Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for

  • Author or Editor: Ildikó Garai x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All Modify Search

Hodgkin-lymphomás betegek kezelésével szerzett tapasztalataink

Our experience with the treatment of Hodgkin lymphoma patients

Orvosi Hetilap
Authors:
Árpád Illés
,
Ildikó Garai
, and
Zsófia Miltényi

Már a 2000-es évek elejétől jelentősen javult a Hodgkin-lymphomás betegek teljes és betegségmentes túlélése, köszönhetően az ABVD- (adriamicin, bleomicin, vinblasztin, dakarbazin) polikemoterápia elterjedésének és a modern sugárkezelésnek. Az utóbbi években további diagnosztikus és terápiás változásoknak lehettünk tanúi, melyek a betegek túlélését tovább javítják. A legutóbbi évtizedben észlelt javulásban jelentős szerepe van a diagnosztikai fejlődésnek, így a ma már rutinszerűen, a kezelés során ismételten alkalmazott 18FDG-PET/CT vizsgálatnak, az ezen alapuló válaszadaptált kezelés(ek)nek. Az ABVD-kezelés uralkodó szerepe az első vonalbeli terápiában még mindig egyértelmű, de nagyobb rizikójú betegeknél már célzott kezelésként az anti-CD30 monoklonális antitest (a brentuximab-vedotin) és az AVD (adriamicin, vinblasztin, dakarbazin) kombinációja is elérhető. A nagy rizikójú, relabáló/refrakter betegek meggyógyításában az autológ haemopoeticus őssejtek transzplantációjának szerepe változatlanul egyértelmű, az ezt megelőző ’salvage’ kezelésekben viszont már helye lehet/van az új, célzott innovatív szereknek (brentuximab-vedotin, pembrolizumab) is. Az új terápiás lehetőségek új mellékhatásokkal is járnak, amire e betegek ellátása során fel kell készülni. Összefoglalónkban ezen új diagnosztikus és terápiás megközelítéseket mutatjuk be, saját gyakorlatunk és tapasztalataink alapján. Orv Hetil. 2023; 164(11): 403–410.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
György Trencsényi
,
Sándor Kristóf Barna
, and
Ildikó Garai

Absztrakt

Napjainkban a radiológia és nukleáris medicina modern képalkotó berendezéseit ötvöző hibrid képalkotás fontos szerepet tölt be mind a transzlációs kutatási folyamatokban, mind pedig a klinikai diagnosztikában. A rutin képalkotó diagnosztikai eljárások közül a komputertomográffal vagy mágneses magrezonanciás képalkotással kombinált pozitronemissziós tomográfia, illetve egyfotonos emissziós komputertomográfiás vizsgálat jelenleg a legfejlettebb technikák közé tartozik, amelynek segítségével a funkcionális és a morfológiai képeket azonos pozícióban tudjuk egymásra vetíteni. A hibrid képalkotó berendezések a nagy érzékenységüknek, jó felbontásuknak köszönhetően hasznos információt nyújtanak a szervezetben zajló patológiás folyamatokról. Segítségükkel megismerhetők olyan biokémiai és patobiokémiai folyamatok, amelyek elengedhetetlenek a betegségek megértéséhez, kezeléséhez vagy egy új, gyógyszerjelölt molekula megismeréséhez. A klinikai és preklinikai in vivo nem invazív molekuláris képalkotó rendszerek segítségével a gyógyszerfejlesztés folyamata lerövidíthető, költségei csökkenthetők. Orv. Hetil., 2015, 156(52), 2110–2115.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Bernadett Szűcs
,
Edit Nagy
,
Stefan Talev
,
Ildikó Garai
, and
László Galuska

Az ismeretlen eredetű lázas állapot esetenként súlyos klinikai problémát jelent, és minden diagnosztikus eszköz szóba jön okának mielőbbi kiderítésében. Irodalmi tapasztalatok alapján az ismeretlen eredetű láz okának felderítése a szokásos diagnosztikus módszerekkel eredménytelenül vizsgált betegek mintegy 25–70%-ában sikeresnek bizonyul 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálattal. Hazánkban az ismeretlen eredetű láz nem szerepel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálati indikációk között. A szerzők esetük bemutatásával kívánják illusztrálni a klinikai problémát, ami több mint egy évig fennálló ismeretlen eredetű visszatérő lázas állapotot jelentett, és valamennyi hagyományos diagnosztikus eljárás eredménytelen volt a láz okának felderítésében. A tartós láz okát végül a 18F-fluoro-dezoxiglükóz PET/CT vizsgálat a pancreasfarok-régióban fennálló krónikus gyulladás formájában mutatta ki. Tartós antibiotikus terápia után a beteg panaszmentessé vált. Orv. Hetil., 2012, 153, 227–231.

