Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for

  • Author or Editor: Honbolygó Ferenc x
Clear All Modify Search

Absztrakt

Afigyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (ADHD) olyan neurológiai eredetű, a viselkedés szintjén megjelenő fejlődési zavar, amely jelenlegi tudásunk szerint a figyelmi és végrehajtó funkciók agyi hálózatának atipikus működésére vezethető vissza. Bár a magatartási zavarok és az alacsony iskolai teljesítmény miatt a gyakorló szakemberek széles köre rendszeresen találkozik az ADHD-val, a zavart kísérő kognitív mintázat tekintetében nincs konszenzus.

A jelen tanulmányban bemutatott eredmények a NeuroDys projekt egyik almintájának elemzéséből származnak. Akutatás fő mintájából kizárt alminta eredményeinek feldolgozását az a cél vezette, hogy megragadjuk azt a profilt, amely az ADHDveszélyeztetett gyermekek verbális és téri munkamemória feladatokban nyújtott teljesítményét jellemzi, illetve összefüggést mutat az externalizáció/internalizáció feltételezett eltéréseivel.

A tanulmányban bemutatott minta 94 kisiskolás korú gyermek adatait tartalmazza. Ebben egy külön alcsoportot képez az a 47 gyermek, akiknél a CBCL Figyelemskálán mért érték az átlagot két szórással meghaladta, s ezzel ADHDveszélyeztetett alcsoportot alkot. Az ADHD veszélyeztetett gyermekek adatainak összehasonlító elemzéséhez kiválasztott kontrollcsoportot 47 nem, életkor és osztályfok szerint illesztett tipikusan fejlődő gyermek alkotta.

A tanulmányban bemutatott adatok a NeuroDys projektben használt számítógép alapú olvasási teszt magyar változatának (3DM-H) négy feladatából, a WISC-IV Gyermekintelligencia teszt Számterjedelem próbájából, valamint a CBCL kérdőív mutatóiból származnak.

Az eredmények azt mutatják, hogy elsősorban a verbális munkamemória faktorhoz tartozó feladatok alkalmasak az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek megkülönböztetésére; a veszélyeztetettek verbális munkamemória mutatói szignifikánsan alacsonyabbak voltak az illesztett kontrollnál. A téri-vizuális munkamemóriát mérő faktor esetén az általunk vizsgált mintában az ADHD veszélyeztetett és a tipikusan fejlődő gyermekek között jelentős eltérést nem tudtunk kimutatni. A további adatok arra utalnak, hogy míg az internalizáció és a verbális munkamemória kapcsolata pozitív, az externalizációs problémák a téri-vi- zuális munkamemória működését károsan befolyásolják.

Restricted access

Háttér és célok

A szövegek megértéséhez elengedhetetlen a nyelvtani szerkezet feldolgozása. Kísérletünkben a helytelen nyelvtani szerkezet (szintaktika) feldolgozása során megjelenő eseményhez kötött agyi potenciálokat (EAP) vizsgáltuk, mely általában két komponensben jelenik meg: a bal anterior negativitás (LAN) és a P600. A LAN-t a morfoszintaktikai szabálysértés váltja ki. A P600-at a nyelvtani szerkezeti újrafeldolgozásához kötik, azaz nyelvtanilag helytelen, bonyolult vagy többértelmű információ feldolgozásakor jelenik meg. A többet vizsgált nyelvekkel ellentétben a magyar nyelvben az alany-állítmány egyeztetés sértése mellett a tárgy-állítmány egyeztetés sértése is megvalósítható. Az alany-állítmány egyeztetési sértés mellett két olyan sértést hoztunk létre, melyek az alany és a tárgy reorganizációját vonják maguk után: a „-t” tárgyrag elhagyásával a tárgyról, illetve annak az alanyhoz toldásával. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy az alany-tárgy reorganizációs sértések eseteiben is megjelennek-e a tipikus EAP-komponensek, illetve az alany-állítmány sértéshez hasonló mintázatot mutatnak-e. Emellett arra is választ szerettünk volna kapni, hogy az egyeztetést meghatározó szavak közötti távolság befolyásolja-e ezeket komponenseket.

Módszer

20 egészséges felnőtt elektroenkefalográfiás vizsgálata során egy képernyőn szavanként jelentek meg a mondatok, melyeknek fele nyelvtanilag helyes, fele pedig helytelen volt. Háromféle sértést alkalmaztunk, és sértéseket meghatározó szavak közötti távolság 1–11 szó lehetett.

Eredmények

A három típusú sértés eltérő LAN-P600 mintázatot eredményezett, emellett a kétféle reorganizációs sértés sem mutatott egyforma EAP-mintázatot. Továbbá a nyelvtani elemzőrendszer érzékeny a sértést meghatározó két szó közötti távolságra.

Restricted access
Pszichológia
Authors: Nikolett Hevesi, Ferenc Honbolygó, Ágoston Török, Zoltán Bánréti, László Hunyadi and Valéria Csépe

Absztrakt

Kutatásunkban a beágyazott mondatok esetében vizsgáltuk a prozódiai jellemzők és a szintaxis interakcióját. A két vizsgálatból álló kutatás első, produkciós kísérletében a beágyazott mondatokra vonatkozó általános intonációs kontúrral foglalkoztunk, a második, percepciós kísérlet pedig azt vizsgálta, hogy az intonációs kontúr sértése mennyiben befolyásolja a mondatok elfogadhatóságát, valamint a sértett és nem sértett intonációs kontúrral rendelkező mondatok megkülönböztethetőségét.

Eredményeink szerint a beágyazott mondatrész általános intonációs kontúrjára az emelkedő dallamív jellemző. A percepciós vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy a részt vevő személyek a természetes intonációjú mondatokat szignifikánsan elfogadhatóbbnak találták, mint a sértett intonációjú (ereszkedő dallamívű) mondatokat. A diszkriminációs kísérlet eredményei arra utaltak, hogy az azonosság megítélése a sértett intonációjú mondatok esetében nehezebb volt, mint az eredeti intonációjú mondatoknál. Ezenkívül sikerült azt is kimutatnunk, hogy az eredeti és sértett intonációs kontúrú mondatok különbözőségének megítélése jóval nehezebb volt, mint az azonosság megállapítása.

A két vizsgálat eredményeiből arra következtethetünk, hogy a beágyazott mondatok feldolgozásakor a prozódiai jellemzők azok, amelyek alapvető fontosságúak. Az intonációs kontúr és a mondat szintaktikai szerkezetének ellentmondása esetén a mondatfeldolgozás jelentősen nehezül.

Restricted access