezethet, ami a betegség lefolyását súlyosbíthatja. Specifikus marker (VIP) meghatározása érzékeny módszer a kórisme felállításához. A felismerésben segítséget nyújt az endoszkópos ultrahang, komputertomográfia, mágneses rezonancia és főleg a szomatosztatinanalógokkal végzett szcintigráfiás vizsgálat. A kezelési lehetőségek közé tartozik a daganat reszekciója, a kemoterápia és a tünetek csökkentése érdekében a szomatosztatinanalógok alkalmazása. A korai diagnózis és kezelés kedvezően hathat a betegek életben maradására. A VIPomák társulhatnak az 1-es típusú multiplex endokrin neoplasia (MEN-1) szindrómához.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Judit Kálmán, Judit Bajor, János Gáll, László Harsányi, Henrik Csaba Horváth, Olga Kerékgyártó, Ádám László, János Novák, Ágnes Salamon, and Judit Wacha

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek élethosszig tartó lefolyást mutatnak, a termékenység viszont időkorlátok közé szorított. Célkitűzés: Gyulladásos bélbetegségben szenvedő nőkben a szülészeti-nőgyógyászati aspektusok pontosabb megismerése. Módszerek: A szerzők kérdőíves felméréssel 100 beteg és 100 egészséges kontroll nő adatait dolgozták fel. Eredmények: Későbbi életkorban kezdődő betegség esetén a menarche korábban jelentkezik (p = 0,03). A bélbetegség aktivitása, a szteroidok és 5-aminoszalicilát készítmények menstruációs zavart okozhatnak. A betegek ritkábban alkalmaznak fogamzásgátló módszereket (p = 0,002), mégis a tervezéstől a teherbe esésig eltelt idő a betegeknél hosszabb. A betegek vérszegényebbek, mint a kontrollok (p<0,001). A bélbetegség tünetei terhesség alatt enyhébbek, mint a betegség kezdetén és a post partum időszakban (p<0,001). A túlsúly kedvezően alakítja a tünetek átlagos súlyosságát, a terhesség alatti tüneteket (p = 0,042) és a szövődmények relatív gyakoriságát. Az újszülötteknél gyakoribb a koraszületés (p = 0,019) és a kis születési súly. Szövődményes gátmetszés gyakrabban fordul elő a betegcsoportban (p = 0,019). Következtetések: A terhesség jótékonyan hat a bélbetegségek tüneteire, amennyiben a fogamzás nyugalmi periódusban történt. Orv. Hetil., 2012, 153, 1832–1838.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: István Takács, Ilona Benkő, Erzsébet Toldy, Norbert Wikonkál, László Szekeres, Edit Bodolay, Emese Kiss, Zoltán Jambrik, Boglárka Szabó, Béla Merkely, Zsuzsa Valkusz, Tibor Kovács, András Szabó, Orsolya Grigoreff, Zsolt Nagy, Judit Demeter, Henrik Csaba Horváth, Nóra Bittner, Szabolcs Várbíró, and Péter Lakatos

A D-vitamin anyagcseréje egyedülálló az emberi szervezetben. Hatása szerteágazó, szinte minden szervrendszerben érvényesül. Hiánya az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a civilizált világban. A probléma megoldása széles körű összefogást sürget. Ezt felismerve, a D-vitamin-hiány következményeivel küzdő legnagyobb magyarországi orvostársaságok közös konszenzust dolgoztak ki a D-vitamin-hiány jelentőségéről, felismerési lehetőségeiről, a prevenció és a kezelés javasolt módjairól. A társaságok szakmai irányelvei mellett ennek a konszenzusnak az eredménye iránymutatást ad a gyakorló orvosoknak a D-vitamin-hiány megelőzéséhez és kezeléséhez. Emellett szeretné ráirányítani a szakmai döntéshozók és a laikus közönség figyelmét a probléma fontosságára.

Open access