Restricted access

A preoperatív 18-FDG PET/CT-vizsgálat szerepe primer operábilis emlőrák esetén

The role of preoperative 18-FDG-PET/CT investigation in primary operable breast cancer

Magyar Sebészet
Authors:
Zoltán Garami
,
Zsolt Hascsi
,
Ildikó Garai
,
Miklós Tanyi
,
Géza Lukács
, and
László Damjanovich

Absztrakt

Bevezetés: A PET/CT-vizsgálat széles körű elterjedése alapjaiban változtathatja meg az onkológiai diagnosztikát. Vizsgálatunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy emlőrák tervezett műtétje előtt elvégzett PET/CT-vizsgálat mennyiben képes az axillaris nyirokcsomók állapotát megítélni, és milyen mértékben változtatja meg a hagyományos vizsgálóeljárások ismeretében felállított előzetes kezelési tervet. Beteganyag és módszer: A DEOEC Sebészeti Intézetben 2008. február és 2009. február között 52 primer operábilis emlőrákos betegnél végeztettünk 18-FDG-PET/CT-vizsgálatot a tervezett műtét előtt. Minden esetben egésztest-leképezés történt, a képeket két szakember értékelte elsődlegesen vizuálisan, majd szemikvantitatíve testtömegre korrigált laesio-SUV-max értékekre alapozva. A leletet összevetetettük az axilla UH-vizsgálatának és a végleges szövettani vizsgálatnak az eredményével. Eredmények: Két beteg további kezelésre nem jelentkezett, így őket kizártuk a vizsgálatból. Az 50 beteg eredményeinek értékelése alapján az axillaris nyirokcsomóáttétek megítélésében a PET/CT szenzitivitása 80%-os, specificitása 100%-os, a pozitív prediktív érték 100%, a negatív prediktív érték 84,6% volt. Az axilla UH-vizsgálatával ugyanezen értékek ugyanebben a sorrendben 30%, 81,8%, 60% és 56,2% voltak. A PET/CT-lelet birtokában 9 betegnél (18%) változtattunk a hagyományos vizsgálómódszerek ismeretében felállított előzetes kezelési terven. Következtetések: Pozitív axillaris PET/CTlelet birtokában felesleges SNB-t végezni, azonnali axillaris blockdissectio javasolt. A PET/CT-lelet birtokában könnyebben kijelölhető a neoadjuváns kezelésre javasolandó betegek köre. A preoperatív PET/CT-vizsgálat mintegy 15–20%-ban módosíthatja az eredeti terápiás tervet. Az axilla sebészi kezelésének biztonságos elhagyása negatív PET/CTlelet birtokában további vizsgálatokat igényel.

Restricted access

A metabolikus képalkotás – PET, PET/CT – onkosebészeti vonatkozásai

Metabolic imaging – PET, PET/CT – in oncosurgery

Magyar Sebészet
Authors:
Ildikó Garai
,
Csaba Tóth
,
Lajos Szabados
,
Judit Sóvágó
,
Lajos Tóth
, and
Zoltán Csiki

Absztrakt

A PET/CT-vizsgálatok hozzáférhetősége az utóbbi években Magyarországon is jelentősen javult, évente a három hazai PET/CT-központban megközelítően 10 000 finanszírozott vizsgálatra van lehetőség. Az FDG-PET/CT-vizsgálat kiemelkedő érzékenységével és fajlagosságával mára a tumordiagnosztika hatékony módszerévé vált. Hasonlóan más képalkotó technikákhoz a klinikus kezében a PET/CT is akkor igazán használható, költséghatékony vizsgálat, ha ismeri az előnyeit és korlátait. Ebben a tanulmányban a leggyakoribb, elsősorban sebészeti vonatkozású PET/CT-indikációkat tekintettük át, a módszer alkalmazhatóságát is figyelembe véve.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Alajos Takáts
,
Ildikó Garai
,
Gábor Papp
,
Tímea Hevér
,
Emese Csiki
,
Csilla András
, and
Zoltán Csiki

