Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for

  • Author or Editor: Huba Szabó x
Clear All Modify Search
Authors: Regina Lukács, Miklós Resch, András Papp, Antal Szabó, Ágnes Borbándy, Hanna Menkens, Huba Kiss and János Németh

Bevezetés: Az exsudativ időskori maculadegeneráció kezelésére alkalmazott intravitrealis ranibizumabinjekcióval szerzett eddigi tapasztalatok kedvezőek. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki az intravitrealis ranibizumabterápia kétéves/hosszú távú funkcionális és anatómiai eredményeinek felmérését. Módszer: Egycentrumú prospektív vizsgálatban 46 beteg (átlagéletkor: 75±9,1 év) adatait dolgozták fel. A kezelési protokoll szerint a betegek az első három hónapban havonta kaptak 0,5 mg ranibizumabinjekciót, majd szükség szerint (pro re nata). A legjobb korrigált visus, illetve a centrális retinavastagság változását követték. Eredmények: A legjobb korrigált látóélesség változása a követési idő végére sem a kezelés előtti értékhez képest (p = 0,760), sem az első év végi eredményhez képest nem volt statisztikailag szignifikáns (p = 0,154). A centrális retinavastagság a kiindulási értékhez képest szignifikánsan csökkent (p = 0,000001), az első év végi értékhez képest nem volt szignifikáns a változás (p = 0,875). Következtetések: Nedves típusú maculadegenerációban szenvedő betegeknél pro re nata protokoll szerinti intravitrealis ranibizumabkezeléssel hosszú távon a látóélesség stabil marad, az exsudatio hatékonyan csökkenthető Orv. Hetil., 2013, 154(45), 1790–1797.

Open access
Authors: Alpár György, Ferenc Schmal, Huba Szabó, Lajos Barna Tóth and Péter Lukovich

Absztrakt:

A benignus multicysticus peritonealis mesothelioma a hashártyából kiinduló ritka, jóindulatú daganat, mely leginkább fiatal, reproduktív életkorban lévő nőket érint. A betegség klinikai képe teljesen aspecifikus, a pontos diagnózis emiatt nagyon sok esetben a végleges szövettani lelet segítségével kerül felállításra. A fiatal nőbeteg kizáródott lágyéksérv gyanújával, sürgősséggel került műtétre. A műtét során a Nuck-csatornában a ligamentum rotundummal összetapadó cystosus képlet került eltávolításra, ugyanakkor sérv nem volt észlelhető. A szövettani vizsgálat benignus multicysticus peritonealis mesotheliomát igazolt. A beteget hyperthermiás intraperitonealis kemoterápiát végző osztályra irányítottuk, ahol laparoszkópos exploráció történt. Ennek során residualis tumor vagy egyéb eltérés nem volt észlelhető. Egy 41 éves férfi beteg 4 évvel a jelenlegi osztályos felvételt megelőzően köldöksérv miatt elektív műtéten esett át. Ekkor a hasfali peritoneumról egy 2 cm-es cysticus képletet exstirpáltak, melynek szövettana benignus multicysticus peritonealis mesotheliomát igazolt. 2018 márciusában periappendicularis abscessus gyanúja miatt történt műtétekor az appendix distalis részén, az appendixszel együtt, egy diónyi, többrekeszes cystosus képlet is eltávolításra került. A szövettan a primer tumor recidíváját igazolta. Kontroll radiológiai vizsgálat során nem volt residualis tumormasszára utaló eltérés. A benignus multicysticus peritonealis mesothelioma malignizálódásra való hajlama alacsony. En bloc műtéti eltávolítása javasolt, ebben az esetben a recidíva valószínűsége 50% körüli. Amennyiben az utánkövetés alatt a tumor kiújul, mérlegelendő a totális peritonectomia, illetve a hyperthermiás intraperitonealis kemoterápia elvégzése. Orv Hetil. 2019; 160(21): 839–843.