A Raynaud-jelenséget az ujjak hideg, illetve pszichés stressz hatására kialakuló vasospasmusa jellemzi, amely az ujjak bőrszínének jellegzetes elszíneződéséhez vezet. A jelenség hátterében a vasoconstrictor és vasodilatator faktorok egyensúlyának megbomlása áll. Megkülönböztetünk primer, illetve a különböző alapbetegségekhez, köztük autoimmun kórállapotokhoz társuló szekunder formát. A diagnózis fizikális, kapillármikroszkópos, képalkotó és immunológiai vizsgálatok alapján állítható fel. A kezelés során alapvető feltétel a hideghatás, az érzelmi stresszhelyzetek és bizonyos gyógyszerek elkerülése. Roham esetén különféle vasodilatatorok, prosztaglandinanalógok, illetve antikoagulánsok lehetnek hatékonyak. Az összefoglaló közleményben a szerzők részletesen áttekintik a betegség jellemzőit, továbbá az elérhető diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. Orv. Hetil., 2012, 153, 403–409.

Open access
Acta Veterinaria Hungarica
Authors:
Linda Müller
,
Eszter Kollár
,
Lajos Balogh
,
Zita Pöstényi
,
Teréz Márián
,
Ildikó Garai
,
László Balkay
,
György Trencsényi
, and
Julianna Thuróczy

The relationship between metabolic disorders and the distribution of fat in different body regions is not clearly understood in humans. The aim of this study was to develop a suitable method for assessing the regional distribution of fat deposits and their metabolic effects in dogs. Twenty-five dogs were subjected to computed tomographic (CT) imaging and blood sampling in order to characterise their metabolic status. The different fat areas were measured on a cross-sectional scan, and the animals’ metabolic status was evaluated by measuring fasting glucose, insulin and leptin levels. The volume of visceral adipose tissue is the main determinant of leptin levels. The correlation of visceral fat volume and leptin concentration was found to be independent of insulin levels or the degree of insulin resistance. There was a positive correlation between the visceral to subcutaneous fat volume ratio and serum insulin concentration, and a similar trend was observed in the relationship of fat ratio and insulin resistance. The distribution of body fat essentially influences the metabolic parameters in dogs, but the effects of adiposity differ between humans and dogs. The findings can facilitate a possible extrapolation of results from animal studies to humans with regard to the metabolic consequences of different obesity types.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors:
Pál Soltész
,
Melinda Vass
,
Ágnes Diószegi
,
Ivetta Mányiné Siket
,
Ildikó Garai
,
Csaba Kun
,
Orsolya Bene
,
Attila Kertész
, and
István Édes

Absztrakt:

A dilatatív cardiomyopathia (DCM) képezi a szívtranszplantáció egyik fő indikációját. Az esetek mintegy 50%-ában a kóroki tényező nem ismert. Kutatók számos szívizom-specifikus antitestet azonosítottak eddig, melyek ronthatják a balkamra-funkciót, valamint kamrai tachycardiát vagy akár hirtelen szívhalált is előidézhetnek. A dilatatív cardiomyopathia gyógyszeres kezelésének fejlődése ellenére a DCM prognózisa nem biztató. Nemzetközi irodalmi adatok alapján az immunadszorpciós kezelés reménykeltőnek tekinthető, ugyanis az antitestek eltávolításával javulás következhet be a szív pumpafunkciójában, a NYHA-stádiumban, valamint kitolódhat a betegek szívtranszplantáció-/LVAD-implantáció-mentes túlélési ideje. A Belgyógyászati Intézet Belgyógyászati Angiológiai Tanszék és Terápiás Aferezis Részlegén az országban elsőként végeztünk immunadszorpciós kezelést. Betegünk 43 éves, NYHA IV. stádiumú, idiopathiás dilatatív cardiomyopathiában szenvedő, transzplantációjelölt férfi volt, akinél Western blot vizsgálattal IgG típusú myocardiumellenes antitest pozitivitása igazolódott. Kezelését megelőzően ejekciós frakciója 18% volt. Kardiológusaival történt egyeztetést követően immunadszorpciós kezelése mellett döntöttünk. Intenzív osztályunkon öt kezelést végeztünk, egymást követő napokon. Az utánkövetés első hónapjában a betegnél funkcionális javulást detektáltunk, terhelhetősége fokozódott. Az echokardiográfia az isovolaemiás kontrakció javulását (465 Hgmm/s-ról 575 Hgmm/s-ra), a stroke-volumen növekedését (49 ml-ről 66 ml-re) detektálta. A kezelést követő harmadik hónapban megismételt SPECT-vizsgálat az ejekciós frakció növekedését igazolta, 18%-ról 32%-ra. Orv Hetil. 2018; 159(13): 532–536.

Restricted access