Restricted access
Authors: Balázs Simon, István Berki, Huba Zoltán Szabó, Zsolt Virág and Péter Lukovich

Absztrakt:

A gastrointestinalis traktus duplikációi ritka, congenitalis elváltozások. 80%-ban 2 éves kor előtt diagnosztizálják őket. A szájüregtől az anusig bármelyik szakaszon előfordulhatnak, de a leggyakrabban az ileum duplikációjával találkozhatunk. Klinikai megjelenésük nem specifikus és rendkívül sokféle lehet, megnehezítve a diagnózis felállítását. Éppen ezért számtalan képalkotó vizsgálat elvégzése ellenére is csupán műtéti, majd patológiai lelet tudja megerősíteni a diagnózist. A 23 éves nőbeteg hasi panaszai miatti kivizsgáláskor bizonytalan kismedencei képletet találtak, amelynek pontos eredete az elkövetkező 6 év során történt számtalan hüvelyi, hasi ultrahang (UH)-, hasi CT- és MR-vizsgálat, kolonoszkópia, laparoszkópia, sebészeti, nőgyógyászati és gasztroenterológiai vizsgálat során sem volt tisztázható: ovarialis cysta, vékonybéltágulat és Crohn-betegség gyanúja merült fel. Az utóbbi miatt megfelelő gyógyszeres kezelésben is részesült, melyre panaszai átmenetileg javultak. A hasi fájdalom, láz miatt készült UH intramuralis tályog lehetőségét vetette fel, ezért akutan ileocaecalis reszekció történt. A patológiai vizsgálat fedezte fel, hogy a beteg panaszainak hátterében az ileum duplikációja állt. Az ismertetett elváltozást rendkívül ritka előfordulása ellenére is érdemes számon tartani a nem tisztázott eredetű ileocaecalis hasűri térfoglalások differenciáldiagnosztikájában. Annak ellenére, hogy felnőtteknél szinte egyetlen leírt esetben sem jutottak diagnózishoz műtét nélkül, felhívja a figyelmet a lassan már feledésbe merülő pontos anamnézisfelvételre és a társszakmák közötti megbeszélések, konzíliumok szükségességére, fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2217–2221.

Restricted access
Authors: Péter Lukovich, Balázs Pőcze, Jenő Nagy, Tamás Szpiszár, Alpár György, Adrienn Boga, Emese Merza, Huba Szabó, Gábor Tamás Tóth, Gyula Demeter and György Bodoky

Absztrakt:

Bevezetés: A onkoterápia ígéretes gyógyszerei ellenére a primer és áttéti májtumorok kuratív kezelését egyelőre még mindig a műtét jelenti. A májdaganatok sebészetében ma már nem a reszekálandó májszövet mennyisége jelenti a kihívást, hanem a máj nagy ereit infiltráló tumorok. Betegek és módszer: Retrospektív vizsgálat során felmértük a Szent János Kórház Sebészeti Osztályán 2017. május 1. és 2019. május 1. között májreszekción átesett 33 beteg adatait. Vizsgáltuk a demográfiai, műtéti, szövettani adatokat és a posztoperatív szakot. Adataikat összehasonlítottuk a két vena cava reszekciót is igénylő betegünk adataival. Eredmények: A májreszekált betegek (LR) műtéti ideje 91,7 perc volt, míg a cavareszekált betegeknél (CR) 250 perc. Az átlagos transzfúziós igény 1,2 E volt az LR-csoportban és 5 E a CR-csoportban. R0-reszekciót elérni 23 esetben sikerült, 8 esetben R1-, míg 2 esetben csak R2-reszekciót sikerült végezni az LR-betegeknél, a CR-csoportban mindkét esetben R1-reszekciót. A posztoperatív intenzív osztályos kezelés hossza és az ápolási napok száma is nagyobb volt a CR-csoportban (5,0 versus 0,91 nap, illetve 10,5 versus 8,84 nap). Öt, colorectalis metasztázissal operált beteg adjuváns kemoterápia után került műtétre. Két esetben laparoszkópos reszekció történt, illetve két esetben a colorectalis tumorral egy ülésben került eltávolításra a májmetasztázis, ebből egy esetben mindkét beavatkozás laparoszkóposan történt. Következtetés: A nagy ereket (vena cava, vena hepatica) infiltráló tumorok során végzett érreszekciók jelenleg a májsebészet legtechnikásabb beavatkozásának számítanak. Az eseteink kapcsán áttekintett szakirodalom megerősíti, hogy a vena cava reszekcióját és rekonstrukcióját szükségessé tevő onkológiai májműtéteknek van létjogosultságuk. Orv Hetil. 2019; 160(33): 1304–1310.

Restricted access